Majsai Károly: Petőfi Sándor és szülei a szalkszentmártoni nagyvendégfogadóban (Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, 1996) - 1845-1846 Róla szól Lektor Kiadó: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete Kiadás helye: Szalkszentmárton Kiadás éve: 1996 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 191 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-7216-39-1 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Német és angol nyelvű összefoglalót tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Ahogy a jó bornak nem kell cégér, előbb-utóbb a jó könyv is megleli olvasóit. Bizonyosra veszem, hogy ez lesz a sorsa Majsai Károly kollégám, s tisztelt barátom új művének is. Talán mégsem lesz... Tovább Tartalom Szíves ajánlás 7 Az olvasóhoz 9 Előszó 11 A költő szüleinek lakhelyei 13 Előhang 15 Petőfi szülei Szalkszentmártonban 25 A dunaparti csárda 27 Petrovics István bérleménye a szalkszentmártoni belső vendégfogadóban és mészárszékben 39 Petőfi első szalkszentmártoni kapcsolatai 65 A vadasi csárda 67 Petőfi Szalkszentmártonban, a szülői háznál (1845-1846) 71 A kunszentmiklósi kirándulás 75 Zöld Marczi 75 Gödöllő.
Tóth Sándor: Petőfi és szülei Szabadszálláson (Szabadszállás Nagyközség Önkormányzata, 1994) - Lektor Kiadó: Szabadszállás Nagyközség Önkormányzata Kiadás helye: Szabadszállás Kiadás éve: 1994 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 240 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-03-3742-8 Megjegyzés: Néhány fekete-fehér fotóval. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Előszó 3 Szíves ajánlás 5 Petőfi születi Szabadszálláson (1818-1841) 7 A letelepedés évei (1818-1823) 9 Az önállóság kezdő évei (1824-1827) 21 A gazdasági fellendülés évei (1828-1837) 25 Az elszegényedés évei (1838-1841) 53 Petőfi Sándor és Szabadszállás 75 A sokak által vitatott születési hely 77 Szájhagyományok 78 Rokonok 79 Kortársak 80 Okmányok 82 Petőfi nyilatkozatai 85 Összefoglaló 89 Rokonsága Szabadszálláson 93 Követválasztása 99 Emlékhelyek 115 Ref.
Ezután Petőfi azonnal írt Júliának, tisztázta a helyzetet, s megírta Reszket a bokor, mert... című versét, mely 1847 januárjában meg is jelent az Életképekben, s melyre válaszul Júlia Petőfihez intézett levelének végére a következőt írta: "1000-szer, Júlia". Szendrey Ignác nem adta áldását leánya és a költő házasságára, de az esküvőre 1847. szeptember 8-án, találkozásuk első évfordulóján az erdődi kastély kis kápolnájában így is sor került, s ezzel Petőfi Sándor oldalán kezdetét vette Szendrey Júlia életének második, egyben legboldogabb szakasza, mely Petőfi szerelmi és hazafias költészetét is egyaránt csúcspontjára emelte, s mely Júlia szempontjából amennyire boldog volt, annyira rövidnek is bizonyult. A koltói Teleki-kastély, ahol Petőfi Sándor és Szendrey Júlia a mézesheteiket töltötték. Jókai Mór rajza. Új Idők, 54. (1948) 12. 191. (1948. március 20. ) Ezen időszak kiteljesedésének, valamint Júlia életében a Petői Sándorral való találkozás mellett a legfontosabb stációnak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tekinthető, mely eseményekben férje mellett ő is részt vett.
2007. július 1-én városi rangot kapott. Látnivalók Maglódon Római katolikus templom Evangélikus templom – késő barokk, kereszt alaprajzú, torony nélkül Wodianer-kastély – 1870-ben, klasszicizáló stílusban épült kúria A gyömrői gyilkosságok emlékparkja – Az 1945-ben kivégzett áldozatok emlékére Petőfi-emléktábla Petőfi-szobor Trianon-emlékmű és országzászló Történelmi sétány Forrás:, A szöveg bővítés alatt, még több fotó – később!
A színésznők közel hozták a színházhoz és mintha atyjának sorsa kísérte volna, végzetszerűen kezdett lelkesülni a színészpályáért. Szervezete nem bírta sokáig a megpróbáltatásokat, és hamar veszélyesen megbetegedett. Rokonoknál, majd külföldi fürdőkben keresett gyógyulást. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza Pestre, ám 1870. november 5-én reggel 7 órakor, élete 22. évében meghalt tüdőbajban. Gyászjelentését halála előtt két évvel ő maga készítette el Csákón. 1870. november 6-án délután helyezték örök nyugalomra a Kerepesi temetőben, édesanyja mellett. Földi maradványait a Petőfi Társaság 1908. október 24-én exhumáltatta és anyja koporsójában a Petőfi-család közös sírjában helyezték el, ugyanabban a sírkertben. Alakját Zoltánka címmel Krúdy Gyula vitte színre, a Magyar Színház 1913. november 15-én mutatta be Törzs Jenő főszereplésével. Művei [ szerkesztés] Költeményeiből megjelent a Vasárnapi Ujságban (1870. fordítás franciából), a Szilágyban (1884.
Feltételezhető, hogy már a honfoglalás idején voltak lakói ennek a tájnak, és az utak védelmét szolgáló földvárak körüli települések közé tartozott. A falu neve és birtokosai a középkori oklevelekben gyakran szerepelnek. Anonymus is említi Maglódot, amikor arról a Maglód nevű főúrról beszél, aki a XII. században élt, és a Gyula-Zsombor nemzetség sarja volt. Anonymus felsorolja a hét vezért és azok nemzetségét. Tétény vezér fia Horka, az ő fia Gyula és Zombor, akiktől a Maglód nemzetség ("genus Maglout") származik. III. Béla király névtelen jegyzője nem számol be arról, hogy ez a terület szállásbirtokként vagy adományként került-e a nemzetség birtokába. Annyi azonban bizonyos, hogy a Maglód- Maglódi családelnevezés évszázadokon keresztül szerepel az írott forrásokban, és magának a nemzetségnévnek az etimológiája (Maglout=mag, átvitt értelemben: termékenység) is kapcsolatba hozható a település környéki jól termő földekkel. Juhtenyésztés, búzatermelés, szlovákok Nógrádból 1344-ben Maglódi Domokost, mint királyi embert említik egy oklevélen.