Ennek változatos (jogszabályi és gyakorlati) okai vannak. Néhány jellemző lakcím-bejelentési nehézség - Adott lakásban bérlőként, albérlőként, szívességi lakáshasználóként, családtagként beköltöző személyek csak a lakás tulajdonosának hozzájárulásával tudnak ott lakcímet létesíteni, ezt a hozzájárulást azonban sok esetben nem tudják megszerezni. - Közismert tény, hogy a magánlakás-tulajdonosok a lehető legritkább esetben járulnak hozzá a bérlők állandó lakcímként való bejelentkezéshez, legfeljebb tartózkodási hely (ideiglenes lakcím) létesítéséhez járulnak hozzá. A lakástulajdonosok jellemzően attól tartva nem járulnak hozzá a bérlők lakcím-létesítéséhez, mert félnek annak számukra hátrányos következményeitől. Kormányablak - Feladatkörök - Lakcím érvénytelenségének megállapítása iránti kérelem. - Önkormányzati tulajdonú ingatlan esetében gyakori probléma, hogy az ott jogcímmel rendelkező bérlő a lakásban vele együtt életvitelszerűen lakó családtagját, ismerősét bejelentené, de azt zsúfoltságra, a befogadásra vonatkozó engedély hiányára, stb. hivatkozva a tulajdonos önkormányzat nem engedélyezi.
Apukám két évvel ezelőtt egy alkoholista nőt akart magához költöztetni, mondván, hogy szereti és kérte, hogy egyezzünk bele és abba is, hogy apukámnál tartózkodási helyet létesítsen. Az odaköltözést nem tagadhattuk meg, hiába a miénk a lakás fele, de a tartózkodási hely létesítését megtagadtuk, nem írtuk alá a lakcímbejelentő lapot, mint tulajdonosok. Most, hogy apukánk meghalt, az alkoholista barátnőt visszaköltöztette magához a saját fia, mert nem maradhatott egyedül a betegsége miatt. Ideiglenes lakcím megszüntetése. A költöztetéskor (szerencsére csak némi ruhaneműje volt apukámnál) tudtuk meg, hogy a barátnő mégiscsak tartózkodási helyet létesített apukám házában. Egyáltalán ez szabályos volt? Elég volt, hogy apukám, aki cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt állt, aláírta tulajdonosként a lakcímbejelntő lapot. Nekünk a többi tulajdonosnak nem kellett volna ezt aláírnia ahhoz, hogy ez érvényes legyen? Itt jön a kérdésünk, hogy mi a testvéremmel, akik felerészben vagyunk a ház tulajdonosai, most hogyan jelenthetjük ki onnan a leggyorsabban.
A fellebbezési illeték mértéke: A közigazgatási per eljárási illetéke 30 000 Ft. A közigazgatási perben tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg a feleket, így mentesülnek az illeték előzetes lerovása alól. Az illeték viseléséről a bíróság az eljárást lezáró határozatban dönt. Amit még érdemes tudni (GYIK) Mit kell magammal hoznom? Érvényes személyazonosító okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély), lakcímigazolvány, a szállásadó nyilatkozata, tulajdoni lap (amennyiben rendelkezésére áll). Lakcím szolgáltatás. Kell-e a kérelem benyújtásáért illetéket fizetni? Nem, a kérelem benyújtása illetékmentes. Mennyi időn belül kapom meg a döntést? Sommás eljárás esetén 8 napon belül, teljes eljárásban 60 napon belül kapja kézhez. Fontosabb fogalmak Személyi azonosító: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló – külön törvényben meghatározott módon képzett – számjegysor. Lakóhely: annak a lakásnak vagy szállásnak (a továbbiakban együtt: lakás) a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.
Tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Lakcím adat: A polgár bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe. Lakcímigazolvány célja: A lakcímigazolvány célja a polgár tájékoztatása személyi azonosítójáról és bejelentett lakcíméről annak érdekében, hogy azokat törvényben előírt kötelezettsége teljesítéséhez közhitelűen igazolhassa. Vonatkozó jogszabályok A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-a, (5a) bekezdés, 7. § (1) bekezdés a) pont, 8. § (1) bekezdés a) pont, 26. § (1), (2), (5) bekezdés; A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. törvény végrehajtásáról szóló 1 46/1993. (X. 26. ) Korm. rendelet 13. §-14. §, 16. § (1) bekezdés, 33. Tartózkodási hely megszüntetése – Jogi Fórum. § (1), (2) bekezdés, 34. § (3), (4), (5) bekezdés, 35. § (3)-(3a), (4) bekezdés; Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 10.
Ügyintézés határideje Lakcím érvénytelenségének megállapítása iránti kérelem ügyintézési határideje sommás eljárásban (ha a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott) 8 nap, teljes eljárásban (ha atényállás tisztázása szükséges) 60 nap. Jogorvoslati lehetőség Jogorvoslati lehetőség: Fellebbezésre nincs lehetőség, a döntéssel szemben keresetet lehet benyújtani. Jogorvoslati lehetőség részletei: Az ügyfél a véglgessé vált döntés ellen a közlésétől számított 30 napon belül az eljáró járási hivatalhoz benyújtott, de az illetékes törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási pert indíthat. Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): A jogorvoslati kérelmet (keresetet) az illetékes törvényszéknek kell címezni. Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A keresetet a döntést hozó szervnél vagy az illetékes törvényszéken kell előterjeszteni. A benyújtási határidő: A keresetet a döntés közlésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni.
A kijelentés intézhető-e az állandó lakcím szerinti városban, vagy csak a tartózkodási hely szerintiben? Én, mint a szülője tudom-e ezt intézni? Ha igen akkor mi kell hozzá? A válaszokat előre is köszönöm! MajorDomus 2014. 07. 27. 21:15 Ki költözött, ez a fő. Kovács_Béla_Sándor 2014. 16:09 Semmi jelentősége nincs, hogy ott a tartózkodási helye. Téged miben akadályoz vagy zavar ez a körülmény? borkum 2014. 16:02 Tisztelt Fórumozók! Tudom, hogyan lehet megszüntetni egy tartózkodaási helyet normál esetben, de amibe most cseppentünk, az már nem az (nekem). Apukám cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll. Illetve állt, mert tegnapelőtt meghalt sajnos. A gondnoka én voltam (a lánya). Apa a szülői házban lakott, melyben 2/4 tulajdoni hányada volt. Mivel anyukánk sok évvel ezelőtt meghalt, így a testvérem és én örököltük a ház 1/4-1/4-ét. Apukám javára pedig a mi tulajdoni hányadunkra vonatkozóan özvegyi jogot jegyeztek be. Úgy tudom, ez haszonélvezeti jogot jelent. Mi a testvéremmel már külön-külön lakásban lakunk, más városban.