Cobra Kai Kritika Youtube

Saturday, 18-May-24 16:00:40 UTC

A Columbia Pictures annak idején azzal a szándékkal kereste meg Robert Mark Kament, hogy írja meg nekik egy olyan film forgatókönyvét, ami vetekszik az 1976-os Rocky val. Az ötlet elég merész volt, hiszen egy olyan produkció sikerét irigyelte meg a stúdió, amelyet a mai napig az egyik legjobb sportfilmnek tartanak. Miután azonban sikerült leigazolni a Rocky rendezőjét, John G. Avildsent a projekt mellé, máris eggyel könnyebbnek tűnt a feladat. A Karate kölyköt 1984-ben mutatták be a zöldfülű Ralph Macchio főszereplésével, aki az iskolába újoncként érkező Daniel LaRussót alakította. A főhős Mr. Miyagi (Pat Morita) személyében talált tanítómesterre, aki a félelmetes Cobra Kai dódzsó elleni harcra felkészítette a fiút, és még két filmen keresztül kísérhettük figyelemmel a páros kalandjait. Aztán jött Az új karate kölyök, amelyben már a Hilary Swank által játszott Julie Pierce-t oktatta az öreg mester. Jó pár évvel később pedig, 2010-ben Jackie Channel és Jaden Smithszel próbálták feltámasztani a verekedős franchise-t, de kevés sikerrel.

A 80-As Évek Jobb Volt? | Cobra Kai Kritika (Spoiler Mentes) - Youtube

Szóval ott vesszük fel a vonalat, hogy (a film "rosszfiúja") Johnny Lawrence éli az egyszerű, jónak semmiképpen nem mondható kis életét. És közben minden problémáját arra az egy rúgásra vezeti vissza. A fia évek óta nem beszél vele, béna munkája van és az egyetlen szórakozása, hogy esténként beseggel, miközben egy apró tévén nézi a nyolcvanas évek gyöngyszemeit. Ezzel szemben régi riválisa, Daniel LaRusso – a hajdani karate kölyök – él, mint Marci hevesen. Menő autószalonjai vannak, szerető felesége és gyerekei – nagyon jól ütköztetik a két fél álláspontját a múltra visszatekintve. Az egyik azzal jön, hogy azon a bizonyos versenyen egy szabálytalan rúgással nyert, a másik odalöki, hogy az ő lábát is szabálytalanul ütötte szét. Lawrence tényleg hiszi, hogy ebben a történetben nem ő a rossz, de ami igazán a csúcs az egészben, hogy ahogy halad a történet, mi is. A sztori katalizátora az, hogy Lawrence szétver néhány tinit, akik brutálisan zaklatják a szomszéd gyereket, Miguelt, majd úgy próbál kezdeni valamit az életével, hogy átadja ennek az új, nyámnyila generációnak azt a tudást és azt a brutális nézőpontot, amit anno a Cobra Kai képviselt.

Cobra Kai Evad Kritika Friss Hírek - A Hírstart Hírkeresője

Változtatható az értékrend? Mindent összevetve a Cobra Kai egy olyan kiváló sorozat, amelyért megéri előfizetni a Netflixre (főleg, mert az első hónap ingyen van). Egyik lényeges kérdése a szériának, hogy meg lehet-e változtatni egy dojo berögzült értékrendjét úgy, hogy a jelszavak megtartásával együtt az olyan dolgok is fontosak legyenek a tanulók számára, mint a becsület, és az, hogy a legyőzött ellenfelet nem ütjük tovább. Az már látszik, hogy a negyedik évad hova fog kifutni, de addig is nézzétek meg a Cobra Kai eddigi epizódjait, mert egy remek, fordulatokban gazdag sorozatot készített a YouTube és a Netflix, aminek minden egyes percét láthatóan imádták a szereplők, és amelyet imádni fognak a Karate kölyök rajongói!

Triviális?! Persze! De ezt a Cobra Kai mindig is éretten, okosan tudta közvetíteni a maga egyszerűségében is. A harmadik szezon pedig eme kérdéskörben minden eddiginél mélyebbre merészkedik a nyúl üregében már például azzal is, hogy a széria főgonoszának, John Kreese-nek is megismerjük a hátterét. Noha ezek a flashbackek némileg kilógnak a nagy egészből - de nem jobban, mint a figura pszichopata jelleme - mégis érthetővé teszik a Martin Kove által ezúttal is élvezetesen életre keltett figurát. Érthetővé, de nem szimpatikussá, vagy átérezhetővé és ez nagyon fontos különbség és pont az ilyen mozzanatokkal azt is elérik, hogy egyre lecsiszoltabb legyen az egész sorozat. A harmadik szezon ugyanis szép lassan, de megérkezik oda, amerre már a kezdetektől fogva tartott és egyértelműen kijelöli a már berendelt negyedik (és vélhetően utolsó) évad irányvonalát, miközben a határvonalakat is minden eddiginél nyilvánvalóbban meghúzza a szereplők között. Ez nem mindenhol sikerül egyformán szépen (Tory és Robby karaktere kevesebbet is van jelen, amúgy is karcos jellemük éppen ezért durvábbnak is hat ezúttal), de kellően egyértelmű minden esetben, hogy kinél és miért húzódnak meg a határvonalak, még a legkisebb mellékszereplőknél is.