Ennek részeként a fűvel együtt az "aranymohának" nevezett tőzegmohát is évente kétszer kaszálták, és a mohát főleg marhaalomnak hasznosították. Az állattartás visszaszorulásával csökkent a kaszált terület, és a láprétek egy része beerdősült. Tudományos felfedezése, leírása [ szerkesztés] A völgyet és természeti értékeit először Pócs Tamás biológus, mohakutató írta le 1958-ban. Megállapította, hogy a völgy Magyarország egyetlen tőzegkákás lápja, a tőzegeper (Comarum palustre) egyetlen hazai előfordulási helye. Sajnos, a tőzegkáka azóta valószínűleg már innen is eltűnt. Értékes növényfajok, növénytársulások [ szerkesztés] Természetvédelmileg legjelentősebb növénytársulása a tőzegmohás láp (Sphagnetum). Ebben több tőzegmoha faj nő együtt, és közöttük, a mohapárnákon él az itt meglehetősen gyakori kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia). A tőzegeper a magassásos, ingólápos részeken nő. A völgyoldalban, a források mentén a hegyvidéki lápokra jellemző mohatársulások alakultak ki. 🕗 Nyitva tartás, Szőce, érintkezés. Szőce. A patak lassabb folyású részein telepedett meg a mocsárhúr (Callitriche polimorpha) és az apró békalencse (Lemma minor).
Az oldal tartalma szerkesztés alatt!
Azt például tudjátok, hogy mit jelent kópickötés? A kópic egy őrségi tárolóedény, amit a láprétek jellemző növényfajából, a kékperjéből fontak, és benne például gombát, szárított gyümölcsöt, tojást tároltak. 10 / 15 Fotó: Tóth Judit A környékbeli gazdák évszázadokon át intenzíven használták a lápréteket, amelyek nemcsak sok és jó szénát adtak, de a sásokat és a tőzegmohákat alomnak gyűjtötték, a gyékényből és a fűzágakból használati tárgyakat készítettek, de a lápok a legelő állatok számára biztos ivóhelyet is jelentettek. A Lápok Háza udvarán is van még egy érdekesség, a lápi növények szaporítókertjét nézhetjük meg, ahol többek között tőzegeper és kereklevelű harmatfű szaporítása zajlik. Szőcei tőzegmohás láprét. Erre azért van szükség, mert a lápok és velük együtt a ritka növényfajok olyan ütemben tűnnek el, hogy egyes állományokat muszáj külső visszatelepítéssel is megerősíteni. A kereklevelű harmatfűből például Skandináviában még elég sok van, de a gyógyszeripari felhasználása olyan ütemű, hogy az igények kielégítését érdemes lenne mesterséges szaporítóhelyekről kielégíteni, mert a természetes állományok nem valószínű, hogy tudják tartani a lépést a felhasználás mértékével.
Forrás:
S ha mindezt megtoldjuk azzal, hogy ezen a viszonylag kis területen mintegy tíz ritka tőzegmohafaj él, illetve hogy a tőzegeper ( Potentilla palustris) egyetlen őrségi előfordulási helye, érthetővé válik, miért tartják a Szőce-patak völgyét a botanikusok hazai "eldorádójának". 1 / 3 Ritka rovaremésztő növényeink egyike, a kereklevelű harmatfű 2 / 3 Moha és páfrány meg a többiek Mivel a láprét az év jelentős részében vízzel borított a terület, fapallókon járhatjuk végig a 900 méteres tanösvényt. Tájékoztató táblák segítenek, hogy beazonosítsuk a zöld "sás- és fűtengerben" felbukkanó növényritkaságokat. Ritka kincseket rejt a szőcei tőzegmohás láprét: az Őrség kis édenkertje egész évben lenyűgöző látvány - Utazás | Femina. Ugyanakkor hasznosnak bizonyul, ha bevállalunk egy, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett szakvezetéses túrát, mert egyrészt nem biztos, hogy minden tőzegmoha az, aminek látszik, másrészt számos érdekes biológiai ismerettel gazdagodhatunk a túra során. Ami még fontos: a fényképezőgép mellett a távcsövet se hagyjuk otthon! Miközben őszi szellő bókoltatja a nagyra nőtt füvet, az eseménytelennek tűnő lápvidék varázsütésre megelevenedik: didergő lepke röppen szédelegve a halovány napsütésben, lábam előtt a megtévesztés nagy mestere, párját ritkító imádkozó sáska, ki éppolyan zöld, mint a fűszál, melyen türelmesen várja prédáját.
Kellemes túralehetőséget kínál, gyönyörű táj mellett – akár kisgyerekkel is bátran jöhettek! Ha az Őrség területén foglalnátok szállást, itt mindent megtaláltok >> (Képek:, shutterstock) Hogy tetszett a bejegyzés? Tetszik Tetszik 100% Imádom Imádom 0% Vicces Vicces 0% Hűha Hűha 0% Nem tetszik Nem tetszik 0%