A fa építőipari jelentősége Kérjen árajánlatot A fa, a kő mellett az egyik legősibb építőanyag, napjainkban is a legfontosabbak egyike. Hazánk fában szegény ország, az összterület kb. 20%-át borítja erdő. Az erdőgazdaság fajtánkénti fakitermelése építőipari szempontból kedvezőtlen, mert a kitermelt fenyőfélék aránya alacsony. A feldolgozásra kerülő fának kb. a 90%-a így nem alkalmas építőipari felhasználásra, ezért az építőfa … A fa építőipari jelentősége Read More » A faanyagok csoportosítása Kérjen árajánlatot A fákat két nagy csoportba sorolhatjuk, ezek a következők: tűlevelű fák; lombos fák. Építőanyagok | Sulinet Tudásbázis. A tűlevelűek csoportjába tartoznak a fenyőfák, amelyekből asztalos árukat és építőfát készítenek. A könnyű megmunkálhatóság miatt a fából készülő épületszerkezeteink nagy része ebből a fajta fából készül. Az építőiparban a leggyakrabban a feketefenyőt, lucfenyőt, a jegenyefenyőt, és … A faanyagok csoportosítása Read More » A fa szerkezete, felépítése, kémiai tulajdonságai Kérjen árajánlatot A fa természetes eredetű élő, szerves anyag, amelyet különféle megmunkálási módokkal alakítanak építőanyaggá.
34. ábra A sűrűség változása zónánként (Populus x canescens) A táblázat adatait, valamint az azokat szemléltető 34. ábrát elemezve kitűnik, hogy a szürke nyár esetében lényeges eltérés a II., III. és a IV. zóna beteg és az egészséges faanyagai között nincs. Az I. zónában viszont közvetlenül a sebzés mögött lényeges sűrűség csökkenés tapasztalható. Ez a csökkenés a gombák sejtfal lebontó tevékenységére vezethető vissza, ami mintegy 10%-ot tesz ki. A 95%-os megbízhatósági szint mellett elvégzett szignifikancia vizsgálat is ezt igazolja. A fentiekkel ellentétben a II. A fa fizikai jellemzői - II. rész. zónában a károsodott faanyag már jobb sűrűség értékkel bír, mint az egészséges. Ez annak tudható be, hogy a preventív védekezés hatására álgesztesedés, ill. tilliszesedés lép fel, s ez növeli a sűrűséget, akár 10%-kal is. Az adatok szórása alapján megbízhatónak tekinthető a faanyag, bár az I. zónában az egészségesé kissé nagy (21, 27%). Ez valószínűleg mintavételi pontatlanságokból származhat. 8. táblázat A sűrűség statisztikai értékelése (Tilia argentea) Min.
A faanyag szilárdsági tulajdonságainak ismerete nélkülözhetetlen a különböző faszerkezetek készítéséhez. Húzó és szakító szilárdság Húzó- (szakító-) szilárdság a fa húzó-, szakítóerővel szembeni ellenállása. A fának belső, szöveti szerkezetéből adódóan rostirányban nagy a húzószilárdsága. A kemény fák húzószilárdsága nagyobb, mint a puhafáké. A húzószilárdság alakulását befolyásolja az erőhatás iránya. Legnagyobb a rostokkal párhuzamos irányú terheléseknél és legkisebb, ha a terhelés iránya a rostokra merőleges. A húzószilárdság nagysága erősen függ a fa különböző hibáitól. Nyomószilárdság A nyomószilárdság a fának a nyomóerővel szemben kifejtett ellenállása. A nyomószilárdság nagyságát a rostokkal párhuzamos és a rostokra merőleges irányban lehet meghatározni. Ezek szerint megkülönböztetünk rostokkal párhuzamos és rostokra merőleges nyomószilárdságot. A fa nyomószilárdsága kisebb, mint a húzószilárdsága, mert a terhelés következtében a fa rostjai elválnak egymástól. A nyomószilárdság ismeretének a magasépítésben van nagy szerepe.
Nedvesség A fa víztartalma lényegesen módosítja a sűrűséget. Nagyobb nedvességhez nagyobb sűrűség tartozik, de ez nem jelent "minőségi" sűrűségnövekvést. Ennek oka, hogy a nagyobb nedvesség rendszerint kisebb szilárdsághoz, keménységhez, kopásállósághoz vezet. A faanyag törzsben elfoglalt helye A sűrűség az élő fa keresztmetszete és hossza mentén egyaránt változik. A törzs belső részében található színes geszt mindig nagyobb sűrűségű, mint a szijács. A kéreg sűrűsége is változik: a belső, élő háncsrész mindig nagyobb sűrűségű, mint a külső héjkéreg. A háncs sűrűsége gyakran a törzsfáénál is nagyobb. Lazább, kisebb koronájú fafajoknál (pl. erdeifenyő, vörösfenyő) felfelé haladva a törzsfa sűrűsége folyamatosan csökken. Terebélyes koronájú fafajok esetén (pl. bükk, tölgy, lucfenyő) a törzsfa sűrűsége a korona alatti felső szakaszban ismét növekszik. Olvasmány Egy 100*100 mm keresztmetszetű lucfenyő gerenda hőmérsékletét 0°C-ról 100°C-ra növelve a bekövetkező hőtágulás húrirányban 0, 335 mm, sugárirányban 0, 239 mm.