"A mi világunk, tégy érte! " ezzel a mottóval tartotta meg Világnapi ünnepségét a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei szervezete kedden Tamásiban. Azokat ünnepelték, akik a szervezet működéséhez sok éves, évtizedes munkájukkal aktívan hozzájárultak - mondta Gulyás Katalin, a szervezet megyei igazgatója. Az önkéntesek nélkül nem létezhetne a Vöröskereszt, nem fejlődhetett volna az elmúlt években - méltatta a szervezet segítőit Habsburg György a Magyar Vöröskereszt elnöke. Hozzátette, idén sok mindent kell megünnepelniük: 150 éve, hogy a Solferinónál lezajlott a csata, amely kapcsán Henry Dunantban felmerült a szervezet megalakításának ötlete, 90 éve alakult a Vöröskereszt Föderáció, amelynek jelenleg 186 nemzeti társaság a tagja, 60 éve pedig, hogy megszületett a háborús sebesültek megkülönböztetés nélküli védelméről a genfi egyezmény. Így élnek Habsburg György lányai: Zsófia és Ildikó gyönyörű fiatal nőkké cseperedtek - Fotó. - Két hete Párizsban a Föderáció megalakulása alkalmából hatvan ország Vöröskeresztes szervezetének képviselői gyűltek össze. Jó volt érezni, hogy egy nagy család tagjai vagyunk - emelte ki az elnök.
Bejött a professzor, a kezembe nyomta a jelenléti ívet, hogy írjam alá, aztán adjam körbe. Aláírtam, továbbadtam, aztán hátulról olyan furcsa nevetgélést hallottam. Amikor az ív visszaért a professzorhoz, ránézett, elkomorult, újra odaadta: "Még egyszer, de most már komolyan! " Akkor néztem csak rá a papírra, és kiderült, hogy a többiek azt hitték, hülyéskedek, ezért ők is ezt tették. Iránytűjük a tízparancsolat - Eilika von Oldenburg a Habsburg-család mindennapjairól | Szabad Föld. Mindenki odaírta, ami eszébe jutott: John F. Kennedy, Arnold Schwarzenegger... Mivel mást nem tehettem, az új papírra is ráírtam: Habsburg György, és odaadtam a mellettem ülő társamnak. Az rám nézett, és halálosan komolyan azt mondta: egyszer jó volt viccnek, de másodszorra már tényleg nem poén... korona uralkodó királyok Habsburg György Koldus és királyfi
A budai Vár a Nemzeti Hauszmann Program keretében folyamatosan szépül. Az elmúlt időkben átadták a Lovardát, a Főőrséget, a Csikós-udvart, a Mátyás kútját, valamint a Szent István-termet magában foglaló déli összekötő szárnyat is. A Habsburg-kapu és a Turul-szobor a Szent György tér felől (Fotó: Juharos Róbert/) Karácsony előtt néhány nappal a látogatók egy újabb kultikus helyet vehettek birtokba: december 14-én átadták a pesti és a dunai panoráma egyik legszebb fekvésű és kilátású területét a Habsburg-kapuval, a Halászó gyerekek kútjával és a közel kilenc tonnás Turul-szoborral együtt. A felújított terasz a Habsburg-kapuval, a Halászó gyerekek kútjával és a Turul-szoborral (Fotó: Juharos Róbert/) A Budavári Palota századfordulós bővítésekor Hauszmann Alajos tervei alapján készült el a míves Habsburg-kapu, amelynek a kovácsoltvas munkáit Jungfer Gyula készítette el, aki budapesti munkásságával egymaga tette Budapestet a szép kapuk városává. A megújult Habsburg-kapu és a Turul-szobor a Szent György térről (Fotó: Juharos Róbert/) A Hauszmann Alajos által tervezett Habsburg-kapu és a Jungfer Gyula által készített lámpák (Fotó: Juharos Róbert/) A Halászó gyerekek kútja már 1900-ban elkészült Senyei Károly tervei alapján, amit később többször is kényszerű költözésre kényszerítettek, de végül újra az eredeti medencével láthatjuk az egykori helyén.
Ne megvédeni kelljen magukat, hanem a helyükön tudják kezelni a történelmi tényeket, s képesek legyenek reflektálni a vádakra: tényleg úgy volt, vagy nem úgy történt. A Habsburg ősöknek kétségtelenül számos népszerűtlen cselekedet és intézkedés róható fel, s ezt az emberek nem felejtik el. Más kérdés azonban, mit tanítanak a történelemórákon: mennyire a valós tények, s mennyiben az aktuálpolitika írja a tankönyveket. – November végén mindannyian elutaztunk Bécsbe, a Ferenc József halálának századik évfordulójára rendezett ünnepségre. Ausztriában 2016-ban emlékévet rendeztek a tiszteletére, itthon azonban szinte egy szó sem esett róla. A magyarok persze emlékeznek a '48-as szabadságharc leverésére, de közben mintha elfeledkeznének arról, hogy az 1867-es kiegyezés utáni esztendőket boldog békeidőkként emlegeti a kollektív emlékezet. Akkor olyan gazdasági fellendülés indult el az országban, amelynek öröksége máig velünk él – gondoljunk csak a századforduló nagy építkezéseire. Ferenc József életében híd, tudományegyetem, pályaudvar, közterek és intézmények viselték a nevét, a sorban említhetem a Szabadságra átnevezett hidat, amelynek átadása az 1896-os millenniumi ünnepségek kiemelkedő eseménye volt.