Ady Endre: Október 6. - Népi Front

Saturday, 18-May-24 15:08:38 UTC

A műsor a Himnusz eléneklésével ért véget. Az Ady Endre Elméleti Líceum ez alkalommal egy debreceni iskolát látott vendégül. Ady Endre: Október 6. - Népi Front. Vértanúinkra emlékeztünk a Debreceni Szakképzési Centrum Vegyipari Szakgimnáziumának tanáraival és diákságával. A vendégiskola diákjai és tanárai a Rákóczi Szövetség Diákutaztatási programjának támogatásával érkeztek hozzánk. A találkozó megszervezésében Apáti Tímea, Ardelean Klemetina, Makai Bölöni Judit, Kajántó Judit tanárok vettek részt.

Ady Endre Összes Versei (Meghosszabbítva: 3148547219) - Vatera.Hu

Ady Endre: Október 6. Őszi napnak mosolygása Őszi rózsa hervadása Őszi szélnek bús keserve Egy-egy könny a szentelt helyre Hol megváltott - hősi áron- Becsületet, dicsőséget Az aradi tizenhárom Az aradi Golgotára Ráragyog a nap sugára Oda hullt az őszi rózsa Hulló levél búcsúcsókja, Bánat sír az Őszi ágon, Ott alussza csendes álmát Őszi napnak csendes fénye, Tűzz reá a fényes égre, Bús szívünknek enyhe fényed Adjon nyugvást, békességet. Sugáridon szellem járjon S keressen fel küzdelminkben Az aradi tizenhárom. Juhász Gyula: Arad Arad, örök magyar gyász szép arája, Feléd suhan ma sóhajunk, feléd, Ki élsz sötéten és némán az árva Maros mentén, mely zúg ma gyászzenét. A kincses Erdély öléről ered le, És erre tart e bánatos folyó, Mély morajában sír Erdély keserve, Mint tárogatón zengő bujdosó. Ady Endre: Október 6. | Szentkereszti Polgári Kör Egyesület. Arad! Köszönt a csonka Magyarország, S tört lobogóját lengeti neked, Mely fátyolos, mint ez októberest. De még lobog, és égi kezek óvják, Selymére örök, győztes glóriát von A Krisztus jobbján - ama tizenhárom!

Ady Endre: Október 6. - Népi Front

Vajjon mit álmodik? Álmodik-e, álma még maradt? Én most karácsonyra megyek, régi, vén, falusi gyerek. De lelkem hó alatt. S ahogy futok síkon, telen át, úgy érzem, halottak vagyunk és álom nélkül álmodunk, én, s a magyar tanyák. 1907 Halottja van mindannyiunknak, hisz percről-percre temetünk, vesztett remény mindenik percünk és gyászmenet az életünk. Sírhantolunk, gyászolunk mindig, temetkező szolgák vagyunk! Ady endre október 6 ans. – Dobjuk el a tettető álcát: ma gyásznap van, ma sírhatunk! Annyi nyomor, annyi szenny, vétek undorít meg e sárgolyón… Hulló levélt hányszor feledtet a megváltó, a gyilkos ón! … Óh, hányszor kell a sírra néznünk, hogy vigasztaljuk önmagunk – ma ünnep van, ma sírhatunk! … 1899 Őszi napok mosolygása, őszi rózsa hervadása, őszi szélnek bús keserve egy-egy könny e szentelt helyre, hol megváltott- hősi áron – becsületet, dicsőséget az aradi tizenhárom. Az aradi Golgotára ráragyog a nap sugára, oda hull az őszi rózsa, hulló levél búcsú csókja: bánat sír a száraz ágon, ott alussza csendes álmát Őszi napnak csendes fénye, tűzz reá a fényes égre, bús szívünknek enyhe fényed adjon nyugvást, békességet: sugáridon szellem járjon, s keressen fel küzdelminkben Inségemből hozzád fohászkodom sírással, akarod, hogy jó legyek: a szememet csókold, hadd lássam a mélyben az elásott kincseket.

Ady Endre: Október 6. | Szentkereszti Polgári Kör Egyesület

Hallottátok már? Ősszel, amikor kavarog a köd, az éjszakában valaki nyöszörög. Valami dobban. Valaki minden jajt összelopott, valaki korhadt, vén deszkákon kopog. Egy régi ember. Míg élt, sohse volt csillag az egén, s most vágyna egy kicsit szétnézni szegény. Read Full Post » Békesség most tinéktek, emberek. Örvendezzél derék világ, hangozzatok, jámbor legendák, zsolozsmák, bibliák, imák. Ady endre október 6. verselemzés. Kicsi gyertyák, lobogjatok föl, bóduljunk tömjénnek szagán! Szép dolog ez! Így kell csinálni minden karácsony-éjszakán… Hejh, szép az istenes legenda, a csillag, a jászol, az élet, ki lehetne még vele húzni talán még néhány ezer évet. Békesség hát néktek emberek, örvendezzék a vak, a béna: a jászol benne van a legendában, s a jászolban benne a széna. Különben is, az élet csupa vígság, útvesztőkből csillag vezet ki, a pásztorok és bölcs királyok szinte futnak – egymást szeretni. S a betlehemi félhivatalosban miként egykor meg vala írva: mindenkit jászolánál várja az arany, a tömjén, a mirha. harsogjatok, jó égi villik, örvendezzél, derék világ, te meg vagy váltva, tudniillik.

Álomban szegődött hozzánk és kék lángokkal lobogott a szent arany. Te adtad az álmot. Merre az arany-mély? Mutasd meg, hogy merre van. Ha meg nem találjuk, ha csak fázva didergünk: lesz-e nekünk szent napunk? A szememet csókold, hadd lássak, hadd lássak, mert bizony elkárhozunk. 1906 Tengerpart, alkony, kis hotel-szoba. Elment, nem látom többé már soha, elment, nem látom többé már soha. Egy virágot a pamlagon hagyott, megölelem az ócska pamlagot, megölelem az ócska pamlagot. Parfümje szálldos csókosan körül, lent zúg a tenger, a tenger örül, lent zúg a tenger, a tenger örül. Egy Fárosz lángol messze valahol, jöjj, édesem, lent a tenger dalol, jöjj, édesem, lent a tenger dalol. A daloló vad tengert hallgatom, és álmodom az ócska pamlagon, és álmodom az ócska pamlagon. ADY ENDRE ÖSSZES VERSEI (meghosszabbítva: 3148547219) - Vatera.hu. Itt pihent, csókolt, az ölembe hullt, dalol a tenger és dalol a mult, dalol a tenger és dalol a mult. Egy félig csókolt csóknak a tüze lángol elébünk. Hideg az este. Néha szaladunk, sírva szaladunk s oda nem érünk. Hányszor megállunk.