Vörösmarty Mihály ügyvéd, a XIX. század kiemelkedő magyar költője és írója. A század első felében élt és alkotott, művei a romantika jegyében születtek. Harminc éves korában írta meg a ma is ismert drámáját a Csongor és Tündét, ám kiadását a pesti cenzúra nem engedélyezte, ezért Székesfehérváron jelent meg egy évvel később. Vörösmarty halála után tizenegy évvel játszották először a darabot, így saját művét sosem látta színpadon. Bár a dráma kategóriába soroljuk, a Csongor és Tünde valójában a három műnem kereszteződése, egyszerre hatnak rá a lírai, az epikus, és a drámai jellemzők. A történet egy XVI. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (*010) (meghosszabbítva: 3144676409) - Vatera.hu. századi magyar história alapján született, amely Árgyélus királyfi és a szép tündér szerelmét írja le (egy középkori történet feldolgozása szintén romantikus jellegzetesség). A Csongor és Tünde dráma fő témája mégis az emberi lét értelmének, a boldogságnak a keresése (ezért sokak szerint Vörösmartyt Goethe Faustja is megihlette. Valószínű, hogy a történet Shakespeare Szentivánéji álom drámája is megihlette, ugyanis Vörösmarty szerette volna lefordítani ezt a művet és témában hasonlítanak egymásra).
A régi kertben a nemtők vidám táncát a gonosz Mirígy zavarja meg, aki a csodálatos almafa titkát felkeresni jött. Vörösmarty csongor és tune facile. Az ördögfiak, látva mit művel a boszorkány, megkötözik minden baj okozóját, s abban reménykednek, hogy tettükért majd Tünde megjutalmazza őket. A túlvilági származású lány így is tesz, s megkéri őket, mindenkit, aki a fa árnyékában megpihen, kötözzenek meg, s tartsák itt. Számításai helyesnek bizonyulnak, ugyanis az első ilyen Csongor, aki végül örömmel veszi tudomásul, hogy - ha ily' módon is, de - újból fellelte szerelmét. Ilma és Balga is egymásra találnak, a kert végében található dombon pedig hirtelen egy palota emelkedik, s ezután itt élnek boldogan mind a négyen.
Ösztönszerű, leegyszerűsített kapcsolat. Igénytelenebb, olykor groteszk. Két ellentétes világ kapcsolódik össze a műben: – Földi-égi} ezt kapcsolja össze a csodafa. Jellemző, hogy amíg Csongor utazgatott és vágyakozott, addig Tünde kiválasztotta Csongort. A férfi kertjébe ülteti a csodafát, és minden éjjel el is jön. Mirigy akadályozza meg a két fiatal egymásra találását. Ő minden rossz, ártó szándék megtestesítője, aki minden nemes törekvést megakadályoz. Legfontosabb jelenetei a műnek: – a 'hármas út' motívum – kétszeres megjelenése a vándoroknak A három vándor, a polgári élet háromféle kiteljesedését jelképezi. – A fejedelem: Mind nagyobb és nagyobb hatalomra, területekre és birtokokra vágyik. Saját területét tartja tündérhonnak. Úgy véli, a boldogság útja a hódításban, és a győzelemben van. Vörösmarty csongor és tünde. – A tudós: Sok tudást felhalmozott, és rájött, így sem tud semmit. De saját igazát, amivel ő bölcsebb másoknál, nem adná semmiért. – A kalmár: gazdag kereskedő, úgy véli, hogy pénzzel bármit megvehet, szerelmet, barátokat, palotát.
A Csongor és Tünde színpadra állítása próbatétel elé állítja a színházművészeket: megtalálni azt a kortárs színpadi formát, amely méltóképpen és szenvedélyesen közvetíti ezt az ősi mitológiákból szőtt többdimenziós tündérmesét a boldogságkeresésről. Forralt borral öntötte le kollégáit a Vörösmarty téren, 4 és fél évet kapott : HunNews. Hol a boldogság? Vörösmarty költői válasza erre a kérdésre: a rideg, szomorú, gyászos éjben "ébren maga van csak az egy szerelem. " Jegyár: 1800-3800 Ft Jegyvásárlás: ITT
Kurrah, az ördög Mirígy utasításait követve fogságba ejti Balgát, ruháit ellopja. Balgának adva ki magát álomporral altatja el Csongort. A délben érkező Tünde nem tudja felébreszteni kedvesét. Balga kiszabadul. Találkozik Ledérrel, akit Mirígy Tünde hajával ékesített fel, hogy elcsábítsa Csongort. A terv nem sikerül. Mirígy egy jóskúthoz csalja a szerelmeseket. Tünde a kútba tekintve Csongor hűtlenségéről kap hamis képet. Balga számára étkek röppenek fel a mélyből, Csongornak egy lányalak. Régi idők nagy bulijai: Magyar zenei díjátadók, ahol Kiszel Tünde fotókat gyűjtött és Puzsér rendre kiakadt : hirok. Tünde, az égi lány az Éj birodalmának asszonyától tudja meg, hogy Csongor földi világával együtt az öröklét helyett a mulandóságot választotta. A két világszint, ég és föld jelenléte miatt kétszintes drámáról beszélünk. Csongor a lányalakot követve ér a hármas úthoz. Csalódott, amikor a csábító alak eltűnik. A három vándor újból előkerül. A Kalmár szegény, a Fejedelmet legyőzték, a Tudós megőrült, tehát a polgári világ mindhárom kiteljesedési lehetősége kudarcot vallott. Az almafánál Mirígyet az ördögök rabul ejtik.
Csongor saját kertjében, saját lelkében találja meg a boldogságot. Az álomnak és a valóságnak közel kell állnia egymáshoz, önmagában egyik sem tud boldoggá tenni.