Így alakultak ki a Dél-Mezőföld gyakran harminc-ötven méter vastag, mészben gazdag homok- és lösztalajai. Növény- és állatvilág Fájl:M Fürge gyík Fá Mocsári béka A Tájvédelmi Körzet területén a lápoktól a száraz homoki gyepekig a legkülönbözőbb növénytársulások képviselve vannak. Mindez a homoktalajok sajátos vízgazdálkodási viszonyaival magyarázható. A pangóvizes mélyedésekben láprétek, fűz- és égerlápok találhatók. A mozgó vizű területeket ezzel szemben égerligetek, helyenként, tölgy-kőris-szil ligeterdők kísérik. Az üde vízgazdálkodású talajokon gyertyános-tölgyesek húzódnak, ezeket néhol szigetszerű bükkösök tarkítják. A legmagasabb, legszárazabb termőhelyeket cseres-tölgyesek borítják, míg ezek irtásain másodlagosan száraz homoki gyepek – elsősorban legelők – jöttek létre. A Tájvédelmi Körzet legjellemzőbb tájképi elemei a vízfolyások felduzzasztásával létesített halastavak láncolata, amelyeket üde erdők szegélyeznek. Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet – Wikipédia. Területén eddig közel 50 védett növényfajt mutattak ki. Közülük a legfigyelemreméltóbbak az állóvizek hínárnövényei között a békaliliom és a fehér tündérrózsa.
KTM rendelethez A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területének ingatlannyilvántartási helyrajzi számai 50/A—C erdőgazdasági üzemtervi jelű területek, 0472, 0475—0477, 0479—0485, 0487—0488, 0489/1 0336, 0338—0339, 0458, 0461—0462, 0473, 0475—0478, valamint a 12/B, C, E, F, N, 13/O, 14/G, 16/A, B, C, D, E, 19/F, G, H, J, 20/B, C, 21/A, B, C, K, L, 22/A, B, C, D, E, F, G erdőgazdasági üzemtervi jelű területek. 052, 067, 073—074, 075/1—2, valamint a 37/A, B, C, 38/C, E, F, 42/C, 43/A, B, C, D, E, F, G, 55/A, B erdőgazdasági üzemtervi jelű területek. 2/I, J, K, L, M, N, 3/H, I, J, K, L, M, N, 11/A, B erdőgazdasági üzemtervi jelű területek.
Időpont: 2016. április 9., 10:00-14:00 Helyszín: Nagybajom-Mesztegnyő GPS: Észak 46°30'28, 8" Kelet: 17°26'00, 4" Elérhetőség: Zilahi-Szabó Bence 85/329-312, 30/901-4268
A hüllők közül jellemző a mocsári teknős, amely a vidék állóvizeit és mocsarait lakja és a fürge gyík, amelynek vöröshátú változata is él a területen. Általánosan elterjedt a vízisikló, ritkábban fordul elő a rézsikló, amelynek elterjedési területe inkább a domb és hegyvidékekre jellemző, a síkságokon ritkább. Találkozhatunk a keresztes vipera ezen a vidéken jellemző fekete változatával. A madarak közül több ritka és veszélyeztetett fajnak biztosítja a zavartalan szaporodási feltételeket e változatos élőhely. Kiemelkedő jelentőséggel bír az itt költő rétisas és fekete gólya populáció. Népes állományt alkot a globálisan veszélyeztetett cigányréce, míg a fokozottan védett haris és törpevízicsibe csak a nedvesebb években marad vissza a fészkelési időszakban. 9/1991. (IV. 26.) KTM rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. Az utóbbi évtizedekben jelent meg és állandó szaporodó népességet alkot az aranysakál. Itt él a Dunántúl talán legéletképesebb vidra állománya is. Turizmus Az Országos kéktúra útvonala, valamint a Mesztegnyőről induló, egykori gazdasági vasút a terület felfedezésének legnépszerűbb módja.
A mozaikos felépítésű tájvédelmi körzet a kevésbé jól művelhető területeken még fennmaradt társulásokat próbálja a jövőnek átmenteni. Ezek a kis területek refugiumként (ökológiai menedékként) maradtak fenn, és koncentráltan mutatják be azokat a társulásokat, ma már ritka, nem egyszer reliktum növényfajokat. A Boronka-mellék homokhátságát az évezredek folyamán erre járó folyók – legjelentősebb mértékben az Duna – által lerakott hordalék alakította, amiből az északi szél általában észak–déli irányú kis, alig kiemelkedő dombokat formált, közöttük a mai napig kisebb-nagyobb vízfolyások járnak (legjelentősebb Boronka- és az Aranyos-patak). A patakok a dombok között ki-kiszélesednek, a lefolyástalan területeken tavacskákat, mocsárréteket, lápos területeket, égerlápokat alkotva. A terület víztartalékait tovább növeli, hogy a Boronka-patak visszaduzzasztásával több halastavat is kialakítottak. A tájvédelmi körzet területén a lápoktól a száraz homoki gyepekig a legkülönbözőbb növénytársulások képviselve vannak.
Az erdőben ismét éledeznek a hajdani puszták; Cserfekvés, Virágospuszta, Szőkepuszta, Háromház, Kopárpuszta, Kakpuszta. Az országos kék túra útvonala, valamint a Mesztegnyőről induló, egykori gazdasági vasút a terület felfedezésének legnépszerűbb módja. A természeti értékek mellett a vonzerők másik csoportját az ember alkotta vonzerők képezik, amelyek évtizedek, évszázadok, évezredek alatt alakultak ki, vagy hozták létre. Ezek közé tartoznak a kulturális sajátosságok és emlékek, az épített környezet. A terület a somogyi tájra jellemző műemlék, vagy műemlék jellegű templomokkal, kastélyokkal, kúriákkal, múzeumokkal rendelkezik.