Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez fel kell elevenítened a középkorról és annak irodalmáról eddig tanult ismereteidet: vallásos és világi témájú műveket, a kor általános jellemzőit. Az epika, a líra és a dráma műneméről megszerzett tudásodat is segítségül hívjuk. Ebből a tanegységből megismered a középkor nagy összegzőjének tartott Dante Alighieri életét és fő művét, az Isteni színjátékot. Ennek segítségével megismered a középkori ember evilágról és túlvilágról vallott nézeteit, világszemléletét. Olyan új fogalmakkal találkozol majd, mint az emberiségköltemény és a tercina. Gondoltad volna, hogy majd 1000 év szellemiségét, evilági és túlvilági létről vallott nézeteit egyetlen műben összegezni lehet? Ráadásul még izgalmasan is? Nos, létezik ilyen mű. Készülj az érettségire Moolával!!!!!! - Dante Isteni színjáték. Dante Isteni színjátékában főhősünk a Pokol mélységes bugyrait is bejárja, kalandok sokaságán megy keresztül céljának eléréséig. Végül megtalálja szerelmét, aki a Paradicsomba vezeti őt.
Ezért pusztult el a viharban. Odüsszeusz hajója Fő műve egyszerre összefoglalás és új kezdeményezés. Összegzi az egész középkor világképét, de már nemzeti nyelven. Eszmerendszere keresztény, de az antik kultúrát is felidézi, s ily módon előkészíti a reneszánszot. Dante Isteni színjáték című művének elemzése | doksi.net. Középkori vonásai: számmisztika, bűnök igazságos elítélése, műfaj, nyelve, a holt lelkek éreznek és mozognak. Reneszánsz vonás: beteljesült szerelem (Paolo és Francesca), ókori irodalmi szereplők felvonultatása, Odüsszeusz megjelenése. Dante felismeri, hogy olyan emberekre van szükség, akiknek tudásvágya van.
Odüsszeusz bűneit Vergilius sorolja el a főhősnek: az ő ötlete volt a faló, amelynek segítségével a görögök elfoglalták Tróját (ez Isten szemében nem dicsőség, hanem gonosz csel és rossz tanácsadás). Odüsszeusz csalogatta el a háborúba az ifjú Achillest (Akhilleuszt), elszakítva őt fiatal feleségétől, Deidámiától, és gyermekeitől. És Odüsszeusz bűne a trójai fellegvárat oltalmazó Palladium (Pallasz-szobor) szentségtörésnek számító elragadása is. Tettei végrehajtásában a nagy testi erővel bíró Diomédesz segítette Odüsszeuszt, ezért együtt bűnhődnek a pokolban. A XXVI. énekben olvasható Odüsszeusz utolsó utazása. Sulinet Tudásbázis. Dante ugyanis elmesélteti Odüsszeusszal halálának körülményeit. Vergilius szólítja meg Odüsszeuszt görögül: nem engedi, hogy Dante beszéljen vele, nehogy olasz nyelve miatt a görög hős megvesse őt. Diomédesz nem szólal meg a jelenetben, néma társként hallgatja Odüsszeusz elbeszélését a halálát okozó utolsó útról. Odüsszeusz büszkén meséli el történetét, mely nem egyezik meg Teiresziász jóslatával (az Odüsszeia XI.
énekében Teiresziász hosszú, békés életet jósol Odüsszeusznak a nehéz hazatérés utánra, és az öregség következtében történő halált). Ennek oka, hogy Dante nem ismerte a homéroszi eposzokat (melyek az egész középkor számára ismeretlenek voltak). Dante részben egy másik Odüsszeusz-hagyományt használt fel, amely eltér a homéroszi hagyománytól, részben a saját képzeletére támaszkodott. Nála Odüsszeusz nem tér haza Ithakába a feleségéhez és a fiához, hanem Kirkétől való távozásakor nyugat felé indul világot látni. Ennek oka az, hogy Odüsszeusz nyugtalan természet, képtelen élvezni a nyugodt életet, a jómódot és a kényelmet, így nem akar hazamenni. A világ megismerésének vágya erősebb benne még a felesége iránti szerelemnél is. Ennek a szenvedélynek engedve hajózik el új tájak felé és bejárja a világot. Ez még nem lenne baj, csakhogy végtelen tudásvágya kielégítése érdekében szembeszáll az isteni világrenddel. Az antik felfogás szerint Gibraltárnál áll Herkules oszlopa, ez a hely a világ vége.
Dante toszkánai nyelvjárásban írta meg művét, ezzel megteremtette az olasz irodalmi nyelvet. Az Isteni színjátékot joggal nevezik a középkor enciklopédiájának, az egész korszak szinte teljes lexikális tudástömegét foglalja magába. Dante- a tudós- beledolgozta művébe az akkori kultúra egész birodalmát, a természettudományok korabeli ismereteitől kezdve az antik filozófián át a középkori teológia nagyszabású összegzéséig. Téma: a túlvilági látomás A Komédia témája a lírai én túlvilági "utazása". Bejárja a keresztény vallás túlvilági tartományait: a Poklot, a Purgatóriumot és a Paradicsomot. Dante, a mélyen vallásos ember saját maga és az emberi nem boldogságát keresi. Azt az allegorikus utat mutatja be, hogyan tisztulhat meg az emberi lélek a bűnöktől, hogyan juthat el a Poklon és a Purgatóriumon keresztül a legfőbb jóhoz és tökéletességhez, az Istenhez az égi Paradicsomba. Különböző műnemek sajátosságai egyesülnek benne: tulajdonképpen epikus keretbe foglalt lírai, filozófiai költemény, melyben a sok vita, párbeszéd miatt fontos szerepük van a drámai elemeknek is.
Azért nevezte Dante komédiának, mert viszontagságosan kezdődik, de szerencsés megoldással ér véget. "Firenzei nyelven" írta, s ezzel akarta megteremteni az olasz irodalmi nyelvet. Joggal nevezik a középkor enciklopédiájának: A középkor világképe tükröződik a műben minden tudásával, világfelfogásáva, kultúrájával egyetemben. Témája: a lírai én túlvilági "utazása". Nagyszabású vízió keretében járja be a keresztény vallás túlvilági tartományait, a Poklot, a Purgatóriumot és a Paradicsomot. Dante maga és az emberi nem boldogságát keresi, azt az allegorikus utat mutatja be, hogyan tisztulhat meg az emberi lélek a bűnöktol. Felépítése: szerkezetében határozott rend uralkodik. Száz énekbol áll és ezek úgy oszlanak három egységre, hogy a bevezetésen kívül mindegyik 33-33 (tehát 99) éneket foglal magában. Az egyes másvilági birodalmak szintén 3*3 részből épülnek fel: kilenc körből, kilenc gyűrűből és kilenc égből. Háromszoros tercinákból fonódik össze a költemény, úgy, hogy egy-egy strófa középső sora rímel a következő versszak első és harmadik sorával, rímképlete aba-bcb-cdc.