Járványadatok: 101 beteg halt meg az elmúlt három napban, 5961 új fertőzöttet találtak 2022. április 05. – 09:14 – Barnóczki Brigitta 1833 beteget ápolnak kórházban, közülük 49-en vannak lélegeztetőgépen. Elkülönítik a szüleiktől a koronavírus-fertőzött gyerekeket Sanghajban 2022. április 04. – 16:35 Pál Tamás Hétfőn az országos esetszám második napja haladta meg a 13 ezret Kínában. 2020 február közepe óta nem látott magasságba emelkedett a napi fertőzésszám. 90-szer oltotta be magát egy német férfi, hogy utána eladja az oltási igazolványokat az oltáselleneseknek 2022. április 03. Vakcinák összehasonlítása telex. – 15:43 Molnár Réka Egy szász oltóállomáson kapták el a rendőrök, miután két nap egymás után sorba állt, hogy felvegye az oltást. Megjelent a világ első orrba fújós Covid-vakcinája Oroszországban 2022. április 02. – 15:36 Bozzay Balázs Speciális permetező fúvókával fecskendezik be az orrüregbe. 2327 új fertőzött, 40 beteg halt meg egy nap alatt 2022. április 01. – 09:01 Thüringer Barbara 1858 beteget ápolnak kórházban, közülük 56-an vannak lélegeztetőgépen.
Bár azok a novemberi adatok vakcinatípusra még nem voltak lebontva, az más adatok alapján valószínűsíthető volt, hogy a mindkét országban használt vakcinák nagyságrendileg hasonló hatékonysággal működnek, így arra lehetett következtetni, hogy a különbség az Egyesült Államokban nem, Magyarországon viszont használt vakcinákban keresendő. Ezt a feltevést a most közzétett tanulmány visszaigazolta, mivel három ilyen vakcina van: az AstraZeneca-, a Szputnyik V és a Sinopharm-oltás – azaz épp az a három, amelyről a vizsgálat megmutatta, hogy idővel valóban nagyobb mértékben csökkent a hatékonyságuk.
A vizsgálathoz screening módszert alkalmaztak. Ennek leegyszerűsítve az a lényege, hogy a teljes lakosság átoltottságát összehasonlítják azzal, hogy az igazolt fertőzöttek milyen arányban voltak beoltva. Vakcinák összehasonlítása télé loisirs. A módszer nagy előnye, hogy csak az általános átoltottsági mutatókra és a diagnosztizált fertőzöttek adataira van hozzá szükség, azokéra nem, akik nem fertőződtek meg, így jóval könnyebben kivitelezhető kevesebb információ alapján is, és szinte valós idejű hatékonyságkövetést tesz lehetővé. Ennél pontosabb módszer, ha rendelkezésre áll kontrollcsoport, ilyen volt Káslerék vizsgálata, de mint a most megjelent tanulmány szerzői is megjegyzik, a két módszer eredményei, legalábbis a közös, nyárig tartó időszakot tekintve, egybevágtak. A kutatók az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adataiból tudták kiszámolni, hogy az adott héten hányan kapták meg a második (az egydózisú Janssen-vakcina esetén az egyetlen) oltásukat, de mivel a teljes védelem kialakulásához két hétre van szükség, ennyivel elcsúsztatták az átoltottsági adatokat.
(A csak részlegesen oltottakkal nem számoltak. ) A fertőzöttségi adatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatbázisából nyerték ki, amely minden igazolt esetet összeköt az oltottsági adataival, azaz ebből tudni lehet, hogy a fertőzöttek, ha oltva voltak, milyen típusú vakcinával, hány adaggal, és pontosan mikor. A teljes 2021-es évre vonatkozó adatokat feldolgozták, idén január 24-ig bezárólag, azaz a vizsgálat a tavaly tavaszi harmadik hullámot okozó alfa és az őszi negyedikért felelős delta időszakát is magában foglalja, és egyben már a harmadik adagok hatása is látszik belőle (módszertani okokból, hogy megbízhatóbb adatokat kapjanak, az oltási kampány gyorsan változó első szakaszát nem vették figyelembe, és a 20. héttől, azaz május közepétől közölték az eredményeket). A számításaik során a vakcina típusát és az oltottak életkorát is figyelembe vették (az esetleges alapbetegségek jelenlétét nem, mert erről nem volt adatuk). Vakcinák összehasonlítása télé 7. Az oltás óta eltelt idő ebben a módszertanban nem jelenik meg egyéni szinten, de az aktuális időpont, ami összefügg vele, igen.
Ez markánsabban jelentkezett azoknál az alapoltásként adott vakcináknál, amelyeknél az oltottak nagyobb valószínűséggel kérték a harmadik adagot – azaz épp a fenti három, gyorsabban csökkenő hatékonyságú vakcinánál. A harmadik oltások túlnyomóan mRNS-oltások voltak. Összességében a két mRNS-alapú vakcina, a Pfizer–BioNTech és a Moderna oltása produkálta a legjobb eredményeket minden korosztályban, még a csökkenő hatékonyság figyelembevételével is. (A cikkben végig a fertőzés elleni védelemről van szó, de érdemes megjegyezni, hogy a súlyos betegség ellen jellemzően lassabban és kisebb mértékben csökken a vakcinák eleve magasabb hatékonysága. Telex: Oltás. ) Röviden a tanulmányról A tanulmány most vált elérhetővé, a szerzői a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport hat tagja: Horváth J. Krisztina (SE ESK), Ferenci Tamás (Óbudai Egyetem), Ferenczi Annamária (SE ESK), Túri Gergő (SE ESK), Röst Gergely (Szegedi Tudományegyetem) és Oroszi Beatrix (SE ESK). Egyelőre preprint, azaz még lektorálatlan kézirat változatban tették közzé, de úgy tudjuk, már beadták egy nemzetközi szaklaphoz, ahol elbírálás alatt áll.