A politikai életben sajátos szerepet játszó színházi látogatásért is bevetik a napidíjat. Az athéni demokrácia fénykora, Athén fénykora is egyben.
Kr. 508-ben Kleiszthenész reformokat vezetett be. A korábbi vagyoni felosztás helyett, most Athén lakosságát területi alapon 10 phülébe osztotta. Minden phülé 3 részből állt. Tengerparti sáv, vidék és városi rész. A legfőbb hatalom a népgyűlés (eklészia) kezébe került, amelynek munkájában minden athéni polgár rész vehetett. Továbbra is működött a bulé (tanács). Ennek 500 tagja volt, akiket minden phüléből sorshúzással sorsoltak. E szervezet javaslatokat tehetett a népgyűlés számára, melyeket már előre megtárgyalt, valamit kisebb döntésekben határozhatott. Ezen kívül működött még az Areioszpagosz, az arkhónok tanácsa. 9 tagja volt, ebből 3 volt a gazdasági, a politikai, a katonai és vallási élet felelőse, a többi pedig őket ellenőrizte. Jelentős lépés volt még a hadsereg átszervezése. A katonai vezetők, a sztratégoszok, az athéni állam tényleges vezetői voltak. Őket egymás után többször is megválaszthatták. Kleisztenész a zsarnokság újraéledését azzal próbálta megakadályozni, hogy bevezette a cserépszavazást, vagyis az osztrakiszomoszt.
Periklész a kincstárat Délosz szigetéről Athénba hozatta és a pénzt felhasználta az építezésekhez. (Gyakorlatilag elsikkasztotta a pénzt, de kulturális célokra. ) 431-404: Peloponnészoszi háború 429: Periklész pestisjárványban meghal. A háború után: görög városállamok hanyatlása, jön a makedónok felemelkedése. Reader Interactions Kialakul az arisztokratikus köztársaság a poliszokban. A polisz a görög államszervezet sajátos formája, városközpontú állam. A városállam egy-egy kisebb közösség központi települést és a környező falvakat fogja össze, azaz gazdasági és politikai egységüket teremti meg. Az arisztokrácia mellett a polisz társadalmát még a városi és falusi kisbirtokos parasztság alkotja, akik egyenrangúak. A földbirtok elvesztése együtt járt a polgári jogok elvesztésével. A hatalom alapja ugyanis a föld. Éppen ezért a beköltözött kézművesek és kereskedők csak megtűrt, jogtalan tagjai a közösségnek. szd-tól az árutermelés következtében egyre általánosabb a parasztok eladósodása, mert nem bírják a meginduló versenyt az arisztokraták nagybirtokaival szemben.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez ismerned kell a görög polisz fogalmát, működését. Tudnod kell, hogy az arisztokraták a társadalom melyik rétegét jelentik. Ebben a tanegységben megismerkedsz a demokrácia kialakulásával egy különleges poliszban. Megtanulod, mi a politika és a különböző kormányzati módszerek. A politikust külön foglalkozásnak gondoljuk, pedig az ókori görög állampolgár, a polisz tagja személyesen foglalkozott az állam ügyeivel, "politikus" volt. Akit viszont nem érdekelt a politika, az az idióta, "magánakvaló" nevet kapta. Athén városa, a sok kisebb falu és a termőföldek egy körülbelül öt Budapest nagyságú félszigeten terültek el. A királyoktól hamar átvették a hatalmat az előkelő származású arisztokrata családok, akik maguk közül évente 9 vezető tisztviselőt és egy központi bíróságot választottak. A nagyrészt kisparaszti réteg és a kézműves-kereskedő lakosság nem vett részt az állam irányításában.