Ennek a legkevésbé fixált a helyzete, hisz enyhén lefelé görbül. Magas és vékony emberek esetén akár még a medencébe is belelóghat. Harmadik részként a leszálló vastagbelet emlegetjük, ami 90 fokos fordulat után lefelé szállítja a megemésztett táplálékot. A negyedik állomás az ún. szigmabél. Nevét a jellegzetes "S" alakjáról kapta, mivel két kanyar is van benne, az első a leszálló vastagbél csatlakozásánál, a másik pedig a végbélbe való betorkollásnál. Ez a szakasz nagyjából 40 cm hosszú és rendkívül mozgékony. A vastagbél igencsak izmos falakkal rendelkezik, amire szüksége is van a táplálék hatékony mozgatásához. Felületén kiöblösödések (haustra) találhatók, amik karakteres formáját is adják. Ezek a vastagbél külső felszínén futó izmoknak (teniae coli) köszönhetők, amik összehúzzák a szerv falát. Szintén lényeges különbség, hogy míg a vékonybél belső felületét ún. Kerkring redők és bélbolyhok borítják, melyek a tápanyagok minél hatékonyabb felszívódását segítik, addig a vastagbél belsején ezek egyike sem lelhető fel.
Ahogy a rák növekszik, úgy kezd ráterjedni a bélfalra, és a szomszédos nyirokcsomókba is beterjedhet. A bélfalból elvezetődő vér a májba kerül, ezért a vastagbélrák rendszerint a májba ad áttéteket, nem sokkal azután, hogy a közeli nyirokcsomókat már beszűrte. Tünetek és kórisme A vastag – és végbéldaganat lassan nő, és hosszú ideig tart, míg tüneteket okoz. A tünetek a daganat fajtájától, elhelyezkedésétől és kiterjedésétől is függenek. Korai szakaszban a beteg gyakran teljesen tünetmentes lehet. Lehet, hogy a vérszegénység következtében a betegség tünete mindössze a fáradtság és a gyengeség. A jobb oldalon elhelyezkedő vastagbéldaganatok nagyra nőhetnek, tapinthatóvá válhatnak, előrehaladott stádiumban súlyos vérszegénységet okozhatnak. A vastagbél felszálló jobboldali szakaszának nagy az átmérője és vékony a fala. A béltartalom itt folyékony, ezért elzáródás csak a daganat növekedésének késői szakában alakul ki. A leszálló vastagbél átmérője kisebb, a fala vastagabb, a széklet itt már majdnem szilárd.
Az epegörcs okozta fájdalom akár a jobb vállba is kisugározhat, és jellegzetessége, hogy zsíros, nehéz fogások elfogyasztása után, illetve éjjel kezdődik. 2. NAP: a megőrülés - Leszokom a dohányzásról VLOG Az epegörcs tünete lehet a fájdalom mellett a hányinger és hányás, a láz, valamint a hidegrázás is. Tapintással is közelebb jut az orvos a hasi fájdalom okának megismeréséhez. Olvasson tovább! EXTRA AJÁNLÓ Az epevezető bakteriális eredetű gyulladása igen súlyos, esetenként életveszélyes betegség, mely azonnali orvosi ellátást igényel. A jobb bordaív alatt érezhető, erős fájdalom mellett jellegzetes tünetei a láz és hidegrázás, az általános rosszullét, a remegés és a sárgaság. Előrehaladott fertőzés esetén ezt zavarodottság, illetve szeptikus sokk is kiegészítheti. Fájdalom a bélrendszer betegségei miatt A belek krónikus vagy akut betegsége is okozhatja a jobb bordaív alatti fájdalmat, ezek közül az egyik leggyakoribb a nyombélfekély illetve a patkóbél fekélyes megbetegedése. A nyombélfekély — a gyomorfekélyhez hasonlóan — a bél belső nyálkahártyáján kialakuló, nem gyógyuló "seb".
A nyombélfekélyhez kapcsolódó fájdalom általában égő vagy tompa, mely nagyjából az étkezések után három órával jelentkezik és néhány falat étel elfogyasztása után újra enyhül. A fájdalom mellett előfordulhat hányinger, teltségérzet, étvágytalanság, illetve a széklet színének megváltozása. Esetenként előfordulhat, hogy a különböző gyulladásos bélbetegségekkelirritábilis bél szindrómával IBS összefüggő fájdalmat is has jobb oldalán, a bordaív alatt érzi valaki. Ilyenkor a kísérő tünetek között találhatjuk a hasmenést, a hányást, a vérszegénységet, a hasi görcsöket is. Forrás: EgészségKalauz.