Zuhan a dollár ellen az euró – ami már önmagában gyengíteni szokta a közép-európai devizákat –, ma már az a kérdés, a majdnem kétéves mélypontot jelentő 1, 08-as szint is megtartja-e, és nem halad-e tovább a paritás – az 1:1 – irányába. Euro deviza közép 10. Ennek a mélyrepülésnek az okairól itt írtunk: Itt van, miért verik az európai devizákat. Fotó: Shutterstock "Inflációs thriller" – ezt a címet viseli a Nordea hétfői svéd makrogazdasági jegyzete, amelyben az elemző, Torbjörn Isaksson 5 százalék fölé módosította előrejelzését a svéd infláció idei csúcsára, szeptemberre jósolva a stockholmi jegybank kamatemelését. Az elemző a koronagyengülés inflációs hatásai miatt egyelőre nem aggódik, mert az inflációt a magas energia- és szállítási költségek hajtják, ha azonban a korona tovább gyengül a háború hatásai miatt, az átrajzolhatja az előrejelzéseket – írta. Miután a valószínűleg a múlt héten megírt elemzés megjelent, a svéd korona közel kétéves mélypontra zuhant a dollár ellenében, a 10, 06-os szinten túl, majdnem két százalékot gyengülve.
Az orosz korlátozások miatt a nagy nyugati, elsősorban amerikai befektetők (hedge fundok, befektetési alapok) nem tudnak kiszállni ottani pozícióikból, hiszen például a tőzsde egy hete ki sem nyitott és a devizát sem vihetik ki az országból. A veszteségük viszont folyamatosan halmozódik. Ennek ellensúlyozására pedig az egyébként is a legsérülékenyebbnek tartott kelet-közép-európai piacokra szállhattak be. A fenti grafikonon az is látszik, hogy nagyítóval kell keresni azokat a devizákat, melyek még erősödni is tudtak a dollárral szemben. Ez egyben azt is jelenti, hogy az amerikai deviza jelenleg az egyik elsőzsámű menekülőeszköz a befektetők számára. Meddig tarthat az eladási hullám? Ezt a legnehezebb most megjósolni, hiszen mindenki a háborús híreket figyeli. Durva elemzői vélemény: az EKB-nak kellene megvédenie a forintot is - Portfolio.hu. Ebben a hangulatban, most nem számít semmilyen fundamentum, gazdasági növekedés, államadósság, minden kicsit is kockázatosnak tekintett devizától igyekeznek szabadulni. Éppen ezért arról sem beszélhetünk, várható-e korrekció, egészen addig hiába várjuk a fordulatot, amíg a háború tart.
Péntek délután látszott egy kis alulteljesítés a forint szempontjából, de egyelőre korai lenne azt mondani, hogy elszakadtunk volna a régiótól is, a jövő hét elején ugyanilyen könnyen jöhet néhány jobb nap. Csak a rubel zuhant nagyobbat a forintnál Egyértelműen látszott az utóbbi napokban, hogy a kelet-közép-európai devizákra "szálltak rá" a befektetők. Ha megnézzük, hogy a háború kitörése óta melyik deviza gyengült a legnagyobb mértékben, akkor csak az orosz rubel zuhanása volt nagyobb a háború és a gazdasági szankciók következtében. A grafikonon az is látszik, hogy ha minimálisan is, de a forint volt alulteljesítő eddig a régióban, rögtön a rubel előtt áll a ranglistában. De miért éppen a kelet-közép-európai devizákat büntetik most elsősorban? Euro deviza közép 6. Ennek egyszerre több oka van: A feltörekvő piacokon kialakult egy általános kockázatkerülés, ami miatt biztonságos menedékeket keresnek a befektetők. A háború a közvetlen szomszédban zajlik, ez a földrajzi közelség még az egyébként is megtépázott feltörekvő piacon belül is nyomás alatt tartja a régiót.
A kelet-közép-európai jegybankok az utóbbi napok devizaösszeomlását látva már interveniáltak a piacon, de ez sem állította meg a devizák szakadását – írja hétfő reggeli elemzésében a Commerzbank. A német bank szakértői szerint ennek oka, hogy a régió három jegybankja (magyar, lengyel, cseh) egyoldalúan nem tud jelentős és tartós hatást gyakorolni a piacra. Leütöttek minden koronát Európában: a devizapiacok lázadása. Ulrich Leuchtmann kiemeli, hogy az európai politikusokat és az EKB-t láthatóan hidegen hagyják a kelet-közép-európai devizák, azonban szerinte meg kellene fontolnia az eurózóna jegybankjának, hogy közös, összehangolt intervenciókkal védje a régió devizáit. Leuchtmann szerint ezt többféleképpen is megtehetnék direkt piaci intervencióval: vagy eurót kellene eladniuk és lengyel zlotyt, cseh koronát és forintot venniük a piacon, vagy pedig eurót venni és dollárt, illetve japán jent eladni. A hétfői devizapiaci fejleményekről, az EUR/HUF árfolyamának alakulásáról és magyar tőzsdei árfolyammozgásokról itt írunk folyamatosan frissülő cikkeinkben: Ha az EKB öncélúan az euró erősítése érdekében avatkozik be a piacon, akkor az további összeomlást hozhat a kelet-közép-európai devizák piacán - figyelmeztet Leuchtmann.
A(z) Augsburgi csata (955) lap további 36 nyelven érhető el. A lap eredeti címe: " lis:MobileLanguages/Augsburgi_csata_(955) "
A csatában részt vevő erők létszámáról a mai napig csak találgatások vannak, mindkét sereg jóval tízezer fő alatt lehetett, amit persze magyar oldalról a tartaléklovak nagy száma a korabeliek számára látszólag megtöbbszörözhetett. Veszprémy László 2013. július 17. Az augsburgi csata a német Hektor Mülich ötszáz évvel későbbi könyvillusztrációján
És a történelem tényleg új irányt vett, mert Ottó győzelme nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 962-ben elnyerte a német-római császári koronát. Komoly változások történtek itthon is. Az emberveszteség ugyan nem volt végzetes, a harcosok jó része elmenekült a csatából, fogságba esett viszont három vezér, Bulcsú és Lél, vagy ahogy ma jobban ismerjük: Lehel, valamint Súr. 955 augsburgi csata 5. Ottó parancsára felakasztották őket. Bulcsú horka volt, a harmadik méltóság a nagyfejedelem után, a forrásokból mégis az tűnik ki, hogy a 940-50-es években ő volt a legaktívabb, legfontosabb magyar vezető – emeli ki Thoroczkay Gábor, és hozzáteszi, a Dél-Dunántúl hatalmas területeit birtokolta. Ezeket az Árpádok szerezték meg, vagyis halála jelentős belső hatalmi átrendeződést hozott: a fejedelmi dinasztia további megerősödését. Az augsburgi csata Hektor Mülich illusztrációján, Sigmund Meisterlin Nürnberg város történetét leíró, 1457-ben készült munkájában. Forrás: Wikipedia A magyar elit emellett pusztán reálpolitikusként felismerte, itt van a nyugatra vezetett hadjáratok vége.
m Veszprémi László: Az augsburgi csata (In: Daliás idők. A magyar történelem nagy csatái, Rubicon, 13. évf., 2. sz., 4-5. o. ), 2002 Csernus Szilveszter: 1050 éve vívták az augsburgi csatát a kalandozó magyarok, Múlt-kor Történelmi Portál, 2014. 955 augsburgi csata film. 08. 08. Bóna István: A kalandozó magyarság veresége. A Lech-mezei csata valós szerepe., The Cambridge Illustrated Atlas of Warfare: The Middle Ages, 768-1487, (angolul) Lechfeldschlacht, (németül) Die Schlacht auf dem Lechfeld, (németül)
A két sereg létszámát a megfelelő adatok hiányában nem lehet pontosan meghatározni. A legújabb kutatások szerint a németek 4000, míg a magyarok 6-8000 fegyverest számolhattak. Ottó számíthatott a bajorokon, szászokon, svábokon, frankokon kívül a csehek segítségére is. A frankok élén Vörös Konrád állt, aki személyesen is kivette részét a küzdelemben. A német hadvezetés a sereget a könnyebb irányíthatóság végett "légiókba" osztotta. Az ütközetet végül több tényező döntötte el. Augsburgi csata – Magyar Katolikus Lexikon. Kezdetben a magyar csapatok egy része több "légió" felett diadalmaskodott, elfoglalta az ellenséges tábort, és a katonák hozzákezdtek a zsákmány összegyűjtéséhez. Konrád azonban összeszedte a szétszórt haderőt, és váratlanul a fosztogató magyarokra támadt. Ez teljesen megzavarta a magyarokat, akik a pánikszerű menekülést választották. A Bulcsú vezette másik magyar hadtest a magyar táborba való visszavonulás mellett döntött. Ráadásul az eső is eleredt, így az íjjakat nem lehetett használni. Ekkor indított támadást Ottó a magyarok ellen, akik közelharcban próbálták felvenni a küzdelmet.
Fejbevágta vele a német uralkodót, hogy a magyarok hite szerint az a szolgája legyen a másvilágon. A Krónika azonban Konrád császárt említ, de a csatában részt vevő Konrád csak herceg volt, és hősi halált halt. A német sereg vezére, Ottó még sokáig élt, és 962-ben német-római császár lett. A kürt egyébként a jászberényi múzeumban látható, és a monda szerint a rajta lévő repedés akkor keletkezett, amikor Lehel megölte vele a császárt. 955 augsburgi csata es. Lehel kürtje A másik Augsburggal kapcsolatos legenda a gyászmagyarok története. E szerint a csatát csak hét magyar fogoly élte túl, akiknek a német uralkodó levágatta a fülét, és elrettentésül megcsonkítva küldte őket vissza a hazájukba. Otthon nem fogadták őket szívesen, gyáváknak tartották, amiért megadták magukat az ellenségnek. Koldulniuk kellett, leszármazottaikat megfosztották a vagyonuktól, és szolgaságra ítélték. Később Szent István megkönyörült rajtuk, és az esztergomi Szent Lázár kolostorban helyezte el őket. Gyászmagyarok Bár nem valószínű, hogy az augsburgi csata megsemmisítő vereség volt, de fordulópontot jelentett a kalandozások történetében.
[4] 953: Lázadás tört ki Ottó német király uralma ellen. A lázadók élén fia, Liudolf és veje Vörös Konrád, Lotaringia hercege állt. [4] 954: A hercegek a magyaroktól kértek katonai segítséget. A magyarok nem ütköztek meg Ottó seregeivel, hanem március 1-jén a Rajnán átkelve Vörös Konrád ellenfeleit ( I. Brúnó kölni érsek, III. Reginár hainaut-i gróf (Ragenarius)) támadták meg. Ennek során előbb a mai Belgium területén portyáztak. Az ellenfelek nem vállalták a nyílt összecsapást, a magyarok viszont nem használhatták íjaikat az eső miatt. Április 6-án Cambrai külvárosát gyújtották fel, a várfalakkal nem boldogultak. A védők elfogták Bulcsú vigyázatlan testvérét (unokatestvérét) és lefejezték. A magyarok megpróbálták a fejét visszaszerezni, de a védők nem adták, erre a magyarok összes foglyukat megölték. Augsburgi csata (955) – Wikipédia. Ezután Laon, Reims, Châlons-en-Champagne és Metz vidékén portyáztak, Burgundiát is feldúlták, majd Itálián keresztül hazatértek. Ez volt az utolsó nagy sikeres nyugati hadjárat. [4] [5] A seregek létszáma [ szerkesztés] Augsburgi Gerhard szerzetes beszámolója (Vita Sancti Uodalrici) szerint, az egyesített német sereg 10 000, a magyar 100 000 főt számlált, de vannak 15 000–25 000, illetve 120 000 emberre vonatkozó leírások is.