Szerbiában is olvasták azokat a híreket, amelyek szerint az Arab Emírségekben többeknek harmadik dózisra volt szüksége a Sinopharm vakcinájából, mert nem termelődött elég ellenagyag a szervezetükben. Belgrádban is van példa olyanokra, akiknél az antitestek száma a nulla felé közelített. Arról azonban nincs hivatalos adat, hogy az oltottak hány százalékáról van szó, pedig ez azért lenne fontos információ, mert Szerbiában ettől függhet a járvány további alakulása. A Szabad Európa szerb adása kétszer is kérdést intézett ezzel kapcsolatban a belgrádi Közegészségügyi Intézethez, de egyik alkalommal sem méltatták válaszra. A szerbek egyre nagyobb számban fordulnak az Atomenergia Intézethez (INEP), hiszen itt állapítják meg, keletkezett-e antitest az adott személy szervezetében. Kínai vakcinák: visszaüt a titkolózás | 24.hu. A laboratóriumban naponta több százan akarnak válaszokat kapni. Marija Gnjatovic, az INEP kutatója a Szabad Európának elmondta, a Pfizer, az AtraZeneca és a Szputnyik V vakcinájánál általánosságban is gyors és jó immunválaszt figyeltek meg, s a Sinopharmnál is a "többség" szervezete jól reagált az eddigi korai adatok alapján, de kétségtelen, hogy egyes csoportoknál "gyenge vagy semmilyen" reakciót nem tapasztaltak.
Harmadik oltásként feltétlenül Pfizert vagy Modernát adunk azoknak a hatvan év feletti pácienseknek, akik korábban Sinopharmot kaptak. Már megrendeltük az oltóanyagokat, ám mivel azokat csak egy bizonyos ideig tárolhatjuk, komoly logisztikát igényel, hogy kit mikor hívjunk be. Alapvetően a jelentkezési sorrendhez igazodunk – mondta a budapesti háziorvos. Hozzátette: az elmúlt hetekben végre szusszanhattunk egy kicsit, a feladatok mennyisége visszaállt a koronavírus előtt megszokotthoz, de most újabb kihívás elé nézünk. HUN-VE kutatás: itt a koronavírus elleni vakcinák hatékonysága sorrendben - Blikk. Hiába erőltetjük Orbán Viktor miniszterelnök korábban arról is beszélt, hogy a még be nem oltott időseket személyesen kell felkeresniük a háziorvosoknak, rezidenseknek annak érdekében, hogy meggyőzzék őket az oltás fontosságáról. A szakemberek szerint azonban a páciensek döntését tudomásul kell venni. Fontos a harmadik oltás, de még fontosabb, hogy mindenki megkapja legalább az első két oltást. Ugyanakkor azt gondolom, hogy aki eddig nem élt a lehetőséggel, az ezt szilárd meggyőződésből tette, és a mi kérésünkre sem fogja megváltoztatni a véleményét, hiába erőltetjük.
Megjelent az első, nagy magyarországi tudományos kutatás a védőoltások eredményességéről a járványtannal foglalkozó, tudományos körben elismert Clinical Microbiology and Infection angol nyelvű orvostudományi szakportálon. A kutatás megállapítja, hogy minden Magyarországon használt vakcina magas, illetve rendkívül magas hatékonyságú a megfertőződés és a koronavírussal kapcsolatos elhalálozások megakadályozásában. A védőoltás 88-98 százalékra emelte a védelmet a betegség halálos kimenetelével, és 69-89 százalékra a fertőzéssel szemben, ami kiemelkedően nagy védelmet nyújt az oltottak részére. Az oltás - történjen bármelyik vakcinával is - tudományosan bizonyított adatok szerint valóban életet ment. Átfogó magyar kutatás a vakcinák hatékonyságáról A kutatás az év első felének járványügyi és oltási adatait elemezte, tehát még a járvány negyedik hulláma előtt, idén január és június közötti járványadatok alapján készült, az eredmény a harmadik hullám során teljesen - azaz kétszer - beoltott 3, 7 millió főn alapul.
A szakértő szerint a legnagyobb probléma, hogy nem tudni, milyen módszertannal végezték a vizsgálatokat, az összesítés pedig számos kulcsfontosságú tényezőt figyelmen kívül hagy. Többek között nem derül ki belőle például a beoltottak életkori különbsége, az esetleges alapbetegségeik, a beoltásuk óta eltelt pontos időtáv vagy a megbetegedésükkor fennálló járványhelyzet súlyossága. Emellett nem szerepelnek az adatok mellett az oltatlan lakosok megbetegedései sem, vagyis nincs mihez viszonyítani, mennyire hatékonyak az egyes vakcinák. Ahogy az oltóanyagok klinikai hatásosságainak vizsgálatánál, úgy az életbeli hatékonyság elemzésekor is több különbség jelenik meg az oltottak és az oltatlanok között, ezeket különféle statisztikai módszerekkel kell kezelni, hogy ne kapjunk torz eredményt. A kormányzati táblázatban feltüntetett információk alapján azonban nem zárható ki egyértelműen az adattorzulás. Az orosz fejlesztésű Szputnyik V koronavírus elleni vakcina második adagjának üres ampullái a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház oltópontján.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
IPOLYSÁG (Šahy) egy festői szépségű völgyben fekszik, amelyet északról a Korponai-fennsík (Krupinská vrchovina), délről pedig a Börzsöny-hegység határol. Egy vulkanikus redő legdélibb pontján terül el, amelyet morfológiailag az Ipoly (Ipeľ) folyó és annak hullámtere határol be. Ipolyság fontos középkori kereskedelmi útvonalon keletkezett, amely az esztergomi királyi székhelyről vezetett az Ipoly folyón át Selmecbányára. IPOLYSÁG (lakosainak száma 7958) kisváros, amely két határ mentén terül el. Itt húzódik a szlovák-magyar államhatár, ezenkívül Ipolyság Közép-Szlovákia közvetlen szomszédságában fekszik. A városnak két zsidó temetője van, északi részén található az ortodox temető, a másik pedig Homok városrészben. A három zsinagóga közül ma csak kettő áll. Ipoly folyó térkép. TÖRTÉNELEM A város helyén elterülő egykori település fejlődését nagyban meghatározta az itt alapított premontrei kolostor, melynek maradványai mai is állnak. Fuxhoffer Monasteriológiája Bombardi szerint azt állítja, hogy a Hunt nemzetség már 1075-ben bencés rendi kolostort alapított itt.
A folyó Magyarország egyik legszeszélyesebb folyója: volt rá példa, hogy szinte teljesen kiszáradt, volt, amikor az idegen szemlélő hajózható folyónak látta. Adatok [ szerkesztés] Az Ipoly vízgyűjtő területe Teljes (szabályozatlan) hossza: 254 km Magyarországi hossza: 143 km Esése (a teljes hosszon): 596 m Vízgyűjtő terület: 5108 km 2 Magyarországi terület: 1518 km 2 Átlagos vízfelület magyar területen: 235 ha Növényzete: változó, kemény- és puhafa galériaerdők, égerligetek, gyep, sás, nádas Állatvilág: az Ipolyban közel 50 halfaj honos (a teljes hosszon) Települések a folyó mentén [ szerkesztés] (Zárójelben a szlovák név szerepel. ) Történelem [ szerkesztés] A folyó letkési szakaszán 2009 nyarán egy öt méter hosszú, egyetlen tölgyfából kifaragott bödönhajót találtak. Ez az első hajólelet, ami az Ipolyból került elő. A dendrokronológiai vizsgálat szerint a fát legkorábban 1698 -ban vághatták ki. A roncsot kiemelték, és ideiglenesen egy bányatóba süllyesztették konzerválás céljából. [1] Az trianoni békeszerződés alapján a Magyarország és Csehszlovákia közötti határ megállapításakor a folyót határfolyónak tették meg.