Később Luxemburgi Zsigmond feleségének, Cillei Borbálának adta jegyajándékul a várat. Ez a hagyomány századokon keresztül megmaradt és az uralkodók feleségüknek ajándékozták a várat eljegyzésük alkalmával. II. Lajos neje, Mária királyné volt az utolsó, aki királyi udvart tartott a várban a XVI. század elején. A mohácsi vereség után a vár zálogos bérlők kezére került, a törökök előrenyomulásával pedig végvárrá alakult. Védelmi rendszere azonban nem volt korszerű, így jelentősége igen csekély volt a védelem és az ellenséég számára is. Végül 1696-ban a törökök felgyújtották és bevette a várat, majd a királyi csapatok visszafoglalták, de a vár állapota egyre csak romlott. 1702-ben a királyi kincstárba került a vár, de a tervezett felújítások sorra elmaradtak a kedvezőtlen körülmények miatt. A XIX. századi metszeteken már csak romként szerepel. A diósgyőri vár látképe egy XIX. századi metszeten ( Örökségfigyelő) A vár felépítése A szabályos alaprajzú, négy toronnyal rendelkező belsőtornyos vár több építési korszak lenyomatát hordozza.
Hogy a diósgyőri vár helyreállítási tervei körüli vitákat megértsük, kissé távolabbról kell indulnunk. Az emberiségnek a romokhoz való viszonyulását történelmileg háromfajta gondolkodásmód határozta meg. A legősibb, még a középkorból eredő szemléletmódot modernistának nevezhetjük, ugyanis ez a romokat a jelen részének tekinti, mindössze az idő múlásának absztrakt szimbólumait látja bennük. Ebből eredendően hol ellenségesen viszonyult hozzájuk – lerombolva őket, hol praktikusan – modern épületek anyagaként felhasználva azokat, hol szimbolikusan – beillesztve őket a kortárs építészet környezetébe, részleteik megőrzését akár alárendelve modern, alapvetően jelképhordozó funkciójuknak. Míg ez a szemlélet elsősorban a mindenkori építészi gondolkodásmódhoz áll közel, a másik, a 18. századi romantikával megszülető szemlélet, mely a romokhoz romantikusan viszonyul, inkább a költői, esztétikai felfogást részesíti előnyben, és a romokhoz való érzelmi kötődés jegyében a megszépítő idő és a szomorú elmúlás hangulatát keresi bennük.
A diósgyőri vár régészeti feltárása, majd rekonstrukciója a múlt század hatvanas éveiben zajlott. A feltárást Czeglédy Ilona vezette, a rekonstrukciót Ferenczy Károly (vagy ahogy a szakmában mindenki ismeri, Carlo) tervezte, az 1964-ben elfogadott Velencei Karta elvei szerint. (A Karta főbb elvei röviden: a kiegészítéseknek az eredetitől jól megkülönböztethetőeknek kell lenniük, a kortárs építészet elemeit kell használniuk, a rekonstrukció ott megáll, ahol a hipotézis kezdődik. ) A rekonstrukciót itthon és külföldön is a magyar műemlékvédelem egyik csúcsteljesítményeként tartják (illetve itthon inkább csak tartották) számon. Azóta eltelt fél évszázad, és mostanra a rekonstrukció is rekonstrukcióra szorul, de kérdés, hogy mit kezdjünk vele? A műemléki elvek azóta változtak, de ahogy én látom, átmeneti korszakban vagyunk, és nincsenek olyan egységes elvek, vezérfonalak, mint akkoriban a Velencei Karta volt. Korábban már ajánlottuk Zöldi Anna cikkét, ami az Építészfórumon jelent meg a mostani tervekkel kapcsolatban.
Inkább díszítő jellegű, dekoratív átalakításokat végeztek, főleg a reneszánsz jegyében Beatrix királyné keze alatt. Ebben az időben emelték meg a négy torony magasságát is egy szinttel, illetve kibővítették a várfalövet az ikertornyokkal. A török támadások idején, vár megerősítésére épült a délkeleti oldalon a rondella és az északnyugati sarokban kiképezett ötszögletű védmű, melyeken ágyúkat helyeztek el. Az ott feltárt kút kávájának felirata alapján ezek a munkálatok Balassa Zsigmond nevéhez fűzőrnek az 1540-es évekből. A jelenlegi felújított vár a Nagy Lajos korabeli elrendezést tükrözi. A felújított vár alaprajza VIDEÓK
Cimbi olvasólámpája Tilos az Á Könyvek, Budapest, 2016 "Ha pedig tényleg olyan tisztán megértjük egy másik ember indítékait, mint a sajátjainkat, nem leszünk képesek többé szánt szándékkal ártani neki. " Forrás: A különleges képességű gyerekek számára működő iskoláról, a mitológiai lényekről és fordulatos kalandokról hamar a Harry Potter regényvilága juthat eszünkbe ennek a könyvnek az olvasása közben. SZIVK-IFI. Csakhogy Szakács Eszter mitológiai fantasy-jének Szellő Mira nevű főszereplője nem boszorkány, mint ahogy rendesen elvárnánk tőle, és nem is a Roxfort nevű boszorkány- és varázslóképző iskola diákja, hanem egyenesen grifflovas, akinek világokat összekötő szerepe van. A regény erőssége lehet a részletgazdag leírás, a mitológiai alakok szerepeltetése, a párhuzamos világok, zsebuniverzumok megteremtése és összekötése olyan jelenbeli kérdésekkel, mint a gyász és a hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció. "Egy fantasyregény középpontjában soha nem önmagukban ezek a társadalmi problémák állnak, nem emiatt lesz érdekes, izgalmas a regény.
Tetszik, hogy a technikai vívmányok összeférnek a mágiával, sőt harmonikusan kiegészítik azt. Ez szerintem óriási ötlet. Azt pedig különösen értékelem, ahogyan a különböző mitológiák alvilágaihoz viszonyulnak a szereplők. Traumafeldolgozó szövegnek sem utolsó ez a regény. Tetszik, ahogyan a szereplőket ábrázolja. A Szelek Tornya · Szakács Eszter · Könyv · Moly. Még a huszadrangú mellékszereplőknek is jut egy-két egyéni vonás és pár mondatnyi élettörténet, úgy, hogy az szervesen illeszkedjen a regénycselekménybe. Ez nem könnyű ám. Tetszik, hogy miközben egyáltalán nem hétköznapi dolgokat művelnek, azért megmaradnak hétköznapi kamaszoknak. Akiknek adott esetben olyan problémákkal kell szembenézniük, mint az iskolai bántalmazás és a családon belüli erőszak. Kissé túlzottan optimistának tűnhet az, ahogyan a szereplők ezeket a helyzeteket kezelik, de ezt nem látom problematikusnak. Legalább látszik, hogy van belőlük kiút. Az pedig különösen tetszik, hogy amikor ezek a szereplők felnőtt léthelyzetekkel szembesülnek, akkor igenis súlyosan sérülnek lelkileg, és utána terápiára van szükségük.
problem. Nagyon sok történelmi mitológiai utalás van benne, de ezeket úgy írja le, minta a legalapvetőbb dolog lenne ezeket tudni. A kötet végén van névmutató, de nem szeretnék ötpercenként hátralapozni, hogy utánanézzek valaminek, mert ez igencsak elvesz az olvasás élményéből. Mira egy kicsit túl lett dramatizálva szerintem, bár szerencsére nem tudom milyen az, amikor meghal az egyik szülője az embernek. Meg azt se igazán értem, miért nem fordult a tanárokhoz, ha így bántalmazták a suliban. Uli kedves, aranyos, segítőkész és hűséges. Kb. ennyi. Konrád egy nagyszerű példa a bántalmazott gyerekek reakciójára a külvilágra. Örülök, hogy lett öccse, és, hogy végül minden jóra fordult. Szakács Eszter (költő) – Wikipédia. Ha valakit érdekel a mitológia, próbálja ki nyugodtan ezt a könyvet, bátran ajánlom. De mindent összevetve annyira nem nőtt hozzá a szívemhez, amolyan egynek elment olvasmány.
És ez még csak a kezdete a regényben sorjázó számtalan fantasztikus fordulatnak. Olümposz például nem az az ódon, irodalomtankönyvekből ismert világ, merev oszlopcsarnokaival és agyagváza pózba merevedett héroszaival, hanem egyenesen az istenek Szilícium-völgye. Az olvasó csak kapkodja a fejét a számos találmány és újítás láttán, amelyek mi mással működhetnénk, mint mágiával, ami az Olümposzon az elektromosság megfelelője. Légliftek hozzák-viszik a diákokat a Szelek Tornyának szintjei között, az istenek lakhelyének polgárai olyan hologramszerű okos kütyükkel közlekednek, amire még Tony Stark is elégedetten biccentene, az információáramlást a Kozmonet biztosítja, ha pedig valamelyik diák a Szirén-szelídítést kapja órai feladatként, a metamorfonnak nevezett mágikus 3D nyomtatóból azonnal elő tudja hívni az erre alkalmas segédeszközt. A regény egyik legnagyobb ereje éppen a felépített világok részletgazdagságában és sűrűségében rejlik, amelynek hátterében Styx-folyóként zúg az egész antikvitás.
Nos, valahogy én is így jártam. Hozott pontszám: 4
Tartalom: A vakáció utolsó napján a vagány Mira felmászik a környékükön évek óta elhagyatottan álló építkezési terület darujára, hogy megszabaduljon az őt üldöző osztálytársaitól. Fent, az irányítófülke ablakán át megpillant egy másik, ismeretlen világot. A kitörő viharban azonban megcsúszik és lezuhan, de egy griff megmenti az életét. A lány apja egészen eddig titkolta előle, hogy születésekor a Moirák titkos feladatra választották ki Mirát: kapuőre lesz az Olümposz nevű bolygónak, ahol a görög istenek élnek napjainkban. A kapuőrök mindig egy párból állnak: griffből és grifflovasból, akik ugyanazon percben születtek. Telepatikus kapcsolat köti össze őket, de ez a kapcsolat a tizenötödik születésnapjukon jön csak létre. Ekkor kezdik el tanulmányaikat az Olümposzon, ahol felkészítik őket leendő feladatukra, ami nem kisebb, mint a világ bonyolult rendjének megőrzése. Az új iskola mellett Mirának a földi dolgait is el kell rendeznie, és meg kell fejtenie a család múltját átszövő titkokat... Kiadás éve: 2016 Oldalak száma: 540 oldal Kötésmód: keménytábla, védőborító ISBN: 9789634101314 EAN: 9789634101314 Oldal frissítés: 2022. jan. 08.
A fülke ablakából minden képzeletet felülmúló csodálatos lényekkel és különös építményekkel teli világ elevenedik meg előtte. A megzavarodott lány elveszti egyensúlyát és a fülkéből a mélybe zuhan, ekkor azonban egy griff siet a segítségére. Mira hamarosan választ kap a grifftől a benne tobzódó kérdésekre. A Föld mellett számos másik világ létezik, ahol a régi korok istenei és hősei laknak. És ez még csak a kezdet, rövidesen kiderül, hogy Mira az Olümposz nevezetű univerzum leszármazottja, akit a világ sorsát alakító és egyengető Moirák azért választották ki, hogy a grifflovasok közé csatlakozva őrizze az egyensúlyt. A tizenötödik születésnapját betöltő Mira ezután telepatikus kapcsolatba kerül az őt megmentő griffel, és együtt indulnak el az Olümposzi Akadémiára, a Szelek Tornyába, hogy elinduljanak a kapuőrré válás rögös útján. Mindeközben a sötét erők sem tétlenkednek. A háttérben egy titokzatos gonosz és egy mindent behálózó összeesküvés szálai kezdenek kibontakozni, hogy újraindítsák az Olümposz és az Azgárd között egykor dúló Kapu-háború véres összecsapását.