Akik dogmatikus kötöttségek nélkül szabadon gondolkodnak, nem hagyják magukat gúzsba kötni". A PTE-re rátérve azt mondta, az egyetem alapításhoz a 14. században három személy kellett: a püspök, a király, a pápa, vagyis az, hogy a helyi, az országos vezetés, és az Európa szellemi, lelki vezetője egy irányba húzza szekeret – ez ma is érvényes. 1367. szeptember 1. | A pécsi egyetem alapítása - altmarius. Kiemelte, azt szeretné, hogyha a pécsi egyetem a jövőben nemcsak Közép-Európában, hanem egész Európában is az elsők közé kerüljön, ehhez rendelkezésre áll a Modern Városok Program keretében 24 milliárd forint fejlesztési forrás, aminek "minden egyes forintja itt hasznosulni fog". – Azt kívánom – ahogy az az alapítóokiratban is áll –, hogy a pécsi tudományegyetem örökké álljon, boldog születésnapot pécsiek, hajrá, Magyarország, hajrá, Pécs! – zárta beszédét a miniszterelnök. 10. 35 – Páva Zsolt is köszöntőt mondott Páva Zsolt, Pécs polgármestere beszédében kiemelte: V. Orbán pápa rendelte el éppen 650 éve, hogy Pécsett egyetemi képzés induljon, a középkori egyetem pedig sikeresen is működött a korabeli dokumentumok alapján.
A pécsi felsőoktatás története 1367-ig nyúlik vissza, amikor Nagy Lajos királyunk a püspöki székvárosban, Pécsett egyetem létrehozását kezdeményezte. Egy többlépcsős integrációs folyamat eredményeképpen létrejött a Pécsi Tudományegyetem, amely mára az ország egyik legnevesebb, regionális vezető szereppel bíró egyetemévé vált, ahol tíz karon a felsőoktatás teljes spektrumán magas színvonalú képzés folyik. Az egyetem alapítása Az egyetem (universitas magistrorum et scholarium) európai intézmény par excellence. A tanárok és a diákok oktatási célú közössége adminisztratív és akadémiai autonómia alapján jött létre 1367-ben, amelyben az egyetemi közösség a tanulmányok tartalmát, struktúráját és a kutatások témáját autonóm módon határozta meg, valamint elérték a kiadott fokozatok nyilvános, társadalmi elismertségét. A középkori egyetemalapítások markánsan kiemelkedő hulláma jelent meg az 1348-1367 közötti időszakban Közép-Európa erős, felvilágosult, késő-feudális országaiban: Prága, Krakkó, Bécs és Pécs járt elöl a világi felsőoktatás megteremtésében.
Az egyetemalapításnak nagyon is kézenfekvő okai voltak (amellett, hogy abból az adott város, tehát Pécs is jelentős hasznot húzhatott): a felsőfokú tanulmányok ugyanis nem csak a tudósok számára voltak fontosak, hanem nélkülözhetetlen ismereteket adtak a magasabb világi és egyházi pozíciók
Ki minősül fokozott ápolást igénylőnek? Fokozott ápolást igénylő személynek az minősül, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni. Nem képes illemhelyet használni, vagy lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, feltéve, hogy esetében a felsorolt feltételek közül legalább három egyidejűleg fennáll. Amennyiben a járási hivatal a felsorolt feltételek fennállásának megállapítása céljából a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik, azok megvizsgálása érdekében szakértőt rendel ki. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely nem haladhatja meg a tíz évet – húzta alá a D. JogSzerviz szakértője. Forrás: Thinkstock A kiemelt ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 180 százaléka, ami 2018-ban bruttó 58. 680 forint. Az emelt összegű ápolási díj összege pedig az alapösszeg 150 százaléka, ami 2018-ban bruttó 48. 900 forint. Fokozatosan emelkedni fog Ismeretes, hogy Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a bejelentéssel egyidejűleg elmondta, hogy csak a kezdet, ez az emelés folytatódik a következő években is, a cél az, hogy 2022-re – három lépésben – ezen ápolási díj mértéke elérje az akkori minimálbér összegét.
000 Ft-ra. Nem minden Fogyatékossággal élő felnőtt ember tud bekerülni egy lakóotthonba ha majd a szüleik nem lesznek többé, és akkor sem lenne normális fizetésük ami legalább a Minimálórabért elérné. Akkor vagyok hajlandó a 100. 000 Ft-os Ápolási díj sikerének örülni, csak akkor ha a 18 év alattiak és 18 év feletti tartósan ápolásra szoruló emberek után az alapfokú Ápolási díj lenne Nettó havi 100. 000 Ft. Míg az Emelt összegű Ápolási díj mindkét korosztály kategóriában Nettó havi 150. 000 Ft lenne. Míg a Kiemelt Ápolási díj pedig szintén mindkét korosztálynál Nettó havi 200. És mind a 3 kategória munkaviszonynak számítana adókedvezménnyel. Mind két korosztálynál 18 év alattiak és 18 év felettiek körében. És a Rokkantsági járadék összege, és a Fogyatékossági támogatás összege pedig külön-külön 50. 000 Ft lenne.
A D. A. S. JogSzerviz szakértője az itt olvasható első részben az ápolási díjra való jogosultság feltételeit ismertette annak fényében, hogy a szerdai kormánydöntés értelmében az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege egységesen százezer forintra nő 2019 januárjától. Vannak azonban olyan helyzetek, melyek az alap ápolási díjtól magasabb összegű ápolási díj igénylését teszik lehetővé a jogosult számára. A második rész célja azoknak a feltételeknek az áttekintése, melyek megalapozzák az emelt, illetve a kiemelt összegű ápolási díj juttatását. A D. JogSzerviz szakértője az Origó megkeresésére az első részben elmondta: az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Annak megállapítása céljából, hogy ki igényelheti meg az ápolási díjat fontos tisztázni, hogy a jogszabály alapján ki minősül hozzátartozónak. Dr. Fekete Klaudia kifejtette: a Polgári Törvénykönyv közeli hozzátartozónak a házastársat, az egyeneságbeli rokont, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülőt, valamint a testvért tekinti.
000, - Ft Eseti keret éves összege: 6. 000, - Ft A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapösszegű támogatás esetenkénti összege: 6. 000, - Ft A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény emelt összegű támogatás esetenkénti összege: 6. 500, - Ft A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény pénzbeli támogatás összege: 6. 270, - Ft A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény pénzbeli támogatás után járó pótlék összege: 8. 400, - Ft 1211 Budapest, Kiss János alt. u. 50. VI. lph. fsz. 11; (Tel: (06-1) 278-2326, 420-5592 Mobil: 06-30/082-8258 E-mail:
Fontos jogszabályok 1993. évi III. törvény 40. § – 44. §, és a 63/2006. ) Korm. rendelet
Sok Fogyatékossággal élőknek nics állása, akiknek van heti 20 órás műszakban Bruttó 440 Ft órabérért dolgoznak, melyből 10%-os Nyudíjárulék levonással jár és nincs fizetett szabadságuk és betegállományuk. A Rokkantsági járadék meg a Fogyatékossági támogatás összege külün-külön soha nem lesz 50. 000 Ft, amíg a jelenlegi rendszer létezik. Abból fizetni kell beszállva a Rezsit, gyógyszereket stb. -Ápolási díj adójából legyen fedezve az öregségi nyugdíj az ápolást végző személyeknek. -18 év feletti gyámság alatt nem álló fogyatékosságal élők/tartósan betegek, saját jogaikon legyenek jogosultak az ápolási díjra. -Önállátásra képes fogyatékosságal élők/tartósan betegek is kapjanak Alap összegű ápolási díjat, a heti 20 órás vagy heti 30 órás műszakos munka idejük mellett is. -Jó lenne ha olyan Fogyatékossággal élő emberek is kapnának ápolási díjat akik dolgoznak és nem dolgozhatnak napi 8 órát vagy akkár napi 6 órát. -És azon kívül rezsi terhelés alatt van a Rokkantsági járadékuk és a Fogyatékossági támogatásuk.