1947-1950 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 1966-ban egyetlen évadot töltött a szolnoki Szigligeti Színházban. 1967-ben a Mikroszkóp Színpad alakuló társaságába szerződött, ahol 1980-ig játszott. 1980–1987 között a Mafilm tagja volt, majd 1987-1992 között a Radnóti Miklós Színház művésze. 1992-től szabadfoglalkozású. A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át. Legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig havonta 500 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha a cím viselője meghal, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. Mikroszkóp színpad színészei. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott; betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.
Ha kell, kimegyünk az utcára. D. A. mikroszkóp színpad Verebes István
A nemrég elhunyt Szabó Gyula helyére kedd délután a Nemzet Színészei Gera Zoltán Kossuth-díjas művészt választották– írja közleményében a Nemzeti Színház. Kedden délután a Nemzeti Színházban ültek össze a Nemzet Színészei, hogy a nemrég elhunyt Szabó Gyula helyére válasszanak újabb tagot. Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Máthé Erzsi, Haumann Péter, Törőcsik Mari és Molnár Piroska személyesen, Psota Irén, Berek Kati, Király Levente és Sztankay István telefonon adták le voksaikat. Kovács Bence / MTI Csaknem egy óra múlva született meg a döntés: Gera Zoltán az új Nemzet Színésze. 50 éves(LENNE) a Mikroszkóp Színpad - Gálaműsor a Sas-Fészekben | Jegy.hu. Elsőként mindig a Nemzeti Színház igazgatója, jelen esetben Vidnyánszky Attila gratulál a díjazottnak. Gera Zoltán 1923. augusztus 19-én született Szegeden. 1939-ben kezdett játszani a Belvárosi Színházban, majd 1940-ben Inke Rezső vándortársulatához került. 1942–1944 között dolgozott Rév István bábszínházánál is dolgozott, 1944-től Szegeden szerepelt, előbb a Városi Színházban, majd az Ifjúsági Színházban játszott. 1945-ben Magyar Néphadsereg Színház, később a Vígszínház tagja lett.
Jankovics Marcell emlékbeszéde a Klebelsberg emlékbizottság ülésén 1943. okt. 13-án; Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége, Bp., 1943 Világító ablakok; Új Idők Irodalmi Intézet (Singer és Wolfner), Bp., 1944 (Magyar regények) Rövidebb írásai Csalmay álnéven is megjelentek. Műveit 60 éven keresztül nem adták ki. Emlékezete [ szerkesztés] 2000. szeptember 1-jén volt lakóhelyén, Budapesten, a Vérmező melletti Pauler utca 19. számú házon emléktáblát kapott. Jankovics Marcell (1941-2021) | Napút Online. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 799. o. Húsz esztendő Pozsonyban Életrajza az Országgyűlési Almanach 1906-1911-ben Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 62607846 OSZK: 000000001604 NEKTÁR: 142338 PIM: PIM59260 MNN: 277902 LCCN: n2001010861 ISNI: 0000 0000 7871 4004 GND: 128719753
Értékelés: 222 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Egy öreg királynak elveszett a széphangú pelikánmadara. Szépséges lánya kihirdette, annak lesz csak felesége, aki visszahozza azt. Sok királyfi próbálkozott, de hiába. Végül a jólelkű szép szolgalegény állja ki a próbákat, visszahozza a madarat, s feleségül veszi a királylányt. A műsor ismertetése: Jankovics Marcell avatott kézzel nyúlt a magyar népmesekincs ismert és kevésbé ismert történeteihez. Dr. Jankovics Marcell: Az én érettségim – 1892 | Felvidék.ma. A sorozat stílusában a népművészet motívumait használja fel, egyéni, mind a gyerekek, mind a felnőttek számára élvezetet nyújtó képi világot teremtve. A meséket Szabó Gyula mondja el. Évadok: Stáblista: Kapcsolódó cikkek: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! április 14.
Jankovics Marcell filmrendező, grafikusművész A Kárpátok koszorúja a történelmi hazát rajzolja körül. Az átkosban egy tévés főnök arra kért, hogy a Mondák a magyar történelemből c. rajzfilmjeimben a középkorias térképeken változtassam meg a hegykoszorú alakját, mert a csehszlovák és román elvtársak meg fognak sértődni. Rajzoljam át a hegyeket? – kérdeztem. Makogta, hogy akkor legalább szűkebb plánokat használjak, hogy ne vegyék észre… Mit is? Hogy hol játszódott a magyar történelem? Hogy a mi határaink természetes határokhoz igazodtak? Maradt minden úgy a filmekben, ahogy kell. Gyászol a sportoló: elveszítette feleségét - Blikk Rúzs. Az elszakított országrészeket tőlem nem tudták elszakítani. Igaz, a rendszerváltásig, értsd: a fölszabadulásig Horvátországon és Ausztrián kívül egyikben sem jártam igazán. Nem akartam szomorú lenni. Na, de azóta! Bármelyikbe megyek, otthon érzem magam. Otthon is vagyok mindegyikben. Sokszorosan érintetten. Horvát és magyar gyökerű apai nagyapám miatt, aki életének javát Pozsonyban élte le, felesége, nagyanyám miatt, aki szlováknak született lengyel beütéssel, de nagyapám iránti szerelme magyarrá tette, anyai nagyapám miatt, akiben székely és örmény vér keveredett, és az ő felesége, a másik nagyanyám miatt, aki csallóközi magyar család gyermeke volt.
Viszont Jankovics Dániel szépapám anyja magyar volt: Irsai Szabó Jozefa. A sok szláv vér kiüt rajtam, nagyobbrészt a dinári típusba sorolom magam. Sorrendben a nyugat-dunántúli Meszlényiekről, a bazini Jamniczkyakról, a székely Barthákról és a csallóközi Marczellekról tudok a legtöbbet, az örményeimről a legkevesebbet. Itt jegyzem meg, hogy a kevertséget minden tekintetben előnynek tartom. Csak hogy a legkézenfekvőbbet említsem: a génkeveredéssel csökken a statisztikai valószínűsége bizonyos öröklött hajlamoknak és betegségeknek. Másfelől, ha az ember olyan szerencsés, hogy mind az apai, mind az anyai ág örökíteni tud valami jót – esetemben rajztehetséget –, azért csak hálás lehet felmenőimnek és a sorsnak. (Napút, 2015. 3. p. 74-75. ) Magyar identitás tudata? Velem született, és érintetlenül megvan. Szerintem az enyém tiszta. Nem érzem szükségét, hogy magyarázzam. Magától értetődik. Ezért úgy hívom: evidentitás. Ha magyar gazemberbe botlom, leválik az érzéseimről és kiesik a tudatomból.
Ha valaki azt gondolná, hogy a 1949-ben elhunyt szerző öregkori meséje csupán ez a történet, akkor jelezném: a hagyatékban megtalálható az eredeti napló, melyet a fiatal joghallgató 17 és 18 évesen írt, mikor a nagynevű rokonnál járt Turinban. Ráadásul annak csak egy része szól a Kossuthtal való találkozásról, így terveim között szerepel majd írni a benne lévő többi feljegyzésről is. Kossuthnak a turini évek alatt ritkán ugyan, de voltak anyagi problémái, viszont ahogy ebben a fejezetben Jankovics is leírja, végig tartotta magát ahhoz, hogy saját maga teremtse elő a megélhetéshez szükséges anyagiakat, pénzadományokat pedig nem fogadott el. Azokban az években, amikor Jankovics nála járt, fő jövedelemforrása az Irataim című sorozata jelentette. Az Atheneum Részvénytársaság felkérte őt, hogy dolgozza fel az emigrációs időszakát. Ezekből végül kilenc kötet készült el, viszont csak az első hat munkálataiban vett részt tevőlegesen. A többi kötetet fia rendezte sajtó alá. Az erről szóló szerződést 1879-ben kötötte meg vele azt Athenaeum.