Téli csillagos égbolt Hortobágyon (2020) A Hortobágyi Nemzeti Park területe azon kevés tájegységünk közé tartozik, ahol még a természetes éjszakai környezetet és a csillagos eget nem, vagy csak kevéssé zavarják mesterséges fények. Ezt az értéket 2011-ben az International Dark Sky Association "Nemzetközi Csillagoségbolt-park" címmel ismerte el. A puszta fölött az éjszakai égbolt csillagokkal teleszórt, horizonttól-horizontig zavartalan: "az ég a földet éri". Tiszta, holdfény-mentes éjjeleken még a halvány égi jelenségek is könnyedén megfigyelhetők szabad szemmel. A tél itt nem igazán a szabadtéri programok időszaka. Jól érzékelteti a téli puszta hangulatát Petőfi Sándor A puszta télen című verse, melynek néhány kiragadott sorával illusztráljuk a téli Hortobágyot: "Hej, mostan puszta ám igazán a puszta!.... Csillagos égbolt ma per. Mint befagyott tenger, olyan a sík határ, Alant röpül a nap, mint a fáradt madár…. Most uralkodnak a szelek, a viharok, Egyik fönn a légben magasan kavarog, Másik alant nyargal Szikrázó haraggal….
Ma Magyarországon további két csillagoségbolt-park van; egyik a Zselici Tájvédelmi Körzet (Somogy megyében), a másik a Bükki Nemzeti Park területén. Az előzőben van a Zselici Csillagpark nevű látogatóközpont, és a Balatoni Nemzeti Park is üzemeltet egy hasonlót Bakonybélben. "A hortobágyi azért olyan különleges, mert a pásztorkultúra bemutatása és világörökségi helyszín kapcsolódik hozzá, valószínűleg ezért emelte ki a CNN" – vélelmezte Gyarmathy István. GDL.hu | A gödöllői hírportál - „Láttuk csillagát napkeleten” – különleges bolygó együttállás a ma esti égbolton!. "Nem véletlen, hogy programjainkban mi is komplex terméket kínálunk, így például nagyon sikeres volt a legutóbbi asztro-gasztro-túránk, melyben a résztvevők hortobágyi őshonos háziállatokat láthattak, beszélgethettek a pásztorokkal, slambucot főztek és csillagászkodtak is". Fotó: Hajdú-Bihari Napló Ugyanakkor szerinte a Hortobágyi Nemzeti Parknak a csillagos égbolt megfigyelésében nyújtott lehetőségei még messze nincsenek kihasználva, habár a HNP Igazgatóság évek óta szervezi ilyen jellegű programjait és ezekre van is fokozatosan növekvő érdeklődés; remélhetőleg a CNN híre segíti majd az attrakció további népszerűsítését.
A Magyar Csillagászati Egyesület második éve tartja itt tavaszi programját 50-60 fővel – sorolta a HNP szakreferense. Még csak a vágyként említette egy olyan létesítmény létrehozását, ami a Zselici Csillagparkban van; egy látogatóközpont planetáriummal, tanösvénnyel, ez jelentősen növelhetné a Hortobágy turisztikai vonzerejét. A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói, akik nemrég itt jártak, terveket is készítettek erre, de a beruházás még várat magára. – A nemzetközi elismerés arra is alkalmas, hogy megmutassa, ez nemcsak valami helyi jelentőségű dolog. Fontos vetülete ugyanis a csillagos égboltunknak a turizmus mellett az, hogy ez egy veszélyeztetett érték. A környező települések fényei képesek zavarni, és talán most hatékonyabban kérhetjük a védelmét. Szerencsére a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat az ügy mellé állt; benne vagyunk a jelenleg zajló NightLight uniós projektben, illetve a megyei rendezési tervbe is bekerülhet egy szigorítás. Csillagos égbolt ma 2018. Utóbbi szerint védőzóna jönne létre a nemzeti park körül, amin belül engedélyeztetni kellene, milyen fényforrásokat szerelnek fel; szabályozva lenne, hogy milyen módon, milyen fényerővel lehet világítani – magyarázta Gyarmathy István.
Bayer a legfényesebb csillagok megnevezésére egy ma is használt módszert vezetett be: a csillagokat görög betűkkel azonosította, melyet birtokos esetben kapcsolt a csillagkép latin nevéhez: Alpha Centauri: a Kentaur csillagkép alfája (=legfényesebb csillaga) (lásd: Bayer-féle jelölés). A nagy földrajzi felfedezések időszaka, különösen a 17. század a csillagtérképészet aranykora volt. A déli féltekén csillagászati és hajózási műszerekről neveztek el csillagképeket. Az északi félteke csillagképei közötti üres helyeket is kitöltötték új csillagképekkel, sokszor a legújabb tudományos-technikai találmányokat az égbe juttatva – micsoda különbség a görög mitológiához képest, ahol sokszor Zeusz jutalmazta meg a halandókat vagy halhatatlanokat azzal, hogy az égbe kerüljenek. Új csillagképeket vezetett be a lengyel Johannes Hevelius ( 1690), többek között királya és pártfogója miatt a Sobieski Pajzsa nevűt. Csillagos égbolt ma.de. A francia Lacaille is több déli csillagképet nevezett el. Ezek egy része megmaradt, mások az 1928 -as szabványosításkor eltűntek; így például a magyar Hell Miksa által költött György Hárfája is.
(Ponori Thewrewk Aurél Csillagok a Bibliában című könyve 1993-ban, Teres Ágoston Biblia és asztronómia című munkája pedig 1994-ben jelent meg. ) A december 21-én észlelhető rendkívül látványos, szép – és szorossága miatt igen ritkának mondható – jelenséget még különlegesebbé teheti, hogy az együttállás Jézus Krisztus születésének ünnepe, karácsony előtt következik be. Lehet, hogy idén kevesebben tudjuk szeretteinkkel, távolabbi családtagjainkkal együtt tölteni a karácsonyt, de ha felnézünk, látjuk, hogy mindannyian ugyanazon égbolt alatt élünk, és ezen az égbolton most talán ugyanazt a rendkívüli jelenséget láthatjuk – a betlehemi csillagot –, amely több mint kétezer évvel ezelőtt Jézus Krisztus születéséről adott hírt. Az égbolt megfigyelése egyidős az emberrel. Csodálatos képeken rajzolódik ki a Tejút a csillagos égbolton | pecsma.hu. A csillagászat – asztronómia (ógörögül: αστρονομία, latinul: astronomia; a görög asztron, "csillag" szó alapján) – az emberiség egyik legrégebbi tudományága. A Föld bolygón kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó természettudomány.
Alkonyat felé ha fáradtan elűlnek, A rónára halvány ködök telepűlnek…" Mégis, ha valaki a korán beköszöntő alkonyat után még egy darabig kint marad Hortobágyon, derült ég esetén megcsodálhatja a mindig változó égbolt szépségeit. Különleges élmény lehet idén decemberben a Jupiter és a Szaturnusz találkozása alkonyat után a nyugati horizont közelében (mivel elég alacsonyan lesznek, városokból az épületek takarása miatt ez nem mindenütt látható). A két bolygó húsz évenként közelíti meg egymást, de ilyen közeli együttállás (konjunkció) csak igen ritkán látható, legutóbb 1623-ban volt hasonló esemény. Csillagos ég | Hálózati meteorológia. (A bolygók közelsége természetesen látszólagos, a Földről látszik így. ) A két bolygó a hónap során esténként folyamatosan közelít egymáshoz és a téli napforduló napján december 21-én már csak 6'-re lesznek egymástól, így szabad szemmel már nehezen tudnánk elkülöníteni őket, egy nagy fényes csillagnak fognak tűnni. Ekkor közvetlen napnyugta után, nagyjából fél 5 körül már kereshetjük is őket a DNy-i égen, kb.
A Heves Megyei Népművészeti Egyesület 1982-ben alakult. A taglétszám 60 körül mozog, az alapító tagok mellett mindig vannak új belépők. Az egyesületi tagok jelenleg 14 szakág 29 mesterségét űzik. Sokan több szakmában is jeleskednek. Kiállításokon, pályázatokon mutatják be munkáikat, ahol rendszerint nagy sikerrel szerepelnek. Magas fokú szakmai tudásukat különböző állami és szakmai kitüntetésekkel ismerték el. Az Országos Népművészeti kiállításra már bekerülni is nagy megtiszteltetés, de arany, ezüst, bronz oklevelet illetve a legmagasabb díjat, Gránátalma díjat is többen kaptak már. Az Egyesületben 17 fő rendelkezik népi iparművész, 6 fő Népművészet Ifjú Mestere címmel, 4 fő Népművészet Mestere kitüntető cím birtokosa. Az Egyesületünkből 5 fő Király Zsiga díjjal, 2 fő Csokonai, 2 fő Kodály Zoltán Közművelődési díjjal és l fő Wlassics Gyula díjjal, 2 fő Zilahy díjjal és 1 fő Hagyományőrző díjjal rendelkezik, 2 fő Gárdonyi díjjal. Eger város Népművészeti Nívó Díjával egy fő rendelkezik.
Az 1994-ben alapított Király Zsiga-díjat a népi kismesterségek kiemelkedő műveléséért, a népművészeti mozgalomban végzett közösségi munkáért ítélik oda. Idén Kiss István fafaragó, népi iparművész, a Heves Megyei Népművészeti Egyesület elnöke részesült a kitüntetésben. Az évek során létre hozott egy olyan fotó- és videóarchívumot, amely megőrzi az egyesület tevékenységét az utókornak. Az újonnan alapított Innovációs díj azokat a népművészeket ismeri el, akik régi, hagyományos minták megtartásával újítják meg, teszik ma is használhatóvá az eszközöket, öltözeteket. Most Torba Ildikó szűrrátétkészítő népi iparművész e díj birtokosa, aki a szűrrátétes díszítmény mintáinak megtervezésekor a hagyományos mintakincset és szerkesztési elveket alkalmazza. (Indexkép forrása: Kiss István fafaragó Facebook-oldala)
Tóth Lóránt Nagyvisnyó község Díszpolgára Beküldte admin - h, 06/16/2014 - 18:41 A Díszpolgári címet a Község képviselő testülete adományozza. Nagyvisnyón utoljára 2011 évben adtak díszpolgári címet, a községben eddig 3 fő kapta meg. Az átadás Nagyvisnyó falunapjára van időzítve, itt adják át a falulakossága előtt. Azoknak adható ez a kitüntetés, akik a község fejlesztéséért kiemelkedően dolgoznak, politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos és művészeti, sport és egyéb téren maradandó alkotásaikkal emelték, vagy elősegítették a község fejlődését, a község lakosságának kulturális és gazdasági előrehaladását. Kimagasló munkásságukkal közvetlenül hozzájárultak a község tekintélyének emeléséhez. Kreatív népművészet kiállítás Beküldte admin - k, 06/10/2014 - 21:49 Kreatív népművészeti kiállítás nyílt a Szépasszonyvölgyi Márai Látogatóközponban, ahol a Heves megyei Népművészeti Egyesület meghívott alkotóinak munkái kerültek kiállításra. A Kreatív népművészeti kiállítás aug. 6-ig látogatható.
"Mi mire jó"? 12. 00 Az ing és a kendő befejezése, eldolgozások. 10. 00-11. 00 A díszítmény helye a kötényen és a kendőn. Modellezés. 11. 00-13. 00 A díszítő elemek kiválasztása, elhelyezési lehetőségek. A díszítmény anyagának kiválasztása. 2022 április 1 (péntek) 10. 00-15. 00 A hímzett díszítmény kivarrása, megszövése és elhelyezése a kötényen és a kendőn. 13. 00 Kamara kiállítás szerkesztése az elkészült alkotásokból. A részt vevők maguk szavazzák meg, hogy ki a legsikeresebb alkotó. 14. 30 Díj átadás. (Alapanyag, fonal ajándék csomag) Rendezvény pontos helyszíne: 4026 Debrecen, Hatvan u. 57 Mozgáskorlátozottak által részben látogatható.
2022. 01. 20-21. Budapest Az intézmény fennállásának 20. évfordulója alkalmából kétnapos tanácskozást rendeztek néprajzkutatók, kulturális antropológusok, művészetpedagógusok, népzenészek, néptáncosok, hagyományőrző kézművesek, viseletkészítők, mesemondók részvételével, amelyen értékelték és újraértékelték a hetvenes évek óta eltelt időszakot, de arra is keresték a választ, hogyan folytatódhat a hagyományőrzés.