Ha friss zöldbabot használsz, akkor törd le a végét és vágd kb. Tedd bele a krumplit is, és ízesítsd sóval és borssal. Ahogy írtam, ennek a levesnek jót tesz, ha túlfőzöd! Készítsd el a habarást. Vedd le a levest a tűzről, a levével hígítsd a habarást. Végül savanyítsd ízlés szerint. Legvégül vedd ki az egészben belefőzött hagymát és fokhagymát.
Rendkívül sokoldalúan felhasználható, hiszen készülhet belőle leves, főzelék, grillezett, rántott változat, vagy a népszerű – rendkívül sokféleképpen variálható – rakott zöldbab egyaránt. Vissza a kategória cikkeihez
Maradék cukros darált diót vagy mákot nem dobj ki! Tedd alufóliába, a fagyasztóban hónapokig eláll, nem fagy meg, nem avasodik meg, bármikor "feljavíthatsz" vele egy kis maradék tésztát, palacsintát! Beküldő: Pappné Zsuzsa
Egyre több érv amellett, hogy tényleg csak akkor fogyasszuk, ha épp semmi más szezonális nem terem meg nálunk. Fagyasztott zöldbab leves de covid. 4 szabály, amit tartsunk be, hogy jól működjön a pajzsmirigyünk A megfelelő pajzsmirigyműködés elengedhetetlen, hogy testünk helyesen működjön, hiszen ez az aprócska szervünk szinte mindent befolyásol. Újabb ikonikus budapesti étterem zárja be kapuit Nem várt hírrel taglózta le a budapesti éttermi élet kedvelőit a Vendéglő a KisBíróhoz vezetősége: az ikonikus ételeiről ismert hangulatos étterem végleg bezár. Még több cikk Top Receptek piskótatekercs Vörös bársony tekercs Még több top recept Friss receptek Fitt tiramisu-piskótatekercs Ropogós borsos tönkölykarika Mogyorós pirított rizs Baranyai torta Húsvéti kókuszos-csokis tojástorta Vegán kalács hummusszal és zöldségekkel Még több friss recept
Minden gondotokat őreá vessétek" 1 Pét 5, 7. "Minden lehetséges a hívőnek" Mk 9, 23 "Mindenre van erőm a Krisztusban" Fil 3, 20 "Mindenért hálát adjatok" Ef 5, 20 Minden gondomat rád vethetem. Nem csak az apró-cseprő gondokat, a nagyobbakat is. Nem csak a nagyokat, nehezeket, a legkisebbeket is! Mert a minden, az minden! És minden lehetséges, ha hiszek. Lehetetlen, megoldhatatlan, Elérhetetlen nincsen! Mert a minden, az minden! És Tebenned mindenre van erőm. Túrmezei Erzsébet - Minden, az minden! - Istenes versek. Mindenre, sokra, kevésre, szűkölködésre és bővölködésre… Testvérek terhét vállamra vennem, Teeléd vinnem! Mert a minden, az minden! S mindenért hálát adhatok. Derűs napok, borús napok, Örömök, szenvedések… Mindet azért adod, Hogy cél felé segítsen. Mindenért hálaéneket mondhatok. Mert a minden, az minden! Nagyon tetszik, megosztom! Olvass hasonló verseket:
Rájuk fújtál szeleddel, s elborította őket a tenger. Mint ólom merültek el a hatalmas vízben. Kicsoda olyan az istenek között, mint te, Uram? Kicsoda olyan felséges szentségében, félelmetes dicső tetteiben, csodákat cselekvő, mint te? Kinyújtottad jobbodat, és elnyelte őket a föld. Hűségesen terelgeted e megváltott népet, erőddel vezeted őt szent hajlékodba. Hallják a népek, s beleremegnek, fájdalomban vonaglanak Filisztea lakói. Megrémülnek majd Edóm fejedelmei, Móáb hatalmasait rettegés fogja el, kétségbeesik Kánaán minden lakosa. Rettentő félelem szakad rájuk, hatalmas karodtól néma kővé válnak, míg átvonul a néped, Uram, míg átvonul ez a nép, amelyet kiváltottál. Beviszed, és elülteted őket örökségednek hegyén, melyet lakóhelyednek készítettél, Uram, a szent helyen, Uram, mit kezed tett szilárddá. Az Úr uralkodik örökkön-örökké! Amikor a fáraó lovai a harci kocsikkal és a lovasokkal együtt a tengerbe értek, az Úr visszafordította rájuk a tenger vizét, Izráel fiai azonban szárazon mentek át a tenger közepén.
Ekkor Mirjám prófétanő, Áron nővére dobot vett a kezébe, és a többi asszony is mind kivonult utána dobolva és körtáncot járva. Mirjám így énekelt előttük: Énekeljetek az Úrnak, mert igen felséges, lovat lovasával a tengerbe vetett! " Dob vagyok. Fa és bőr. Varrások és öltések. Kemény és ruganyos egyszerre. Halkan csak dobbanok, rezzenek és pergek, bongok, csengek, ha ütnek. Aztán csak hallgatok. Majd újra zengek és rezdülök mélyen és magasan, lágyan és feszesen, keményen diktálok ütemet, adok meg alapot, lüktetést, rendet és lendületet. Egyiptomban használnak, felvesznek, letesznek, szolga nép munkáját őriző kezek ütnek, nyomnak, tépnek, vernek. "Egy-két, egy-két" – szól az ütem és zajlik a vályogvetés. Monoton koppan a hang kiszáradt vályogfalakon és visszatér. Erős és bántó hang. Parancsol s nem tűr szünetet. Vályogvetők fáradt kezeik alig-alig emelik, kimerültek, kihasználtak, sebzettek. Nincs erő, nincs remény, változás, élet. Nappal az ütem, éjjel a csend. Alszik az őrző, alszik a nép is, csak néhányan virrasztanak s imádkoznak, mormolnak a csendben: hol vagy, szabadító Isten?