Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. nov 10. 16:12 Egri János frissen befutott tévésként a Magyar Rádió stúdiójában Laux Józseffel, az LGT dobosával és Adamis Anna dalszövegíróról / Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán Idős fejjel is aktívan élvezi az életet a szülinapos Egri János (84), az ország egykor talán legkedveltebb televíziós személyisége. Nemet mondott a kémmunkára Egri János - Blikk. Már ha idősnek lehet nevezni egy olyan embert, legyen akárhány éves, aki születésnapját sporttal, pezsgővel és finom falatokkal ünnepli meg, barátok társaságában. Márpedig Egri János éppen ilyen előzmények után vette fel a telefont, mikor a Blikk születésnapján köszöntötte. ( A legfrissebb hírek itt) – Délelőtt 11-től egy órán keresztül jégkorong edzésen vettem részt, pezsgővel és libamájas szendviccsel, most épp egy pici ünnepség kellős közepén ülök. Ez az életnek a sója – árulta el hallható örömmel a hangjában a köztiszteletben álló egykori tévés. Egri János neves műgyűjtő hírében is áll, itt az ARTplacc kortárs művészeti és dizájnfesztivál megnyitóján látható Tihanyban 2015. július 23-án.
A sors gonosz, avagy épp számunkra kedvező játéka. Az Egri családnak tudniillik a származása miatt bujkálnia kellett. Bujkálni, hogy életben maradjanak. A kis Jánost egy nevelőnő, Szabó Mária bujtatta, s hogy a család mennyire hálás volt neki ezért, később javasolták, előterjesztették őt a Világ Igaza kitüntetésre. Egri János vetélkedőit volt, hogy ötmillió ember nézte. Fotó: Arcanum/Képes Újság Túlélni a háború poklát. S aztán talpon maradni, álmokat kergetni. Egri János a jégkorongba szeretett bele és 1955 valamint 1964 között a Vörös Meteor csapatában játszott, méghozzá kiemelkedően. Pogány judit egri jános felesége. Onnan, a Budapesti Építők szerződtette, ahol 1971-ig ütötte a korongot az első osztályban. A Vörös Meteorral háromszor nyert magyar bajnoki címet és tehetségére jellemző, hogy a hatvanas évek elején többször is szerepelhetett a magyar válogatottban. De a sport mellett tanult is, 1961-ben villamosmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. De ami a legfontosabb: ekkortájt kezdett bedolgozni a Magyar Televízió sportszerkesztőségébe.
/Fotó: MTI / Nagy Lajos Egri Jánost a televízió tette országszerte ismertté, de már előtte is regényes volt az élete. A háború idején, 8-9 évesen családjával bujkálni voltak kénytelenek, és nem sokon múlott, hogy egy nyilas razzia során nem voltak az áldozatok között. A kisfiút ezután nevelőnője vidéken saját törvényen kívüli gyermekeként bujtatta. 19 éves korában jégkorongozni kezdett, de még sportkarrierje során villamosmérnöki diplomát is szerzett. A jégkorong révén került a televíziózás közelébe; ott elsősorban műveltségi vetélkedő műsoraival vált hallatlanul népszerűvé a hetvenes és a nyolcvanas években. Olyan műsorok fűződnek a nevéhez, mint a "Játék a betűkkel", az "Elmebajnokság" Vagy a "Kérdezz! Felelek". AMIKOR EGY TÉVÉS VETÉLKEDŐN MÉG TUDNI IS KELLETT: EGRI JÁNOS VILÁGA - Újságmúzeum. Kimért, de barátságos műsorvezető volt, akiről sugárzott, hogy az általa föltett kérdésekre maga is tudja a választ. Volt olyan műsora, amit a rendszerváltás előtt ötmillióan néztek. A népszerűség biztos jele volt, ha valaki Gálvölgyi János parodizált. Itt éppen Egri népszerűségén élcelődött: Egri a kilencvenes évek második felében úgy érezte, megváltozott a televíziózás, és az új kor harsányságához már nem kívánt igazodni.
Lőcse, 1802; Pars 2. 1806. Kiadta Hradszky. * Szepesváralja, 1889). Több, mára már elpusztult Árpád-kori oklevelet is publikáltak. Számos, a diplomatikát, vexillológiát, archontológiát, heraldikát, genealógiát is érintő könyv és kézirat szerzője. Művei [ szerkesztés] Vota et justac fidelium regnicolarum lacrimae. Posonii, 1790. Animadversiones historico-critico-polemicae in opus de insurrectione nobilium auctore Jos. Keresztury… Vindobonae 1790. vulgatum. Cum recensione apocrisium de banderiis hungaricis Viennae anonymo auctore 1785 editarum. Budae, 1792. [1] [2] Observationes in Gregorii Berzeviczii libellum de commercio et industria Hungariae… Leutschoviae. 1797. Supplementum analectorum terrae Scepusiensis. Uo., 1802. Elhunyt Koós János – Egri Sztorik. [3] Moldavensis vel Szepsiensis dacimae indagatio et proxima Terrae Scepusiensis, et huic innexarum sacro-profanarum jurisdictionum evolutio. Posonii, 1802. [4] Stemma historicum hunnicos vel magyaricos imperatores… exhibens. Leutschoviae, 1807. Kéziratai az Országos Széchényi Könyvtárban: Dissertatio de basi juris civiis in limitanei.
Szokatlan bölcsesség sugárzott belőle, vállalta, hogy rákkal a testében is dolgozzon, más már összeomlott volna. " – Nagy Bandó András Néhány nappal halála előtt azt mondta: "Három év múlva már senki nem fog emlékezni rám. " Emlékét ma is őrzi az Április 14. Alapítvány és a Déri János-díj, melyet minden évben olyan sokoldalú, kimagasló közéleti szereplőknek adományoznak, akik maradandót alkottak pályájuk során. Az 1992 -ben eltávozott riporter emléke előtt tisztelegve az ő nevét vette fel 2005. január 13-án a Dunaújvárosi Főiskola Kommunikációs Intézete és Médiacentruma. A névadó ünnepségen a családtagok mellett feltűntek egykori pályatársai és barátai is. A róla készült térplasztikát az édesanya, dr. Déry Jánosné, dr. Bognár László rektor, Sváby András, az intézet első szakmai igazgatója és Molnár István, a Kerpely Antal Kollégium igazgatója leplezte le. 2005-ben adta ki Rózsa Péter az életéről szóló könyvet A Déri: egy profi civil karrierje címmel. Fényképe a mai napig megtalálható a Hócipő minden számának 31. oldalán.
Rövid ideig tartó betegség után, 81 éves korában elhunyt Koós János táncdalénekes, parodista-színész – tudatta a család vasárnap az MTI-vel. "A család most arra kéri az elektronikus és a nyomtatott sajtó munkatársait, hogy a halálesettel kapcsolatos híreikben tartsák tiszteletben Koós János emlékét és a hozzátartozók gyászát" – olvasható a közleményben, amelyet lányának, Koós Rékának a menedzsere, Csábi Zsolt juttatott el az MTI-hez a család kérésére. A temetés részleteiről később adnak tájékoztatást. FORRÁS: MTI/ZIH ZSOLT Koós János 1937. november 21-én a romániai Gyergyószárhegyen született Kupsa János néven. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola után Zeneművészeti Főiskolán oboa szakon végzett. Az Országos Pénzügyőr Zenekar tagja volt 1957 és 1960 között, majd ezután indult táncdalénekesi karrierje. Táncdalfesztiválokon nagy közönség- és szakmai sikert aratott – három fesztivált megnyert -, legemlékezetesebb dala a Kislány a zongoránál. Énekesi karrierjével párhuzamos volt színészi pályafutása is, 1966 és 1970 között három filmben is szerepelt: Az oroszlán ugrani készül (1966), Bűbájosak (1969), A gyilkos a házban van (1970).
Címlapkép forrása: MTI/Komka Péter
Aktuális trendek A járvány egésze Vakcináció Hírek covid-19 koronavírus átoltottság oltás adatok vakcinák