Mécs László A Szép versek című antológiában. ( Balla Demeter fotója, 1970. ) Született Martoncsik József 1895. január 17. Hernádszentistván Elhunyt 1978. november 9. (83 évesen) Pannonhalma Állampolgársága magyar Foglalkozása szerzetes, költő, könyvtáros Kitüntetései Corvin-koszorú (1939) A Wikimédia Commons tartalmaz Mécs László témájú médiaállományokat. Mécs László – eredeti nevén Martoncsik József – ( Hernádszentistván, 1895. – Pannonhalma, 1978. ) Corvin-koszorús magyar premontrei szerzetes, költő, lapszerkesztő. Életpályája [ szerkesztés] Falusi tanító fia. Középiskolai tanulmányait Kassán végezte el. 1913–14-ben a Budapesti Tudományegyetem magyar–latin szakos hallgatója lett. 1914-ben belépett a premontrei rendbe. 1915-től jelentek meg versei. 1916-ban a rend tanárjelöltjeként folytatta tanulmányait. 1918-ban pappá szentelték Jászóváron. A felvidéki premontrei gimnáziumok megszűnése után jászóvári könyvtáros, majd 1920–1929 között nagykaposi plébános volt. 1923-ban jelent meg első műve (Hajnali harangszó).
Havasi Péter; Hernád, Kassa, 2006 Méhes Mária Viktória: Etelka naplója. Mécs László eddig meg nem jelent írásaival; Holnap Magazin, Székesfehérvár, 2014 Karácsony a Kárpátok alján; vál., szerk. Hunyadi Csaba Zsolt; Lazi, Szeged, 2015 Díjai [ szerkesztés] Corvin-koszorú (1939) Magyar Örökség díj (2011) /posztumusz/ Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Babits Mihály: Könyvről könyvre. Nyugat, 1933. 12. szám Ld. még Jelenits István: Jegyzetek a Korunk Szaváról. Irodalomismeret, 2011. 1. sz. ↑ ↑ Nyerges András Költő se, bölcs se, szent se, Magyar Hírlap, 2003, 220. szám, 23. ↑ Zoltán Gábor: Szép versek 1944. Budapest, Kalligram, 2020. ↑ Mécs László, Tolkien és Szolzsenyicin is esélyes volt 1969-ben a Nobel-díjra ↑ Weöres Sándor is versenyben volt az 1970-es irodalmi Nobelért Források [ szerkesztés] Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6 Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7 Tűz Tamás: Fehéren és kéken. Mécs László költői világa.
Bakonyi látomás - Mécs László verse - YouTube
könyv #jóéjtpuszi 2 "Ez a Lackfi nem nyugszik. Nem hagy békén az igazságaival. Mindig írnia kell valamit, ami reményt ad. Ami észhez térít. Ami kizökkent a nyugodt lemondásból és önsajnálatból. Csak miattam ír és neke...
Nemzetünk sorsfordító eseménye az 1526-ban lezajlott mohácsi csata. Az ütközet hőseinek állít emléket a Mohácsi Nemzeti Emlékhely. A szimbólumokkal teli sírkertben tett séta minden korosztályt megérint, a tömegsírok közötti barangolás lehetőséget teremt a múlt eseményeinek értékelésére. A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott szobrait, valamint fegyvereket, lovakat megidéző sírjelek sokaságát láthatjuk. A Szent Koronát formázó kiállító- és kilátóépületben a korabeli fegyverek ugyanúgy megtalálhatóak, mint a digitális terepasztal. A 2012 óta hivatalosan Nemzeti Emlékhely rangot viselő helyszín rendszeresen ad otthont különböző rendezvényeknek, melyek a csatát és történelmi korszakát idézik meg, a hősökről való méltó megemlékezést szolgálják. Nyitva tartás: ápr. 1 – okt. 23. : naponta 9. 00-18. 00 okt. 24 – márc. 31. 00-16. 00 Elhelyezkedés: Mohács-Sátorhely Elérhetőség: Tel. Mohácsi Nemzeti Emlékhely | GoTourist. : 69/382-130: További információk árakról, kedvezményekről, a környék kínálatáról az emlékhely honlapján
A kis lélekharang megkongatásával fokozhatjuk a magasztos hangulatot. A 2011-ben átadott, Szent Koronát formázó kiállító- és kilátóépület több szinten ad helyet kiállításoknak. Korabeli fegyverek mellett egy digitális terepasztalt is láthatunk. A felső szinten lévő kilátóból felülnézetből csodálhatjuk meg a virágot formázó sírkertet. 2012-ben hivatalosan is Nemzeti Emlékhellyé nyilvánították.
E kiszolgáló létesítmény közepén áll Illés Gyula törött virágra emlékeztető szökőkútja. A fehér kőrózsa mély törésvonalai a három részre szakadt országot szimbolizálják. Az átrium mentén a csatával kapcsolatos történelmi, hadtörténeti és régészeti kiállítás tablóit tekinthetjük meg. Az udvarból felvezető lépcsőkön a körkörös elrendezésű, erdősávokkal - Az emlékpark "kerítését" 400 tiszafa alkotja, körülbelül ennyien nyugszanak az eddig feltárt tömegsírban - szegélyezett temetőkertbe érkezünk, melynek tervezője Zalay Buda kertészmérnök volt. Mohacsi csata emlékhely. Itt öt tömegsírt látunk, rendszertelenül elhelyezkedve. Bennük összesen mintegy négyszáz férfi holttestének maradványai nyugszanak. A tömegsírok között II. Lajos király, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, Szulejmán szultán és sok-sok névtelen vitéz fából faragott szobrait láthatjuk. A fegyvereket és lovakat ábrázoló kopjafák sokasága eleven mozgást teremt a csendes sírkertben. Alkotóik Király József, Kiss Sándor, Kő Pál és ifj. Szabó István szobrászművészek voltak.
Antropológusok és régészek közreműködésével hétfőn megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálata – tájékoztatta a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI) az MTI-t. Az intézmény közleményében emlékeztetnek arra, hogy a korábban megtalált öt, a mohácsi csatával kapcsolatos tömegsír feltárását, illetve részleges régészeti vizsgálatát a régész és antropológus szakemberek már elvégezték 1960-ban, illetve 1976-ban. A csontokat akkor konzerválták és visszatemették, hogy később egy újabb feltárással részletes vizsgálatot végeznek rajtuk – idézték fel a DDNPI közleményében. Emlékév lehet a mohácsi csata 500. évfordulója. Mint írták, az emlékhely öt tömegsírja közül a héten a harmadik számú feltárása és tudományos vizsgálata kezdődött meg antropológusok és régészek közreműködésével. A munkálatok során a tömegsírt felnyitják, a csontvázakat különválasztják, azokat osztályozzák és antropológiai morfológiai vizsgálatukat, valamint régészeti leletmentésre is sor kerül.