Szenvedő Krisztus-kálváriakápolna - Érd Szenvedő Krisztus-kálváriakápolna dombtetőn épült 1752-ben. Az épületet többször is villám súj... Aradi vértanúk emlékműve - Érd Az Érd városközpontjában található református templom kertjében felállított aradi vértanuk emlékművén P... Szapáry kastályrom - Érd Túlzás nélkül állítható, hogy Érd legértékesebb műemléke pusztult el 1971-ben, amikor a kastély rossz állapotára t... Budai Vár - Budapest A Budai Vár ma Budapest leghíresebb és egyik leglátogatottabb turisztikai nevezetessége. Unesco Világörökségi helyszín,... Budavári Palota - Budapest Az első gótikus palota Nagy Lajos, Zsigmond király és Mátyás király uralkodása idején (az 1300-as évek közepétől az 1... Budapesti Történeti Múzeum - Vármúzeum - Budapest Budapest régészeti leleteinek gyűjteménye. Bemutatja a település fejlődését a római kortól a XIII. századig.
Tornyában helyezkedett el a városi tűzoltóság őrhelye. A téren temető v... Zsinagóga - Pápa Az Izraelita zsinagóga hatalmas épülete 1846-ban épült. A zsidók legrégebbi temploma 1714-ből származó adat szerint a v... Esterházy Kastély - Pápa A középkori vár alapjainak felhasználásával, Grossmann József tervei alapján kezdték el az Esterházy család kastélyán... Evangélikus Templom - Pápa Az evangélikusok régi imaháza a mai Fő-téren (valószínűleg a Griff- szálloda helyén) állott 1703-1714 között. Vallás... Esterházy kastélypark - Pápa Az Esterházy úton visszafele haladva sok szép villaépület látható. Az út vége az Esterházy kastély parkjába, a pápaia... Kékfestő Múzeum - Pápa Kluge Károly 1783-ban Sárváron alapított kékfestőműhelyt, majd 1786-ban áttelepült Pápára. A XVIII. század végén ép... Corvin Ház - Pápa A műemlékként is számon tartott lakóházat több alkalommal átépítették, így reneszánsz és rokokó jegyek láthatók r... Hollósy Galéria - Győry Gyűjtemény - Pápa Történeti, művészeti, néprajzi emlékeink megmentésében mindig is nagy szerepet játszottak azok a mecénások és gyűjtő... Somogyi József Galéria - Pápa Pápa Város Képviselő-testülete 1993. szeptember 4-én alapította a Somogyi József Galériát Pápa város Fő terének legs... A. Tóth Sándor Galéria - Pápa A. Tóth Sándor az egykori Református Kollégium rajztanára, Pápa város festőművésze és bábművésze.
align= left Cifrapalotának nevezik a magyar népmesék világát idéző, Márkus Géza tervei alapján, a századelőn emelt épületet. Eredetileg városi bérháznak épült 1902-ben, földszintjén üzletekkel, emeletén a Kereskedelmi Kaszinó egyesületi helyiségeivel. Színes majolika díszei népművészeti ihletettségűek. Külön figyelmet érdemelnek az egyedi ajtók, ablakok és az épület színei: az élénksárgák, a narancsok, a zöldek. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay gyár készítette. align= right Legnagyobb terme - a pávaterem - a szecesszió kedvelt motívumait ötvözi látványos egységbe: a pávát, a virágot és a növényi indákat. Az épület ma a város képtára, melyben a vidék európai rangú festőjének, Tóth Menyhértnek az életmű-kiállítása látható, a XIX. és a XX. századi magyar festészet értékes gyűjteménye mellett. Cím: Kecskemét, Rákóczi u. 1.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. III. Péter minden oroszok cárja Uralkodása 1762. január 5. – 1762. július 9. Megkoronázása 1826. szeptember 3. Teljes neve Karl Peter Urlich von Holstein-Gottorp; Pjotr Fjodorovics Romanov Címei Finnország királya, Holstein-Gottorp hercege Született 1728. február 21. Kiel; Németország Elhunyt 1762. Iii péter orosz cár car games. július 17. Ropsa; Orosz Birodalom Elődje I. Erzsébet Utóda II. Katalin Felesége Jekatyerina Alekszejevna (Zsófia Friderika Auguszta anhalt-zerbsti hercegnő) Gyermekei Pavel Petrovics Dinasztia Romanov-ház Apja Károly Frigyes holstein-gottorpi herceg Anyja Anna Petrovna nagyhercegnő III. Péter ( oroszul: Пётр III, teljes nevén Pjotr Fjodorovics Romanov Пётр Фëдорович Романов; Kiel, 1728. február 21. – Ropsa, 1762. július 6. / 17. ) orosz cár 1762. január 5 -től egészen 1762. július 9 -ig, amikor is megbuktatták. Tartalomjegyzék 1 Származása 2 Uralkodása 3 Külső linkek 4 Források [ szerkesztés] Származása Karl Peter Urlich herceg Kielben született, Károly Frigyes holstein-gottorpi herceg és Anna Petrovna Romanova orosz nagyhercegnő fiaként, és mivel édesapja rokoni kapcsolatban állt a svéd uralkodóval, Péter eredetileg a svéd trón várományosa volt.
A gyermeket Erzsébet cárnő elszakította a szüleitől, és maga vette kézbe a nevelését. Katalin szeretőket tartott, többek között Grigorij Orlovot, akinek révén megszerezte magának a tisztikar támogatását. Péter nem próbált közeledni a feleségéhez; ő is szeretőket tartott. A legismertebb közülük Jelizaveta Voronkova. [ szerkesztés] Uralkodása Erzsébet cárnő halála után, 1762. január 5 -én (a régi naptár szerint 1761. december 25 -én) Péter lépett a trónra. Uralkodását azzal kezdte, hogy megpróbálta megszilárdítani a hatalmát. Felmentette a nemességet a kötelező állami szolgálat alól, és megszüntette a Titkos Kancelláriát is. A kormányzati struktúra egyszerűsítésének céljából feloszlatta a Cári Udvari Konferenciát, Erzsébet tanácsadó testületét. Javaslatot tett az állam és az egyház szétválasztására is, de ez csak II. Katalin uralkodása alatt valósult meg. III. Iii péter orosz cár car parking. Péter Antropov portréján Péter (akárcsak a fia, Pál) megrögzött poroszbarát hírében állt. 1762 -ben békét kötött Poroszországgal, melynek értelmében az oroszok által elfoglalt porosz területek visszakerültek Poroszországhoz.
III. Fjodor ( oroszul: Фёдор III, teljes nevén Fjodor [1] Alekszejevics Romanov Фёдор Алексеевич Романов; Moszkva, 1661. május 30. / június 9. – Moszkva, 1682. április 27. / május 7. ) 1676 -tól haláláig orosz cár. III. Fjodor Fjodor Alekszejevics Romanov III. Fjodor cár minden oroszok cárja Uralkodási ideje 1676. január 29. – 1682. május 7. Koronázása Moszkva 1676. június 28. Elődje I. Alekszej Utódja V. Iván; I. Péter (társuralkodókként) Életrajzi adatok Uralkodóház Romanov-ház Született 1661. június 9. Fordítás 'II. Péter orosz cár' – Szótár walesi-Magyar | Glosbe. Moszkva; Oroszország Elhunyt 1682.