A komáromi patikus ismerte fel a mezőn lévő víz gyógyító hatását. A gyomorbántalmakra és egyéb emésztőszervi bajok gyógyírként használható vizet az 1980-as évek végéig palackozták. Az első üzemet Schmidthauer a ma nyomda- és banképületként szolgáló, a komáromi híd lábánál lévő épületben rendezte be, majd a múlt században már a fővárosban palackozták. A víz összetétele alapján Európa legtöményebb természetes keserűvize volt. Igmandi keseruviz - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. A gyógyvíz nemcsak a monarchiában, vagy Magyarországon lett ismert, hanem a tengerentúlra is forgalmazták nagy mennyiségben, ahogy azt az egyik ránk maradt címke képe is mutatja. A kutak a Nagyigmándot Koccsal összekötő út melletti földeken voltak. Aki a kocsi úton jár, a mai napig láthatja az oldalparkolót az egyik nagy kanyar után jobb oldalon, amely a vízszállító kocsiknak lett kialakítva, ugyanis a keserűvizet a kutakból csőrendszeren keresztül vezették ki az útig. A kutak a kocsi határban már nincsenek meg, a nyolcvanas évek végén véglegesen felszámolták őket. A hozamuk a '70-es évektől visszaesett és a mezőgazdasági termelés okozta környezetszennyezés elnitrátosította azokat, és mivel nem fúrt, hanem ásott talajvízkutak voltak, így nem lehetett megmenteni az utókornak.
Közben újabb vízlelő helyeket nyitottak az Igmándhoz közeli Tömördpusztán, de a nyolcvanas években ezeket is lezárták a már ismert okok miatt. Ezek a kutak a mai napig megvannak, az M1-es autópályáról láthatók a kék kútfedelek a mocsai felüljárótól nem messze a szántóföld szélén. A keserűvíz nagy érték volt és akként szolgálna, ha esetleg fel lehetne "éleszteni" újból, s település javára fordítani. Talán majd lesz aki lát ebben fantáziát. -bm- Igmándi Káposztás Vakarcs Nagyigmánd közkedvelt, egyszerű étke a káposztás vakarcs, amelyet már nagyanyáink is az ő nagyanyáiktól tanultak meg elkészíteni. Napjainkban a nagyigmándi rendezvények állandó eledele, fogyaszthatjuk a szüreti felvonuláskor, de ugyanúgy megkóstolhatjuk, ha a Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton futóverseny igmándi váltóhelyére kilátogatunk. Igmandi keseru viz berlin. Az érdeklődők kedvére álljon hát itt az egyik autentikus receptünk: Hozzávalók (hagyományos méretű tepsi esetén): kb. 1 kg káposzta, hozzá ízlés szerint só, 35-40 dkg liszt, 20 dkg házi zsír, 2-3 teáskanál tejföl.
Elkészítése egyszerű. Le kell reszelni a káposztát, s besózni. A zsírt (ami, ha kacsa-, vagy libazsír, akkor még ízletesebb az étek) felforrósítjuk, közben egy tálba betesszük a lisztet, s hozzáadjuk a kinyomkodott reszelt káposztát, majd beletesszük a forró zsírt, s a tejölt, ha kell, még megsózzuk. Az alapanyagot jól összedolgozzuk - akkor elég zsíros, s nem lesz száraz a vakarcs, ha az összedolgozáskor kezünkön érezzük a zsírt. Az összedolgozást követően lehet lisztes deszkán sodorni, vagy a tepsiben kézzel szétnyomkodni ujjnyi vastagságúra. Igmandi keseru viz manga. Kb. 25-30 percig sütjük, amíg ropogóssá nem sül, s hidegen-melegen egyaránt fogyasztható. Jó étvágyat kívánunk!
A "keserű ízű sós vizet" Schmidthauer Antal komáromi patikus elemezte, és jó szakember lévén azonnal felismerte gyógyászati jelentőségét. Az ásványvizet kitermelte és palackozta. Családi vállalkozásának eredményeként az Igmándi keserűvíz Európában, sőt még a tengerentúlon is ismertté vált. – Valójában a derék gyógyszerész a kémiai elemzések adatai szerint földrészünk legtöményebb természetes keserűvizét mérte bele palackjaiba komáromi üzemében. Pezsgő porokat is készített belőle. A gyógyvíz gyors sikerét annak köszönhette, hogy az étvágytalanság, émelygés, gyomorégés, felpuffadás ellen, éppúgy hatásos volt, mint a különféle bélpanaszok és székrekedés esetén. Sőt, a hölgyek akkoriban fogyókúrás szerként is vásárolták, mint a cukrot. Igmandi keseru vie en rose. Az 1863-as üzemalapítás után már évente több ezer palackkal forgalmaztak A termelés felfuttatása Schmidthauer Antal fiának, Lajosnak a nevéhez fűződik. Ő építtette meg az új-komáromi keserűvíz üzemet is, ahonnan azután hajón és vasúton az ország minden részébe, de külföldre is eljuthatott a mind nagyobb hírnévre szert tevő ásványvíz – nyilatkozta az MTI-nek Számadó Emese, a komáromi Klapka György Múzeum igazgatója.
"A védettségi igazolványok az ügyfél által az oltás időpontjában megjelölt címre, ennek hiányában a bejegyzett tartózkodási helyre, ennek hiányában a bejelentett állandó lakóhelyre kerülnek kipostázásra. A levélszekrénybe történő kézbesítés esetén a küldemény nem nyomon követhető" – tették hozzá. Vagyis többnapos levelezés után csak annyi derült ki, hogy a védettségi igazolvány egy hónapja elindult útjára, ám soha nem érkezett meg (ez eddig is nyilvánvaló volt), ráadásul nem is nyomon követhető. Az írásbeli panasz pedig nem elegendő, vagy személyesen kell kezdeményezni a pótlást, vagy a megadott internetes felületen, de csakis ügyfélkapuval rendelkezőknek. Számos kérdés felmerül, hogyan lehet ezt kivitelezni. Hősünk véleménye szerint – miután nem ő tehetett arról, hogy a védettségi igazolványa nem érkezett meg – a pótlásról térítésmentesen kellene az érintett intézménynek gondoskodnia, hiszen nem lenne fair, hogy 3 ezer forintot fizessen a plasztikkártyáért, amikor nem arról van szó, hogy elvesztette, hanem arról, hogy meg se kapta azt, mert hiba csúszott a "gépezetbe".
Ezzel a gondolattal "felfegyverkezve" György május 7-én elment személyesen a Teve utcai kormányablakhoz, hogy végre elintézze az ügyet, felkészülve arra is, hogy ha kell, panaszt tesz. Péntek délelőtt harmincnál is többen várakoztak a kormányablaknál, legalább a felük a védettségi igazolvány miatt jött. A 18 pultból hatnál nem volt ügyintézés, így hősünk elég lassan került sorra, de végre bekövetkezett a várt pillanat, és ekkor számára eddig nem ismert tényre derült fény: a Magyar Közlöny 2021. évi 78. szám ában szereplő 222/2021. (V. 3. ) kormányrendelet értelmében ha május 13-a után intézi a pótlást, akkor már nem is kell kifizetnie a 3 ezer forintot. A május 3-án megjelent rendelet harmadik paragrafusának ötödik bekezdése ugyanis a következőképpen szól: "Az érintett a hatósághoz benyújtott kérelmében díjmentesen kérheti a védettségi igazolvány kiállítását, ha a kérelmező a védettségi igazolványt a (6) bekezdés b) és d) pontja, illetve a (7) bekezdés b) pontja szerinti kiállítást követő 30 napon belül nem kapta kézhez.
2021. május 13. 13:29 A beoltottak és a koronavírus-fertőzésen igazoltan átesettek számára automatikusan kiállított igazolványt postai úton kézbesítik a lakcímkártyán szereplő tartózkodási helyre, ennek hiányában az állandó lakcímre. Részletes tájékoztató a védettségi igazolvány kiállításáról, és gyakran ismételt kérdések. Tájékoztatás céljából működtetett telefonszámok megyénként. Ha néhány héten belül nem érkezik meg az okmány, vagy annak pótlása, cseréje válik szükségessé, előzetes időpontfoglalás nélkül is felkereshetik a kormányablakokat, továbbá telefonon is kaphatnak tájékoztatást. Szintén nem kell időpontot foglalni a védettségi igazolvánnyal összefüggő személyi okmányokkal, valamint az Ügyfélkapu nyitásával kapcsolatos ügyintézéshez sem. Amennyiben az igazolvány nem érkezik meg, vagy az azon szereplő adatok pontosítása szükséges, illetőleg a kártya pótlása szükséges, úgy előzetes időpontfoglalás nélkül is felkereshetők a kormányablakok a védettségi igazolvánnyal kapcsolatosan ügyintézés céljából.
Az 5-11 éves gyermekek oltása továbbra is csak előzetes időpontfoglalással lehetséges a kórházi oltópontokon vagy a házi gyermekorvosoknál. Május 1-jétől alakul át a védettségi igazolvány oltási igazolvánnyá. Azok a védettségi igazolványok, amelyek fertőzésen való átesettség alapján vannak kiállítva, május elsején veszítik el az érvényességüket. Az oltási alapon jelenleg érvényes védettségi igazolványok automatikusan érvényesek maradnak májustól, ha a tulajdonosuk az előző oltástól számított 6 hónapon belül felvette a második, illetve a harmadik oltását is. Az egészségügyi intézmények és a tömegközlekedés mellett továbbra is maszkot kell viselni az üzletekben, a bevásárlóközpontokban, a postákon, az ügyfélszolgálatokon, a színházakban, a mozikban, a múzeumokban és sportrendezvényeken. A beltéri kulturális és egyéb rendezvényeken, az edzőtermekben, az uszodákban, a fürdőkben, valamint a vendéglátó üzletekben pedig az ott dolgozóknak kötelező a maszkhasználat. Az átoltottság növelése érdekében a munkáltatók előírhatják az oltás felvételét dolgozóiknak.
Időpontfoglalás nélkül intézhetők a védettségi igazolvánnyal kapcsolatos ügyek a kormányablakokban - közölte a hétfőn. A kormányzati portálon azt írták: több mint 4, 2 millió védettségi igazolványt gyártottak le eddig, a beoltottak és koronavírus-fertőzésen igazoltan átesettek számára automatikusan kézbesítik az okmányokat. Ha az igazolvány nem érkezik meg vagy a rajta szereplő adatok pontosítása szükséges, elektronikusan a oldalon, személyesen pedig a kormányablakokban lehet bejelentést tenni, utóbbiak május 3. óta már előzetes időpontfoglalás nélkül is felkereshetők a védettségi igazolvánnyal kapcsolatosan ügyintézés céljából - tudatták. A védettségi igazolványok kiállítása és postázása az oltási programhoz hasonlóan példátlanul összetett logisztikai feladat, eddig 3, 6 millió okmányt állítottak ki a beoltottak, több mint 660 ezret pedig a fertőzésen átesettek számára, ezeket a lakcímkártyán szereplő tartózkodási helyre, ennek hiányában az állandó lakcímre kézbesítik. Ha nem érkezik meg a védettségi igazolvány Ha a védettségi igazolvány nem érkezik meg a jogosulthoz, elektronikus úton a Egészségügy menüpontját kiválasztva tehetnek bejelentést az ügyfélkapuval rendelkező állampolgárok.