Magyar Karacsonyi Szokasok - Bodolai László Index

Friday, 09-Aug-24 03:18:22 UTC

A játék Jézus születésének fontosabb eseményeit mutatja be a Biblia alapján. Ez a szokás idővel elszakadt a templomoktól és számos változatban népszokásként élt tovább. A legrégibb ismert magyar nyelvű betlehemes játék szövege a váci egyházmegyei könyvtárból került elő. Liptay István ecsegi plébános jegyezte fel 1684 és 1694 között. Betlehemezni általában karácsony délutánján indultak a fiatalok, s késő estig sorba járták a falu portáit. Napjainkban kétféle betlehemező szokás ismeretes: az egyik az élő szereplőkkel, a másik bábfigurákkal játszott változat. Mindkét fajtáját hasonlóképpen játsszák, azonos szereplőkkel (pásztorok, angyalok, Mária, József). Karácsonyi magyar népszokások - Magyar Térrendezés. A betlehemezés fontos kelléke a kis templom, melynek belsejét a bibliai történet szereplői népesítik be, egyikből sem hiányozhat a királyokat Betlehembe vezető csillag. A bábtáncoltató betlehem főleg a Balaton-felvidéken szokás, ugyanazt a történetet kis bábszínpadon bábfigurákkal adják elő. A középkorban ezt a játékot az oltáron mutatták be, s mivel később világi elemek is szövődtek az előadásba, kitiltották a templomból.

Elindult A Magyar Vöröskereszt Karácsonyi Adománygyűjtése Csongrád-Csanád Megyében : Hirok

Ez a szokás idővel annyiban módosult, hogy a gyertyák száma négyre, az adventi vasárnapok számára csökkent. A rajta lévő gyertyák a karácsony előtti vasárnapok liturgikus színeiben jelennek meg a hagyománytisztelőknél. Az adventi koszorú mai is az ünnep nélkülözhetetlen szimbóluma, melynek rengeteg változata létezik. Magyarországon főleg a második világháborút követő időkben vált szokássá adventi koszorút készíteni. A hagyományos adventi koszorú általában örökzöldekből (fenyőágból) készített koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyákat vasárnaponként kell meggyújtani, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, a világosság eljöttének reményét hirdeti. Adventi naptár A karácsonyi várakozás izgalmát növelve, a családokban a gyermekeket advent kezdetekor adventi naptárral lepik meg. Karácsonyi magyar népszokások. Ez a "naptár" lehet házikó 24 ablakocskával, de lehet akár 24 zsákocska vagy ajándékdobozka is. Ezek jelzik a napokat, amelyek karácsonyig hátra vannak.

Karácsonyi Magyar Népszokások

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Karácsonyi Magyar Népszokások - Magyar Térrendezés

A karácsonyi vacsora után a morzsát nem szabad kidobni az ünnep végéig, mert megóvja a ház lakóit a betegségtől. A szemetet sem ajánlatos kivinni a házból, mert a szeméttel a szerencse is távozik. A néphit szerint söprögetni is csak az asztal alá szabad. Az asztal egész héten át terítve volt minden háznál, hogy a látogatókat, köszöntőket is megkínálják. A karácsonyi asztalra vagy alá, vagy a közelébe helyezett tárgyaknak, eszközöknek különös jelentőséget tulajdonított a néphagyomány. Mágikus erejűnek tartották pl. a karácsonyi abroszt, később sütőabrosznak használták, hogy a termés bő legyen, és a kenyér is megkeljen. Elindult a Magyar Vöröskereszt karácsonyi adománygyűjtése Csongrád-Csanád megyében : hirok. A karácsonyi abroszt advent csendjében hímezték az asszonyok. Az asztal alatt a megszületett kisded szalmája fénylett, így a házakat a betlehemi istállóhoz hasonlatossá tették. Ezt a szénát, vagy szalmát karácsony után az állatok alá helyezték vagy megetették velük, hogy szaporák, egészségesek legyenek. Az asztalra vagy alá magvakat is raktak, a következő évre jó termését, a bőséget varázsoltak.

Ráadásul szerinte a karácsonyra mint ünnepre a legjellemzőbb a kereszténység alaptulajdonsága, vagyis az, hogy "minden más világvallásnál" nagyobb "simulékonyságot, szerencsésebb alkalmazkodási képességet" tanúsít. Katona szerint az egyház "egyik ünnepe köré sem férkőzött annyi tőle megtűrt, sőt jóvá is hagyott, de részben el nem ismert, meg rosszallásával és tilalmával is sújtott pogánykori elem és emlék, mint a karácsony-ünnephez meg az azt megelőző és követő napokhoz". Vagyis a kereszténység rugalmassága segített abban, hogy a hanyatló Római Birodalomban különböző kultuszok elemeit egyesítse, de ez a rugalmasság segített később abban is, hogy világvallássá válhatott az egyetemességre törekvő kereszténység, és a helyi szokásokat is magába tudta olvasztani (így például a magyar Mária-kultusz, a "Mária országa" kifejezés alighanem a pogány Boldogasszony kultusszal van összefüggésben). A téli napforduló kultusza Ám sok magyar "keresztény" karácsonyi népszokás is feltehetően a pogány korban gyökerezik.

Kattintson a részletekért! A karácsony mint ünnep a IV. századtól jelenik meg Ezért a karácsony mint ünnep csak Nicea után értékelődött fel. Bő egy évtizeddel a püspökök tanácskozása után, Kr. 336-ban ünnepelték meg először a karácsonyt Jézus Krisztus születésnapjaként Rómában. Manfred Becker-Huberti német vallástörténész szerint ugyanakkor a karácsonyt Egyiptomban már Kr. 300 körül ünnepelték, de innen még nem terjedt el a szokás. Isaac Newton, a korszakalkotó újkori fizikus úgy vélte: az ókorban szándékosan a téli napforduló idejére helyezték Krisztus születését. Jézus születése így Rómában és Európában a napkultuszhoz kötődött, a karácsonyi ünnepkör pedig még ősibb hiedelmek, népszokások fennmaradását segítették elő. E népszokások talán a leggazdagabbak az egész magyarság által őrzött népi kultúrában - írtuk már tavalyi cikkünkben is a Há Más ünnepekhez hasonlóan a karácsonyi szokások is változnak. Fotó: iStock Katona Lajos irodalomtörténész és néprajztudós a karácsonyt tartja a főünnepek közül a legfiatalabbnak.

Három évig tartottam a hátam, ennyire szabadok sosem voltak, mint ebben a három évben – mondja az Index szerkesztőségéről a lapot tulajdonló alapítványt vezető Bodolai László, aki szerint onnantól, hogy a függetlenségi barométert átállították, ő már csinálhatott bármit. Azt mondta: nem politikai szándék volt Dull Szabolcs főszerkesztő kirúgása, az viszont zsarolás volt a szerkesztőség részéről, hogy Dull visszahelyezését követelték. Lehetetlen feltétellel zsaroltak – mondta Bodolai László, az Indexet tulajdonló alapítvány kuratóriumi elnöke, amikor a lapnál történt pénteki tömeges felmondásról kérdeztük. Bodolai László az Index-történetről: Így jártam. Bodolai az Azonnalinak elmondta: nem gondolta, hogy ilyen létszámú felmondás várható, de a felmondások már a csütörtöki állománygyűlésen benne voltak a levegőben. Bodolai szerint lehetetlen feltételt támasztott a szerkesztőség azzal, hogy az általa kirúgott Dull Szabolcs főszerkesztő visszavételét követelték. Dull üzleti titkot szivárogtatott ki a konkurenciának és a vezetőséggel való egyeztetés nélkül átállította az Index függetlenségét jelző barométert a veszélyzónába – sorolta Bodolai, hogy miért rúgta ki Dullt, és miért nem hajlandó a szerkesztőség követelésének megfelelően visszavenni az újságírót.

Bodolai László Még Akár Bocsánatkérést Is Vár Az Indexes Újságíróktól | Alfahír

Igaz, Dull Szabolcsot csak egy hónappal később rúgta ki. " Alkalmatlannak tekintettem. Nem csak a szerkesztőség vezetésére, hanem bármilyen munkakapcsolatra. Nyilvánvalóan mögötte ott állt a szerkesztőség, azt mondott, amit akart, és baromira nem azokat az érvrendszereket mondta el, amiket én elmondtam, hogy lehetne ezt a helyzetet megoldani. És ha ő egy olyan dolog miatt, amiről kiderült, hogy nem valós és nem volt valós veszély, belevitte a szerkesztőséget ilyen helyzetbe " - indokolta a főszerkesztő kirúgását. Majd megállapította, hogy egyébként valószínűleg mindenképpen robbant volna a helyzet, mert valójában Vaszily Miklós belépése volt az utolsó csepp. Majd Dull távozása után az egész szerkesztőség felállt, Bodolai és a mellette maradt Szombathy Pál pedig arra jutottak, csak akkor jöhetnek ki jól, ha összeraknak egy jó lapot. Bár az összeszedett munkatársakat jó szakembernek tartja, de azért elismerte: " Hát ez az Index most nem az enyém. Bodolai László még akár bocsánatkérést is vár az indexes újságíróktól | Alfahír. " A saját szerepét úgy értékeli, hogy három és fél éve szinte az élete kockáztatásával vette át az Indexet, mert " akkor én nagyon komoly fenyegetéseket kaptam. "

Bodolai László Az Index-Történetről: Így Jártam

Pénteken a portál " szolgálati közleményében " azt írta: távozik az Index szerkesztőségének vezetése és szinte minden munkatárs. Később pedig az is kiderült, hogy távozik a cégtől Szombathy Pál, a napokban kinevezett vezérigazgató, valamint a szintén a napokban a társaság igazgatóságába bekerült Sztankóczy András is. A demonstrációt a Momentum hirdette meg az Index szerkesztősége elé, megjelent több baloldali párt politikusa is, lehetett DK-s, LMP-s, jobbikos és párbeszédes zászlókat is látni. A szervezők korábbi felhívásukban azt írták, hogy azokat hívták tüntetni, akik kiállnak a szabad sajtó és egy szabad ország mellett. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek Emeli béreit az angliai Tesco Tegnap, 18:29 Olvasási idő: 5 perc

#6 Bodolai nem vállalt be semmit. Pontosan azért nem neveztek ki senkit azonnal Dull helyére, mert nem akarták tönkretenni a szerkesztőséget és éppen azt akarták az ott dolgozóknak bebizonyítani, hogy nem akarnak olyan embert odatenni, aki valami tök mást várna el tőlük, mint előtte. Éppen ahogy a szerkesztőség elvárta. Ha van egy fegyelmi vétség ami miatt elbocsájtják a vezetőt, akkor hiába követelik az ott dolgozók, hogy ne rúgják ki. Mindenféle megbeszélés, tárgyalás nélkül a szerkesztőség tagjai csakis azt fogadták el igaznak, amit Dull szabolcs állított, meg akik a pártját fogták. Hiába bizonygatták nekik Bodolaiék, hogy mindaz nem igaz ami miatt a balhé kirobbant. Itt ezt kellene megértened, hogy Bodolainak volt a legkevésbé érdeke ez az egész, mert ő nem csak a fizetését kapja onnan, neki érdekeltsége van az indexben, ő nem csak egy állást bukhat azzal ha az index veszteségessé válik vagy tönkremegy. Éppen Bodolai nem szedheti a motyóját könnyedén, hogy elmegy máshová - szemben Dull Szabolccsal, aki csak pár éve dolgozott az indexnél (2014-ig az Origónál volt).