Tavaly decemberben jelent meg ifj. Rátonyi Róbert zongoraművész, hangszerelő, zeneszerző sokak által régóta várt új albuma, amely a digitális felületeken található meg. A művész a legfoglalkoztatottabb stúdiózenészek egyike, számos film-, színházi, show-, reklám- és főcímzene fűződik a nevéhez. – Mi motiválta az új kiadvány megalkotásában? Hangzásban és mondanivalóban milyen célok vezérelték? – A dalok megírására hosszú évekig készültem. Minden évben írtam 2-3 dalt, de ahogy teltek az évek, azokat már nem szívesen tettem volna fel egy albumra. A lemezen hallható hat szerzemény – egy kivételével – mind 2021 első negyedévében született. A motiváció a sajnálatos pandémia, ami miatt volt rá kényelmesen időm, a másik pedig egy csodálatos társ, egy gyönyörű nő, Edina, akivel már több mint négy éve megosztom az életem. "Máig hiányoznak azok a késő éjszakába nyúló trécselések" - Rátonyi Hajni édesapjáról mesélt. A hangzásban semmilyen tudatos stílus szempont nem vezérelt. Úgy érzem, sikerült megmutatnom az elmúlt évek alatt engem ért zenei hatások által kialakult, leginkább kedvemre való hangzást, hangszerelést.
Ahogy a létező szocializmus belátta, hogy az operett erősebb nála és megszületett a szocialista operett-játszás, úgy vett repülőrajtot Rátonyi Róbert pályája is 30 éves kora körül. Ő lett Bóni gróf a Csárdáskirálynőben és ebben a kedélyeskedő szerepben is világossá tette, ki ő. Bóni ugyanis, szerepével ellentétben, nem könnyelmű nőcsábász volt, hanem igazi hősszerelmes, olyan hősszerelmes, aki képtelen választani, hiszen a nők mind, egytől-egyig elragadók. A Jaj, cica, Rátonyi "különszáma" nem hódítás, hanem bókolás, széptevés, a hódolatnak az elkárhozást is vállaló kinyilvánítása: "nélküled még a mennyország is fád". Ez a Bóni gróf, ez a táncos-komikus nem csak úgy szerette a nőket, áhítatosan rajongott értük. A gyöngédség férfiasságának szobra lett. Ifj. Rátonyi Róbert: „A hangszeren való játék izgalmas felfedezőúttá vált” - Szuperinfó Újság. Volt egy meglehetősen hosszú időszak, amikor nem lehetett nélküle operettet színpadra állítani Magyarországon: Bál a Savoyban, Marica grófnő, My fair lady. És mindenben mindig ugyanaz: a kacagtató, géppuskalábú, szemérmes kitárulkozással szerelmes, gyengéd bohóc.
Mindig a Nemzeti előtt várja az édes kicsi nőt: a produkciót szinte megszakítva könyörög, hogy jöjjön el, jöjjön feltétlenül. "De ott lesz, ugyebár? "- kérdezi szinte félénken, szorongva. Ifj rátonyi róbert általános iskola. Van-e bárki, aki – ha így hívnák – ne kapna villamosra rögtön, hogy hétre odaérjen a Blahára? Azért volt olyan népszerű és könnyű parodizálni, mert kiszámítottan eltúlzott, "bábuszerű" színpadi gesztusaival eleve önmagát, illetve a szerepkörét parodizálta. Ott volt a magyar mozi nagy nevettetői között maga is: a Rejtő Jenőt vászonra vivő Meztelen diplomatában, a Bóni grófot játszó önmagát játszva a Tanúban, Csurka István Hét tonna dollárjában Kabos László mellett és ott van végül, élete alkonyán, a Saul fia rendezője, Nemes László édesapja, Jeles András betiltott filmje, az Álombrigád csapatában is bizarrul kedélyes, groteszk narrátorként. Ő maga leplezi le és nevetteti ki a műfajt, az operettet, amelynek egyik emblémája volt, ő világít rá mézes-cukros hazugságaira. Éppen úgy, ahogy valamivel előbb Honthy Hanna Gazdag Gyula Bástyasétányában.
előadó, zeneszerző, vendég Született: 1953. december 13. (68 éves) (Magyarország, Budapest) 1996 Stationary 6. 3 zeneszerző (magyar rövid játékfilm, 40 perc, 1996) 1992 Az álommenedzser 7. 1 (magyar játékfilm, 1992) 1991 Új Gálvölgyi-show 8. Ifj rátonyi róbert kórház. 6 (magyar szórakoztató műsor, 40 perc, 1991) Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
A Csárdáskirálynő halhatatlan Bóni grófja, az örök bohém Rátonyi, 69 évesen hunyt el 1992. október 8-án. A Farkasréti temetőben Gálvölgyi János mondott búcsúbeszédet. A Művész Színház 1993. november 14-én létrehozta a Rátonyi-bérletet.
A falakat em bermagasságig fel is húzták: 1950-ben azonban leállították az építkezést. Később a már felhúzott falakat az alapokig lebontatták. A jelenlegi új rendház P. Frajka Félix templomigazgatósága idején épült, Harsá-nyi István okl. építészmérnök, a Ferences Rendtartomány építészének tervei szerint. A munkálatokat 1992. november 23-án kezdték és az elkészült háromszintes rendházat a következő évben a templombúcsú ünnepén, október 23-án áldotta meg P. Hegedűs Kolos tartományfőnök. A templomtorony keresztjének és oszlopainak a megvilágítása, amelyet az '50-es években leszereltek, 1994-ben készült el. Az üresen álló templomtoronyba 1994-ben dr. Frajka Félix templomigazgató Gombos Lajos harangöntő mesterrel Assisi Szent Ferenc (648 kg), Kapisztrán Szent János (3l8 kg) és Mindszenty József bíboros (202 kg) tisz-teletére harangot készíttetett, melyeket október 23-án Mócsai Gábor esperes szentelt fel. A templom külső rendbehozatala 1995-ben, belső felújítása 1996-ban történt. A régi multiplex orgona helyett a pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Budavári Attila vezetésével, új 2 manuálos, 22 regiszteres, 1500 sípból álló orgonát épített 1997–98-ban Kárpáti József orgonaművész diszpozíciós terve alapján.
A Kapisztrán Szent János templom honlapja a hívők munkájával, illetve 150 000 Ft adományából épült azzal a céllal, hogy az elektronikus kommunikáció eszköztárával is szolgáljuk közösségünket és hirdessük az Evangéliumot.
Erre azonban nem került sor, mert Hunyadival a pestis végzett. Újlaki Miklós Erdély-i vajda, és a Habsburg császár, még Mátyás király is írt a pápának, hogy Kapisztrán-t avassák szentté, ami meg is történt.
Kapisztrán április 15-én indult el Budáról, s pár hét leforgása alatt több tízezres sereget toborzott. 1456 júliusában Hunyadi Jánossal együtt Nándorfehérvár felmentését és védelmét segítette, személyes bátorságával oroszlánrészt vállalt a diadalban: az öreg és törékeny szerzetes Hunyadi oldalán keresztjét magasra emelve vezette a kitörő sereget, amely elsöpörte az ostromlókat. Kapisztrán nem sokkal a győzelem után a táborban dúló pestis áldozata lett, 1456. október 23-án halt meg a szerémségi Újlak kolostorában. 1690-ben avatták boldoggá, 1724-ben XIII. Benedek pápa avatta szentté, emléknapja egybeesik halála napjával.