Több mint 8500 nap működés után bezárt a nagyatádi Pizza Dolo. 1995. november 2-án nyílt meg az eredeti helyén. 23 év, rengeteg vendég, megszámlálhatatlan mennyiségű eladott étel, mára csak emlék, nekünk nagyatádiaknak. 1995. november 2-án a régi művelődési ház épülete adott otthont a város első pizzériájának. A névválasztás ötletét a tulajdonosnak egy dél-olaszországi kisváros adta. - A pizzéria akkor még a mai Kulturális Központ oldalában volt – emlékezett vissza Dibusz Ferenc, az étterem tulajdonosa. Pizza Dolo Pizzéria és Étterem, Nagyatád. – Az étlapja egy A4-es lapra is ráfért. Kezdetben húsz fajta pizzát, hat féle tésztaételt, négy hideg kevertsalátát és hat hamburgert készítettünk. A kínálatot folyamatosan újítottuk az igények szerint. A melegszendvics és wimpi is felkerült az étlapra. Akadt olyan nyári szezon, ahol a sláger a Traubi szóda volt, természetesen szívószállal. Ilyenkor egy héten akár tíz-tizenkettő rekesszel is eladtunk belőle. Hat év után kinőttük a helyiséget, így 2001 december 4-én ott bezártunk, és két nappal később, már az új helyen nyitottunk ki: a volt Gesztenyés Kisvendéglő alkalmasnak bizonyult az üzlet újranyitásához.
Vélemény: A mai napon voltunk dr. Jankó Ágnes ügyvédnél egy ingatlan-eladással kapcsolatban. Maximálisan elégedettek vagyunk, az ügyvédnő kedves, udvarias volt és külön köszönet a gyorsaságért, mindenkinek csak ajánlani tudjuk! T. né F. Pizza Dolo Pizzéria és Étterem vélemények és értékelések - Vásárlókönyv.hu. né Tovább Vélemény: Tisztelt Olvasók! Én ma voltam a fogászaton, a problémámat megszüntették, panaszra semmi orsan adnak időpontot, Doktornő mindenkivel kedves. Már évek óta ide járunk hozzájuk, szinte az összes családtagom, kivéve anyóst:))). Azelőtt Pesten mászkáltunk egyiktől a másikig, de mint kiderült, csak a pénzre mentek, semmi nem úgy készült el a szánkba ahogy szerettük teljesen más, meg nagyon jólesik, hogy mindenkit a Doktornő emberszámba vesz, mindenki fontos neki, látszik rajta, hogy tényleg segíteni szerintem szívvel-lélekkel teszi a dolgát! Nagy pörgés van náluk, szinte meg se állnak. Tovább Vélemény: Megbízhatatlan, ha a csomagod elveszik, soha nem tudod elérni az ügyfélszolgálatot, se telefonon( ha naponta 5x hivod sem), emailre sem valaszolnak, magasrol tesznek rad.
Dömdödöm… mondta Lázár Ervin egyik mesehőse, ami annyit jelent, hogy szeretlek! Valahogy úgy képzelem, hogy Ervin is ezt mondja, hatalmas, bajszos, jóságos óriásként, amint Odafentről fölébe hajol a tolnai tájnak, dömdödöm! – ismételgeti szelíd hangon, kezét a vidék fölé terjesztve, a puszta fölé, amit éltében irodalommá varázsolt, s íly módon halhatatlanná tett. Rácpácegrest, a szántókat, dombokat, dűlőutakat, cselédházakat, a csiraistállót, a gyermekkor minden zegét-zugát. Égi érintésére felneszelnek a pusztai férfiak és asszonyok, gyerekek futnak elő mezténláb a porban s a lórédomb felől, megelevenedik minden, ami volt. Idegen vándorok térnek be a Nagysaroknál, parancsoló katonák érkeznek, bujdosők után kutatnak nagyhangú fegyveresek, titokzatos kujtorgó kér szállást az istállóban, kinek vére szüntelen hull, hogy patakozva elöntse a világot, és holtakat kelt életre egy messziről jött ember… Milyen nagy a Föld, és milyen kicsi tér is elegendő ahhoz, hogy az író felfedezgesse az élet minden csodáját, minden fájdalmát, örömét, az ember nagyságát.
Összefoglaló Lázár Ervin ebben a kötetében a valaha volt pusztát, gyerekkorának Édenkertjét, "Rácpácegrest" és embereit énekli meg. Ez az isten háta mögötti emberi világ volt az ő írói képzeletének a nevelője, s kincses emlékeiből táplálkozik ma is; ez ugyanolyan gazdag és kimeríthetetlen terepe a létezésnek, mint a nagyvárosok nyüzsgő élete, s az ember, szívének reményeivel és sorsának nyomorúságával, ebben a valóságot írói látomásokkal és költészettel, csodás elemekkel át- meg átszőtt "Csillagmajorban" ugyanúgy megmutatkozik, mint a világnak bármelyik más színterén. A korábban megjelent kötet most válik teljessé, két új elbeszéléssel, illetve függelékben a szülőföldhöz kötődő tizenöt publicisztikai írással bővül.
Lázár Ervin: Csillagmajor (Osiris Kiadó, 2005) - Szerkesztő Kiadó: Osiris Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2005 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 184 oldal Sorozatcím: Lázár Ervin munkái Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 13 cm ISBN: 963-389-716-5 Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Lázár Ervin ebben a kötetében a valaha volt pusztát, gyerekkorának Édenkertjét, "Rácpácegerest" és embereit énekli meg. Ez az isten háta mögötti emberi világ volt az ő írói képzeletének a nevelője, s kincses emlékeiből táplálkozik ma is; ez ugyanolyan gazdag és kimeríthetetlen terepe a létezésnek, mint a nagyvárosok nyüzsgő élete, s az ember, szívének reményeivel és sorsának nyomorúságával, ebben a valóságot írói látomásokkal és költészettel, csodás elemekkel át- meg átszőtt "Csillagmajorban" ugyanúgy megmutatkozik, mint a világnak bármelyik más színterén. Akorábban megjelent kötet most válik teljessé, két új elbeszéléssel, illetve függelékben a szülőföldhöz kötődő tizenöt publicisztikai írással bővül.
Csillagmajor leírása Lázár Ervin ebben a kötetében a valaha volt pusztát, gyerekkorának Édenkertjét, "Rácpácegrest" és embereit énekli meg. Ez az isten háta mögötti emberi világ volt az ő írói képzeletének a nevelője, s kincses emlékeiből táplálkozik ma is; ez ugyanolyan gazdag és kimeríthetetlen terepe a létezésnek, mint a nagyvárosok nyüzsgő élete, s az ember, szívének reményeivel és sorsának nyomorúságával, ebben a valóságot írói látomásokkal és költészettel, csodás elemekkel át- meg átszőtt "Csillagmajorban" ugyanúgy megmutatkozik, mint a világnak bármelyik más színterén. A korábban megjelent kötet most válik teljessé, két új elbeszéléssel, illetve függelékben a szülőföldhöz kötődő tizenöt publicisztikai írással bővül.
Ebben írt a ruhásszekrény alján talált dobozról, amiből fényképnegatívok kerültek a kezébe, üveglemezre vett családi pillanatok. S ahogy forgatta őket, ősök elevenedtek meg, mint valami előhívóban, anya és apa és nagyanya meg mások. Megszólaltak régi hangokon, történet töredékek hallatszottak a fekete üveglapokról. Utak, házak tűntek föl, lucernaföld és fűzes, fácánkakas burrogott, ugartyúk füttyjele hasított az estébe, és ő ment gyerekként, apja erős kezét fogva, fölfedezni az életet. Fölfedezte, hogy ránk hagyja. Egy óriás, aki valaha a falusi iskolából hazafelé ballagó kisfiú útját állta, hogy az alig bírt tovább menni míg csak bátorságot nem nyert, s átlépett a hatalmas testen, át az ingén, a mellényén, kabátja hajtókáján Rácpácegres felé, hogy elérjen a Nagysarokig meg a Kissarokig, ahol végre az apja karjába juthatott – egy óriás néz fentről a tájra Lázár Ervin tekintetével, átölelve embereket, múltat szép ívű, klasszikussá vált életművében. Csíkszentmihályi Róbert, a szentendrei szobrász készítette a síremlékét.
Megírta, hogy Belgiumban vagy hol látott egy kézmíves múzeumot, a régi mesterségek eszközeit állították ki, s fájlalta, hogy nálunk nincs ilyen. Csakhogy ő megmentette ezeket a novelláiban a feledés elől. Aranyjánosi szerelemmel ápolta nyelvünket, s költött neveket, szavakat. Márai azt írja, hogy Krúdy soha nem hibázott, bármit írt, jó volt. Örökké ugyanabból az anyagból merített, mint legelőször. Lázár sem hibázott. Mindig is azt tartottam, hogy köztünk, akik együtt indultunk az ötvenes évek végén, ő vigyázott legjobban írói világának harmóniájára. Egyszerűen képtelen lett volna rosszat írni. Mindent olvastam tőle. És jó volt olvasni. Tiszta forrás. Szellemi szomjat oltó. Nem írt sokat, de csak mennyiségre mérhető ez így, amit adott, az bőség. Mondogatta, hogy nehezen dolgozik, ami szerintem csak azt jelentette, hogy kerülte a feleslegességet. Alighanem ő volt közülünk az első, aki számítógépet használt. Jól értette, egy ideig a Magyar Nemzetnél tördelő szerkesztő is volt, s ott már gépen kellett dolgozni.
A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen. 1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek. 1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát. Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa.