Kezdőlap Webáruház Nyomtatók Canon Tintasugaras Tökéletes végeredmény tintasugaras nyomtatóval A tintasugaras nyomtató különféle modelljei már több, mint 20 éve a piacon vannak. Népszerűségüket elsősorban annak köszönhetik, hogy egyszerű, kényelmes, minőségi megoldást nyújtanak nem csak a szürkeárnyalatos, hanem a színes nyomtatásra is. Tintasugaras - Canon - CISS | Külső tartályos nyomtató | Tintapatron | Toner. Az évek során persze rengeteg változáson estek át a gépek, a felhasználói igények szerint folyamatosan alakultak, korszerűsödtek, egyre modernebbek lettek, és a használatuk is leegyszerűsödött. Csak egy valami nem változott: a vásárlóbarát árfekvésük, ami miatt a mai napig is nagyon vonzó alternatívát nyújtanak azoknak, akik nem szeretnének túl sok pénzt áldozni a nyomtató vásárlásra. Persze ez még kevés lenne ahhoz, hogy a tintasugaras nyomtató ennyire kelendő termék legyen, hiszen az ár csak egy dolog. Az igazi értékre akkor derül fény, miután elkezdjük használni a készüléket és megtapasztaljuk, hogy valóban beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. A tintasugaras nyomtatók esetében nincs mitől tartania, hiszen amennyiben az olyan neves márkák termékei közül választ, mint amilyen a Canon, az Epson vagy a Brother, akkor nem érheti csalódás.
1 Update verziót is), Windows 8, Windows 7 SP1 Mac OS X 10. 12. 6–10. 15 verzió Mobil operációs rendzserek: iOS, iPadOS, Android, ChromeOS Méretek: 435 x 327 x 145 mm (szé x mé x ma) Tömeg: 4 kg Festékpatronok típusa: PG-545 (fekete, kb. 180 oldal), PG-545XL (fekete, kb. 400 oldal), CL-546 (színes, kb. 180 oldal), CL-546XL (színes, kb.
Ez a hasznos fejlesztés nem csak kényelmesebbé teszi a nyomtató használatát, hanem az energiamegtakarításban is segítségünkre van. Ha fejlett, mégis kedvező áron megvásárolható tintasugaras nyomtatót szeretnénk vásárolni, érdemes alaposabban megismerni a Canon termékeit. Teljes leírás
Írd meg nekünk! Értékelés beküldéséhez kérjük jelentkezz be.
Leírás és Paraméterek Termék 1. szint Nyomtató Termék 2. szint Irodai Termék 3. szint Tintasugaras patronos Teljesítmény 5-8 főre ajánlott Márka Canon Állapot A Szín Black Garancia 12+24 hónap Garancia helye Beküldős Festékanyagok száma 4 Induló kellékek típusa Induló töltettel Funkciók Nyomtat, másol, szkennel, faxol Színkezelés Színes Elsődleges csatlakozók Wifi, hálózat, usb 2. 0, előlapi usb Wireless csatlakozók Apple airprint, mobil print, google cloud print Duplex Nyomtatás, szkennelés/másolás Maximális papírméret A4 Bemeneti papírtálcák száma 1 Lapadagoló típusa Dsdf Max nyomtatási felbontás 1200*600 Nyomtatónyelv Gdi Szkenner típusa Síkágyas, lapbehúzós Max szkennelési felbontás 1200*1200 Szkenner funkciók Emailbe, usb-re, pc-n keresztül Szkennelési formátumok Jpg, pdf Fax funkciók Küldés és tárolás, címjegyzék Kijelző típusa Érintő Beüzemelés köteles Nem Gyáriszám kötelező Igen Bemeneti tálca 1. CANON Pixma MG2550S multifunkciós tintasugaras fekete nyomtató -.... 250 Maximális papírsúly 275 Adagoló lapkapacitás 50 Nyomtatási sebes. mono iso 24 Nyomtatási sebes.
Szokatlannak számít, hogy a szépirodalom képviselői közgazdasági felsőoktatási képzésben tanuljanak. Márpedig Cs. Szabó László (1905–1984), a neves esszéista és műfordító, majd a második világháború utáni nyugati magyar szellemi emigráció központi figurája az önálló intézményként funkcionáló Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Karán tanult sikeres budapesti érettségijét követően, majd a Karon szerzett oklevelet, sőt közgazdasági doktorátust is. A fennmaradt csekély levéltári forrásanyag, illetve az író memoárjának elszórt és pontatlan bejegyzései nem teszik lehetővé, hogy pontosan rekonstruáljuk egyetemi éveit, a meglévő töredékes információi is érdekes adalékkal szolgálnak életútja jobb megértéséhez. Pályaválasztásában talán szerepet játszott, hogy a vele rokonságban álló Kuncz Ödön, Kuncz Aladár bátyja, a kereskedelmi és váltójog nyilvános rendes egyetemi tanára volt a karon. Mikor Cs. Szabó 1923 őszén beiratkozott, a Kar még új intézménynek volt tekinthető. Az 1920-ban, közpolitikai ellenkezések közepette, Teleki Pál miniszterelnök szorgalmazására megalapított Kar kettős célt tűzött ki maga elé: egyrészt a keresztény szellemű gazdasági képzés központja kívánt lenni, amely másrészt megtöri a kereskedelem és a pénzügyek terén nyomasztónak tartott zsidó túlsúlyt is.
Pomogáts Béla; Írott Szó Alapítvány–Magyar Napló, Bp., 2007 (A magyar irodalom zsebkönyvtára) A magyar költészet századai. Tanulmányok; vál., sajtó alá rend. Pomogáts Béla; Mentor, Marosvásárhely, 2008 Hódoltsági irodalom. Az irodalom államosításától a forradalomig; sajtó alá rend., jegyz., utószó Czigány Lóránt; Mundus, Bp., 2008 (Mundus – új irodalom) Cs. Szabó László és Gál István levelezése, 1933–1982; szerk., jegyz., névmutató Gál Ágnes és Gál Julianna; Argumentum, Bp., 2012 Hazajáró lélek. Válogatás az Irodalmi Ujságban megjelent írásokból; MMA, Bp., 2018 Útrahívó. Képzőművészeti esszék; szerk. Szakolczay Lajos; MMA, Bp., 2019 Hősök és antihősök. Színházi esszék és kritikák; vál., szerk., utószó Szakolczay Lajos; MMA, Bp., 2020 Műfordításai Ch. Seignobos: A francia nemzet őszinte története (1935) Alfred de Musset: Szeszély (drámák, 1945) Aldous Huxley: A Mona Lisa mosoly (elbeszélés, 1946) Díjai Baumgarten-díj (1936) Kossuth-díj ( posztumusz, 1990) Jegyzetek Források Ki kicsoda a magyar irodalomban?
Utóbbi küldetését (mely ellenkezett a gazdasági érdekekkel is) azonban a későbbiekben nem töltötte be. Az új, független intézmény belvárosi épületeiben (Szerb utca, mai Bródy Sándor utca és Puskin utca) a kereskedelmi-közgazdasági képzés mellett mezőgazdasági, közigazgatási szakosztályokat is magába foglalt, illetve indított diplomáciai-külügyi képzést. A diplomáciai-külügyi szakra iratkozott be Cs. Szabó is, amely szakot a bethleni konszolidációs politika értelemszerűen kiemelten kezelt. (Ennek jele volt, egyúttal a "keresztény-nemzeti" kurzusra jellemző adalék, hogy – ellentétben a többi szakosztállyal – a diplomáciai szakirányra egyáltalán nem vettek fel zsidó származású hallgatót). Cs. Szabó évfolyam- és diáktársai között láthatunk később karriert befutott diplomatákat (Szegedy-Maszák Aladár, Parcher Félix), a korszak ismert újságíróit (Saád Béla, Nyikos Kálmán) és politikusát (Mester Miklós). Cs. Szabó jó tanuló volt, az 1925/26. tanévet ráadásul párizsi részképzésben töltötte: a mai Institut d'Etudes Politiques (közkeletű nevén Sciences Po) elődjére, az École libre des sciences politiques-re járt a francia fővárosban.
Cs. [csekefalvi] Szabó László (Budapest, 1905. november 11. – Budapest, 1984. szeptember 28. ) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas író, esszéíró, kritikus Az erdélyi, értelmiségi családból származó író Kolozsváron töltötte gyermekkorát. 1918 után költözött a család Budapestre, ahol később a Közgazdasági Egyetemen (Teleki Pál tanítványaként) tanult, már ekkor számos nyelven kitűnően beszélt. A húszas évek végén A Toll ugyan közölte, de indulása a harmincas években a Nyugat második, esszéíró nemzedékéhez kötődik. A "hétfőiek" tagjaként (Schöpflin Aladár az Őrjárat rovatot bízta rá) írásai később megjelentek a Válaszban és a Magyar Csillagban is. A Magyar Rádió Irodalmi Osztályának vezetése során "nyugatos" szemléletű műhelyt hozott létre; az 1944-es német megszállásig mindig segíteni próbált azokon, akik hozzá fordultak. 1945-ben a Képzőművészeti Főiskola Művelődéstörténeti Tanszékének vezetője lett, irodalom- és művelődéstörténetet tanított. 1948-ban egy olasz tanulmányútról már nem tért vissza hazájába.
(Megkérdeztük…, interjúk, Bp., 1982); Tóbiás Áron: Cs. lakásai (Olvasó Nép, 1983); Kéry László: Egy író élete (Nagyvilág, 1984. 1. ); Vajda Miklós: Ex Britannia redemtio. Cs. halálára (Élet és Irod., 1984. 40. ); Illés Endre: Pataki rekviem (Élet és Irod., 1984. 41. ); Szakolczay Lajos: Cs. -tól búcsúzva (Műhely, 1984. 6. ); Száraz György: Cs. (Kortárs, 1984. 12. ); Pomogáts Béla: Cs. -ról (Vigilia, 1985. ); Taxner Tóth Ernő: Egy hagyaték hazatért (interjú, riporter Murányi Gábor, Magy. Nemzet, 1985. 7. ); Benke György: Cs. Sárospatakon (Széphalom, 1986); Petrőczi Éva: Cs. hagyatéka és síremléke Sárospatakon (Magy. Nemzet, 1988. okt. 20. ); Tóbiás Áron: Cs. londoni otthonai (Olvasó Nép, 1988); Czine Mihály: Cs. hűsége (Forrás, 1989. ); Rónay László: Emlékezés Cs. -ra (Népszava, 1989. 25. ); Kabdebó Tamás: A magyar Montaigne. írói portréja (Arcok és eszmék a nyugati magyar irodalomban, Szeged-Zürich, 1989); Czigány Lóránt: Cs. Londonban (Literatura, 1989. 3-4. ); Baranyai Katalin (Holnap, 1991.
Író, esszéíró, kritikus, rádiós szerkesztő. 1905. november 11-én Budapesten született, de Kolozsvárott nőtt fel. Családja erdélyi volt, anyai ágon szász, apai ágon székely, erre utal előneve: Csekefalvi. 1918-ban került Budapestre, a Budapesti Református Főgimnáziumban (ma Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium) értettségizett. A Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtud. -i Kar (a mai Bp. -i Corvinus Egyetem elődje) konzuli és külképviseleti szakára iratkozott be. Az 1925–26 tanévben az École libre des sciences politiques de Paris (Párizsi Politikai Tanulmányok Intézete). 1932-ben Budapesten doktorált gazdaságtörténetből, majd a Kereskedelmi és Iparkamarában dolgozott 1935-ig. Első novellái 1928-ban jelentek meg a Széphalom folyóiratban, majd Babits közölte írásait a Nyugat hasábjain. Halász Gábor, Illés Endre, Szerb Antal mellett a nagy esszéíró nemzedék tagjává vált. Publicisztikai tevékenysége is jelentős volt. 1937-ben jelent meg Doveri átkelés c. útirajza, mely az átütő sikert hozta meg számára.