Janurik Kinga. Fotó: Rasmus Terkelsen A magyar válogatott továbbjutott a középdöntőbe a svédországi női kézilabda Európa-bajnokságon, miután az első szakasz pénteki zárófordulójában 21-14-re legyőzte a montenegrói csapatot. Ezzel eldőlt, hogy az esti, Dánia-Csehország összecsapás eredményétől függetlenül továbblépett Kim Rasmussen szövetségi kapitány együttese, amely két vereséggel kezdte a kontinenstornát. A magyarok az ötödik egymás elleni összecsapásukon harmadszor győzték le a montenegróiakat. A pénteki sikerben nagy szerepe volt a rendkívül hatékony védekezésnek. A magyar kapuban Janurik Kinga 32 lövésból 19-et hárított, ami 59%-os védési hatékonyság. A magyar kapust választottá meg a mérkőzé legjobb játékosának. Janurik Kinga szenzációsan védett | JochaPress.hu. A magyar válogatott ötödször találkozott a montenegrói együttessel, eddig mindkét fél kétszer győzte le a másikat. A legutóbbi összecsapást, egy világbajnoki csoportmérkőzést a montenegróiak fölényesen, 32-15-re nyerték Herningben 2012 decemberében. A biztos továbbjutáshoz az kellett, hogy négy vagy több góllal nyerjen a magyar csapat, míg ennél kisebb különbségű győzelem csak akkor ért volna középdöntőt, ha a csehek pontot szereznek a dánoktól a csoport esti összecsapásán.
Amit tudni kell róla Janurik Kinga 1991-ben született Budapesten. Magyar kézilabdázó és a magyar női kézilabda-válogatott kapusa. 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben magyar bajnoki bronzérmes. Janurik Kinga: "Itt lettem az a játékos, aki most vagyok" | M4 Sport. bővebb életrajz hirdetés Legújabb fórumtémák Még senki nem indított róla témát. Kiemelt vélemények Kincses Bogi: Juj hát én imádom Kingit ♥♥♥♥♥♥♥. A világ legjobb kapusa ♥♥♥♥♥♥♥♥ És a legjobb, hogy már személyesen is ismerem és találkoztam vele ♥♥♥ Imádom ♥♥♥♥♥♥♥♥ Kinga is the best ♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥ Nagyon ügyes... tovább
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Hahó, hó! – Ez volt a jelszavuk. (…)" (Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, részletek) "A Pál utca sarkán volt a grund, tele farakásokkal. A kapu mellett kis házikóban őr lakott, aki a fára vigyázott. Dohányt és gyufát vittetek az őrnek, hogy beengedjen a grundra. Kis papírzászlók lengtek a farakások tetején. Csatakiáltások hallatszottak át a kerítésen, ahonnan belestem rátok... Apa Hektort is akkor vette, a szép nagy, újfoundlandi házőrző kutyát (…) hosszú szőrét cibáltuk, a nyakába csimpaszkodtunk. " (Molnár Erzsébet: Testvérek voltunk) "Néhány csenevész eperfa állott a kis ház előtt, s az egyik eperfa tövében fakalyiba volt összetákolva. Ebben lakott a tót, aki éjszaka a fát őrizte, hogy el ne lopják, vagy föl ne gyújtsák... " (Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk) "A Kossuch ház csalá a politikában, a tudományban, a művészetben vagy a sportban a legváratlanabb helyeken bukkantak és bukkannak fel... a magyar Hannók túlélték a nagy lázat, késobb pusztították el ő az amúgy szintén asszimilálódott szlovák és kisebbrészt német elemeket is hordozó Kossuch leszármazottakat... Janó, a tót szavai járnak a fejemben - merthogy a családtagok közt valódi Pál utcai fiúk is voltak!
Végül Boka ragadja magához a kezdeményezést. " – Hát itt tenni kell valamit, fiúk. Mára úgyis elnökválasztást hirdettünk. Elnököt fogunk választani, mégpedig teljhatalmú elnököt, akinek minden parancsát vakon kell teljesíteni. Meglehet, hogy a dologból háború lesz, és akkor szükség van valakire, aki a dolgokat előre elintézze, mint az igazi csatában. " A fiúk lelkesednek az ötletért, elhatározzák, hogy egy-egy papír cetlire mindenki felírja, hogy kit szeretne elnöknek, majd azt beledobják egy kalapba, ahonnan egyenként kiveszik a papírdarabokat. A szavazás tehát titkos, és aki a legtöbb szavazatot kapja, az lesz az elnök. Lezajlik a szavazás. A fiúk tizennégyen vannak, ebből tizenegy szavazatot kap Boka János és hármat Geréb Dezső. Figyeljünk meg két dolgot! A Pál utcai fiúk csapatából összesen csak három fiúnak tudjuk meg a teljes nevét a regény folyamán (Nemecsek Ernő, Boka János, Geréb Dezső), míg a vörösingesek közül csak Áts Feriét ismerjük meg. Az összes többi gyereknek csak a vezetékneve derül ki.
Bp. VIII. kerület, Pál utca és Mária utca sarok "A grund nem labdázótér volt csupán…sokkal több annál, a becsület mezeje…" (Fábri Zoltán, Film, Színház, Muzsika, 1968. ) "…ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. A pesti gyereknek ez az alföldje, a rónája, a síksága. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot. Egy darabka föld, melyet egyik oldalról düledező palánk határol, s melynek többi oldalain nagy házfalak merednek az ég felé. Most már a Pál utcai grundon is nagy, négyemeletes ház szomorkodik, tele lakóval, akik közül talán egy se tudja, hogy ez a darabka föld néhány szegény pesti kisdiáknak a fiatalságát jelentette. (…) Ez a kis darab terméketlen, hepehupás pesti föld, ez a két ház közé szorított kis rónaság, ami az ő gyereklelkükben a végtelenséget, a szabadságot jelentette, ami délelőtt amerikai préri volt, délután Magyar Alföld, esőben tenger, télen az Északi-sark, szóval a barátjuk volt, s azzá változott, amivé ők akarták, csak hogy mulattassa őket.
Végül Áts Feri is rájön, hogy a tervezett csel nem sikerült, a Pásztor-csapatot legyőzték. A vörösinges vezér rögtön átlátja, hogy komoly bajba kerültek, hiszen most az ő fél csapatának kell felvennie a harcot a Pál utcaiak egész seregével szemben. Ennek ellenére – becsületből – megindítja a támadást a Pál utca felől. A csata újra fellángol, a vörösingesek eleinte jobban állnak, hiszen ők frissek és pihentek, míg a Pál utcaiak kezdenek fáradni, mivel ők már megküzdöttek a Pásztor-féle csapattal is. Lassan azonban érvényesülni kezd a Pál utcaiak létszámfölénye. Áts Feri is látja ezt és rájön, hogy csak akkor fordíthat a csata menetén, ha sikerül kiszabadítaniuk a kunyhóba zárt társaikat. Az előzetesen megállapított szabályok szerint ugyan ezt nem szabad, de a vörösingesek úgy gondolják, hogy háborúban minden megengedett. Áts Feri meg is indul társai élén a kunyhó felé: "S e pillanatban, mintha a lába elé gurítottak volna valamit, hirtelen megállott. Egy kis gyerekalak ugrott elibe a kunyhó mellől.
Aztán szeretettel nézett a kis szőkére. Jól van, Ernő - mondta -, csak te menj a dolgod után, és ne törődj velük. Most nem akarok semmit sem szólni háború előtt. De ha egyszer túl leszünk a háborún, majd szétütök én közöttük. Hát most lovagolj hamar az 1. és 2. számú erődhöz, és vidd a parancsot, hogy azonnal másszanak át a 4. és 5. számú erődbe a fiúk. Látni akarom, hogy mennyi időre van szükségük ehhez az átmászáshoz. A közlegény haptákba vágta magát, mereven szalutált, és ámbátor e percben arra gondolt, hogy milyen szomorú az, mikor a háború miatt az ő becsületének a kérdése halasztást szenved - minden keserűségét elfojtotta, és katonásan szólt: Igenis, elnök úr! Azzal galoppozni kezdett. Felporzott utána a föld, és a hadsegéd nemsokára eltűnt a farakások közt, melyeknek tetején az erődökből buksi gyerekfejek kandikáltak ki, tágra nyitott szemmel. Az arcukon látható volt az izgatottság, amely a katonákat is előveszi ütközet előtt, mint ezt a bátor és emberismerő haditudósítók leírásából tudjuk.
Életükben először álltak egymással szemtől szembe, négyszemközt. Itt találkoztak, ez előtt a szomorú ház előtt. Az egyiket a szíve hozta ide, a másikat a lelkiismerete. " Ne feledjük, Áts Ferinek nagy szerepe volt abban, hogy Nemecseknek többször is meg kellett fürödnie, és ezért megfázott. Végül mindkét hadvezér hazafelé indul, a grundért vívott csata napja véget ért. Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10