A JLL újabb sikeres bérlőképviseleti tranzakciót zárt Budapesten a Lindt&Sprüngli csokoládégyártó képviseletében, aki ezúttal az Aréna Mallt választotta harmadik üzletének helyszínéül. Az Allee Bevásárlóközpont és a Fashion Street után a svájci Lindt budapesti terjeszkedésének következő állomása a Pesten található Aréna Mall bevásárlóközpont. Az első Lindt üzlet 2019-ben nyitott hazánkban, a sikeres piacralépést követően pedig nem sokáig váratott magára a második, és a legutóbbi május 19-én nyitó üzlet sem. A Budapesten már üzemelő két üzlet bevételei maximálisan beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, régiós szinten is kiemelkedő eredményeket produkálva, és alátámasztották a további terjeszkedési terveket. A legújabb üzlet, az Aréna Mall földszintjén, az egyik központi aulában helyezkedik el, tökéletes láthatóságot biztosítva, illetve a közvetlen környezetben kialakított kiváló bérlői összetétel szintén jó vonzerővel szolgál az új bérlő számára. Ugyan a korábban megszokott üzletméretnél kisebb területet, alig több mint 50 négyzetmétert foglal el a Lindt, ám kompakt megoldásokkal és a legújabb design elemekkel fűszerezve igazi különlegesség a belső kialakítása.
Üzlethelyiséget bérel a Lindt&Sprüngli csokoládégyártó az egyik pesti plázában, a tranzakció lezárásában a JLL segítte a bérlőt. Az Allee Bevásárlóközpont és a Fashion Street után a svájci Lindt budapesti terjeszkedésének következő állomása a Pesten található Aréna Mall bevásárlóközpont. Az első Lindt üzlet 2019-ben nyitott hazánkban, a sikeres piacralépést követően pedig nem sokáig váratott magára a második, és a legutóbbi május 19-én nyitó üzlet sem. A legújabb üzlet, az Aréna Mall... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Üzletet nyit Budapesten a svájci csokicég 24 Apr 2018-05-07 Retail Ingatlanhírek bérleti díj üzlehelyiség, Lindt üzlet Budapest, üzlethelyiségek Budapest A JLL közreműködésével a Közép-Kelet Európai régióban, Magyarországon is terjeszkedik üzlethálózatával a svájci csokoládék gyártója és a prémium szegmens vezető
Az első Lindt üzlet sikeres bevezetése kellő alapot biztosított a további expanzióhoz, és biztos vagyok abban, hogy belvárosi üzletünk is hasonlóan szép sikerekkel kecsegtet" - tette hozzá Balogh Máté, a Lindt magyarországi értékesítési igazgatója. A JLL kiskereskedelmi bérbeadási részlege a csokoládémárka magyarországi piacra lépésétől kezdve segíti az üzlethálózat terjeszkedését, mint bérlőképviseleti tanácsadó. "A kiskereskedelmi piac jelenlegi telítettsége mellett a prémium lokációk elérhetősége korlátozottabb, különösen, ha figyelembe vesszük az újonnan piacra lépő márkák alacsonyabb mértékű kockázatvállalását. A Lindt számára ily módon a Fashion Street belvárosi elhelyezkedése, az ott megforduló vásárlóközönség, a prémium bérlői mix mind biztosítja, hogy csökkentse ezt a kockázatot. Ennek a bérlőképviseleti tranzakciónak a sikerében az is segítségünkre volt, hogy a Lindt márkanév egy olyan húzóerővel rendelkezik, amivel a bérbeadók is szívesen bővítik a bérlői-mixüket. Külön öröm számunkra, hogy kizárólagos együttműködésünk beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és hosszútávú partnerként, immár másfél éve dolgozhatunk együtt megbízónkkal" - mondta el Sréter Éva, a JLL kiskereskedelmi bérbeadásért felelős vezetője.
A JLL közreműködésével a Közép-Kelet Európai régióban, Magyarországon is terjeszkedik üzlethálózatával a svájci csokoládék gyártója és a prémium szegmens vezető szereplője, a Lindt & Sprüngli. A tervek szerint Budapest belvárosában várhatóan mintegy 100-150 négyzetméternyi területen nyitnak üzletet. A csokinagyhatalom országából, Svácból származó, prémium minőségű Lindt csokoládé népszerűsége az 1800-as évek óta töretlenül ível felfelé és hamarosan végre hazánkban is megnyitja első, saját üzemeltetésű üzletét. A Lindt regionális stratégiájának része a márka magyarországi jelenlétének fejlesztése, így következő lépésként a budapesti üzletnyitás mellett döntöttek a regionális döntéshozók. Így fest a Lindt márkaboltja a hongkongi reptéren. Hasonló lehet majd a budapesti üzlet is. A világszerte több mint 400 üzlettel rendelkező megbízó a kiskereskedelmi egység elhelyezkedésétől függően három üzletkoncepcióval dolgozik: Outlet, Boutique vagy Café. Budapest belvárosi lokációján az utóbbi két üzlettípus közül kerül majd kiválasztásra a megfelelő üzletforma.
A koncepciók közül érdemes kiemelni a Boutique üzletformát, amiből ugyan a legkevesebb üzletet nyitották eddig, mégis a legdinamikusabban növekvő bolttípus. Több okból is indokolt a Lindt magyaroszági terjeszkedése, egyrészt a budapesti prémium csokoládék piacán még mindig kevés a versenytárs, másrészt a fogyasztói bizalom, a folyamatosan növekvő életszínvonal és a turizmusból származó forgalom azt is jelenti, hogy Budapest felnőtt a prémium márkák piacához. A Lindt magyarországi értékesítési igazgatója, Balogh Máté elmondta, hogy "a döntés az expanziós startégia része, és szerencsére a válság óta a prémium szolgáltatások és termékek ismét visszanyerték pozíciójukat a Közép-Kelet Európai régióban. Az időzítés nem is lehetne ennél ideálisabb az üzletnyitásra, és reményeink szerint rövid időn belül sort tudunk keríteni rá a JLL tanácsadóinak segítségével. " Sréter Éva, a JLL kiskereskedelmi részlegének vezetője hozzátette: "Nagy örömmel vállaltuk el a Lindt képviseletét, hiszen mindig kivételes feladat részt venni egy teljesen újonnan piacra lépő világmárka bevezetésében.
tanévben megrendezett Juvenes Translatores középiskolai fordítási versenyt. A [... ] 10 A fiatal nemzedék jövőjéről ne az idősebb döntsön! – középiskolások vitaversenye Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája és az Engame Akadémia a hétvégén a világ legrangosabb [... ] 06 Mióta zöld a földgáz és az atomenergia?
322 p. A mű raktári jelzete az OGYK-ban: 817. 072 EU KK V Inotai András: A sikeres magyar EU-tagság útján. ln: Európai Tükör. Különszám. Magyarország öt éve az Európai Unióban. 2004-2009, 14. (2009. 13-25. A mű raktári jelzete az OGYK-ban: A4/10. 687 Marján Attila: Az EU-elnökségről. ln: Esszék Európáról. Szombathely, Savaria University Press, 2009. 165-172. A mű raktári jelzete az OGYK-ban: 809. 435 EU KK 0 Györkös Péter: Egy csöndes évforduló margójára. Tíz éve kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások. ln: Európai Tükör, (2008. 3-14. Hargita Árpádné: Sikereink, és ami még hiányzik a megoldáshoz. Okostankönyv. Gondolatok Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásai lezárásának hatodik évfordulójára. 2. [r]. 10-27. Vida Krisztina: Magyarország első három éve az EU-ban: erősségeink és gyengeségeink. ln: Európai Magyarország. Társadalomtudományi áttekintés, 2007. 140-148 A mű raktári jelzete az OGYK-ban: 805. 795 EU KK V Az EU-tagság első két éve: nemzetközi konferencia, Budapest, 2006. december 8-9. Luxembourg, Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2006.
Észtország Alapvető uniós vonatkozású tudnivalók Észtországról: hány észt tagja van a különböző uniós intézményeknek, mennyi pénzt ad Észtország az Unió közös kasszájába, és mennyit kap onnan, az ország politikai berendezkedésével kapcsolatos tudnivalók, kereskedelmi adatok
Az ügydöntő népszavazást 2003. április 12-én tartották meg 45, 62 százalékos részvétellel. A szavazatok 83, 76%-a támogatta a belépést, a népszavazás eredményes volt. Az EU történetének legnagyobb bővítésére 2004. május 1-én került sor Athénban. Magyarország mellett Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia írta alá a Csatlakozási Szerződést. Az új tagállamok számára megnyíltak a fejlődés és felzárkózás útjai, a csatlakozás szabaddá tette a határok átjárását, néhány év múlva lehetővé vált a nyugat-európai munkavállalás, továbbá az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Az egységes európai szabályozás jelentősen átalakította a polgárok életét. A 28 tagállamot magába foglaló Unióhoz hamarosan újabb államok csatlakoznak, az integrációs folyamat nem állt le. Magyarország. Ünneplők a Hősök terén Magyarország EU-csatlakozása után, 2004. május 1-jén (fotó: AFP hírügynökség, Kisbenedek Attila – forrás:) A polgárok uniós tájékoztatására számos iroda és intézmény jött létre az EU tagállamaiban.