Ezért minden: önkínzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének S lennék valakié, Lennék valakié. Ama bizonyos rokonságérzés közösségében az alig több mint 16 éves fiatal lány elhatározza, ír a 34 éves Ady Endrének, az akkor már elismert költőnek. Több mint két évig leveleznek, majd 1914 áprilisában személyesen is megismerkednek. Ady és csinszka kapcsolata. Az első találkozás nem sikerül fényesen, ugyanis Ady egy átmulatott éjszaka után elalszik a vonaton, így az őt Csinszkával az oldalán lovashintóval hiába váró Boncza Miklósra a legkevésbbé sem tesz jó benyomást. A lumpoló, dorbézoló nőcsábász művész híre már így is jóval megelőzi a költőt. Ma könnyű dolgunk van, de akkor, mobiltelefon híján Ady nem tudja jelezni viszontagságát, késlekedésének okát. Néhány hónappal később megismétlik a találkozót, amelyre már kifogástalanul érkezik, s ennek alkalmával Ady el is jegyzi Csinszkát. Barátnőjének, Ferenczy Zsizsinek írja Csinszka eme Ady-jellemzést: "Csütörtök estétől péntek estig fölkeresett és vendégem volt a bátyám – Ady Endre.
Először meg kell küzdeniük azért, hogy összeházasodhassanak, mert Ady apósa, Boncza Miklós nem adja áldását a frigyre. (Végül az árvaszék adja meg a szülői belegyezést helyettesítő gyámhatósági jóváhagyást. ) A hercehurca majd egy évig tart; félő, hogy Ady közben feladja, vagy Csinszka öngyilkos lesz. Aztán 1915. március 27-én végre házasságot köthetnek, majd Boncza Miklós 1917-es halála után saját otthonhoz jutnak. Csinszka azonban már nem azt a férfit kapja maga mellé, akit a levelezésük során megismert. Ady ekkorra már nagyon beteg, sokat iszik, és nyugtatókon él, így Csinszka lényegében betegápolóvá válik mellette. Ady és csinszka házassága. Mégis kitart, halála után pedig ápolja az emlékét. Boncza Berta a Márffyval kötött házasságban is Csinszka marad, és sokat tesz azért, hogy Ady neve és művei minél többekhez eljussanak. A kötet különlegessége, hogy a két főszereplő mellett olyan mellékalakokat is mélyen megismerünk belőle, akik korábban ugyan nem kerültek ennyire előtérbe, mégis sokban befolyásolták Ady és Csinszka mindennapjait.
"Ady Endre akkora sztár volt a maga korában, mint most Mick Jagger" – az egyetemi tanárom, akitől e szavak származnak, így akarta érzékeltetni, hogy Ady Endre sokkal több volt, mint az iskolai szöveggyűjteményből megismert versei: egy jelenség, egy ikon. Ezt járja körül és árnyalja a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakjáról kialakított képünket a Talán semmi, talán Minden című kiadvány (amelyben egyébként a fent említett tanárom is közreműködött), amely által többek között Ady első és egyetlen, Csinszka által gondosan kialakított otthonába is részletes betekintést nyerhetünk. Ady endre és csinszka. 1917-et írunk: Ady Endre és Boncza Berta, azaz Csinszka beköltöznek az ifjú feleség édesapjától örökölt, budapesti lakásába. A költő, aki addig hotelszobákban, szanatóriumokban vagy épp testvérénél szállásolta el magát fővárosi tartózkodása idején, 40 évesen talált otthonra a Veres Pálné utcai lakásban és lakott itt az 1919-ben bekövetkezett haláláig. Fotó: Székely Aladár / PIM Szállodai szobák után saját otthon Ady sosem szerette igazán Budapestet: levelezéseiben sokszor illette negatív jelzőkkel a magyar fővárost.
A Talán semmi, talán Minden című kötet Ady Endre és Boncza Berta pesti otthonát bemutatva nagyít rá a költő és felesége hétköznapjaira. A Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában megjelent, Talán semmi, talán Minden című kötet Ady Endre és Boncza Berta pesti otthonát középpontba állítva tekint rá Ady utolsó, budapesti éveire. A fókusz a Veres Pálné utcai lakás és az 1917 – 19-es időszak, ám innen indulva egészen messzire jutunk. Sokszínű, izgalmas nézőpontokból ismerjük meg a házaspár mindennapjait, szokásait, személyes tárgyait és egymáshoz fűződő viszonyukat. Az első néhány fejezet Ady életmódjával foglalkozik. Megtudjuk, hogy milyen viszonya volt Budapesthez. Fény derül állandó bolyongásaira, mindig máshová vágyására, és arra is, milyen kávéházakban és szállókban időzött szívesen. Sokáig nem volt állandó lakhelye, ismerősöknél vagy szállodákban szállt meg. Felújították Ady Endre és Csinszka egykori impozáns otthonát a Belvárosban (VIDEÓ) - NullaHatEgy. Ennek fényében válik annyira jelentőssé, hogy élete végén szilárd talapzat került alá. Meg kell ismernünk az előzményeket, hogy értsük, mit jelenthetett számára az, hogy saját otthona lett.
Azt máig nem tudni, az intimitás milyen fokáig jutottak a "képnézegetés" során, az viszont bizonyos, hogy a kapcsolatot szorosabbra fűzni vágyó Boncza Berta unszolásának a költő "ellenállt, mint Odüsszeusz a sziréneknek" – fogalmazott Czeizel Endre Babits Mihály "szerelmei" és családi élete című 2004-es tanulmányában. Pedig a fiatal lány – leveleinek fordulatai szerint – bevetett mindent: "drága Mis", "királyfi", "meg szeretném csókolni a drága, mégiscsak kölyök kezedet". Babits ezt jobbára "csak" versekkel viszonozta, köztük a Régi friss reggeleim... cíművel, melyben így ír Bertáról: "Jön Lánykó, nagy szemében hoz huncut örömöket / – mily öröm énnekem hogy öröm vagyok én neked, / s elindítanád a lankadt órát, szívemet! Ady és Csinszka szerelme by Liza Vera Vajdai. " Ám annyira a költő szíve nem indult be, hogy rászánja magát a házasságra. A későbbi Babitsné, Tanner Ilona szerint egyrészt azért, mert félt túl hamar elődje örökébe lépni – Ady ugyanis az Aki helyemre áll című versében azt írta: "Átkozott legyen az, / Aki helyemre áll majd" –, másrészt a vérbajtól is rettegett.
Végtelen jóságos és végtelen kegyetlen, tudatos és naiv, babonás és rendkívül tisztán lát, egészben azonban nyílt és nagyon becsületes. Charmeur, úri érzésű, kicsit gőgösen tartózkodó, de a kedvessége végtelen. Sohasem poseur, világfájdalmas vagy groteszk, s a kultúrája óriási. Szellemes, ritka előadó, nagyszerűen képzett intellektuel, sokszor pajkos, kölykösen kötekedő, egészen a gaminségig, de több természetes tisztaságot, több igazi mesterkéletlen bájt s több genialitást nem láttam még együtt. Skalpvadász volt-e Csinszka? - Librarius.hu. Igazán összeszorul a szívem, hogy ennyi tiszta, hozzám közel álló szépség és érték képviselője – egy ilyen bájos, ragyogó egyéniség – ma már roncs és letagadhatatlanul beteg ember. Folytonos láz, forró kezek, mik félóránként válnak jéghideggé, hörgő tüdő, köhögés, mi letompítja mély csengésű, férfias hangját, álmatlanság, örökös veronálszedés, s egy nagyfokú neuraszténia öli meg idő előtt, s én nagyon meggyászolom az elvesztését, mert több a jóbarátnál s talán a testvérnél is, és féltettebb nekem ez az ember, aki minden 100 évben csodaként teszi lábát a földre.
A berendezési tárgyak egy része örökségből került a házaspár otthonába, másik része pedig inkább Csinszka által féltve őrzött darabok voltak, mint az asszony porcelángyűjteménye vagy a nagymamától kapott étkezőgarnitúra. A költő felesége előszeretettel vásárolt régiségboltokban antik bútorokat. A folyton úton lévő, előtte bőröndből élő Adynak sem hatalmas könyvtára, sem más gyűjteménye nem volt. A költő festő barátaitól kapott képek egy része például öccse, Ady Lajos lakásába kerültek, amelyekért Csinszka sokáig elszántan küzdött, hogy a saját otthonukba jussanak. Apropó, képek: a barátok között nagy meghökkenést váltott ki, hogy Csinszka maga gondoskodott arról, hogy a családi képfalra Ady egykori nagy szerelme és múzsája, Léda képe is kikerüljön. Nappal iroda, este irodalmi szalon Az ifjú feleség a berendezés stílusán túl a praktikumra is gondosan ügyelt: hogy férjét ne zavarhassa a padló recsegése, legyalultatta és puha, filcszerű anyaggal vonatta be, a szobákat elválasztó, sokszor nyikorgó ajtókat pedig levetette, helyükre függönyt tetetett, amelyeket elhúzva így könnyen egybenyithatták a helyiségeket a társasági élethez.
A görög mítoszokról sokan írtak, ki mesésen, ki tudományosan – a könyvtárban segítséget kapsz, hogy megtaláld a kedved szerinti műveket. kép | Kapcsolódó segédanyagok:
A Mykonos szigetén talált reliefdíszes pithos faló-ábrázolásán a szerkezet oldalán (a fibulához hasonlóan) négyzet alakú nyílások láthatók – ezek mögött rejtőznek a felfegyverzett görög katonák. Egy korinthosi aryballoson pedig a hatalmas falóból létrán másznak ki a görög katonák, körülöttük csatajelenet. Míg az archaikus kori ábrázolásokon a rejtőzködés, a katonák előbújása, és az azt követő harc motívuma uralta a jelenetet, a klasszikus kori vázafestészetben egy új mozzanat, a faló megépítése jelenik meg. Egy vörösalakos kylix külső oldalán Athéné istennő segít Epeiosnak a ló megformálásában, egy másik vörösalakos kylix belsejében pedig maga az istennő dolgozik egy lófej megformálásán. Trójai faló étterem. A császárkori ábrázolások később jellemzően a faló Trójába való bevitelét jelenítették meg – ez a mozzanat látható néhány pompeii falfestményen és szarkofágon is. Beszkid Judit, 2020
A legnépszerűbb lekérdezések listája: 1K, ~2K, ~3K, ~4K, ~5K, ~5-10K, ~10-20K, ~20-50K, ~50-100K, ~100k-200K, ~200-500K, ~1M