Egy kis kiruccanás (DVD) leírása A II. világháború alatt egy angol nehézbombázót a német légelhárítás lelő Párizs felett. Legénysége ejtőernyővel menekül, de a megszállt városban mindenki őket üldözi. Egyikük a német főhadiszállás épületén landol egy festőállványon, másikuk az állatkertben ér földet, míg a harmadik az Operaház tetején. A németek elől bujkáló briteket végül két, kissé kelekótya francia, egy karmester (Louis De Funes) és egy festő (Bourvil) veszi pártfogásba. Feladatuk, hogy angol barátaikat kijuttassák a szabad zónába. Ez azonban nem is olyan könnyű. Jellemzők Cím: Egy kis kiruccanás Eredeti cím: La Grande vadrouille Műfaj: Vígjáték Rendező: Gérard Oury Színészek: Louis De Funes, Bourvil, Andréa Parisy Készítés éve: 1966 Képformátum: 16:9, 2. 35:1 Stúdió: Mirax Játékidő: 119 perc Korhatár besorolás: Korhatár nélkül megtekinthető. Adattároló: DVD Adattárolók száma: 1 Audióformátum: Francia, Dolby Digital 2. 0 Stereo; Magyar, Dolby Digital 2. 0 Stereo Nyelvek (audio): Magyar, Francia Felirat: Magyar Megjelenési idő: 2013.
A szereplőkről is lehet tudni, és az eredeti dalok és a hangszerelt dalok is csodálatosak! Köszönet a vezetőségnek (★ 5) (22/4/3) Nagyon szépen köszönjüyszer kaptam egy SSR-t, de az embléma valószínűsége amúgy is borzasztó összes párt SSR és pontszám UP, de az embléma nulla halálószínűleg ezerszer megfordítottam, de nincs embléma hármasa hazugsátől eltekintve, kivéve, hogy az akkumulátor fogyasztása nagy, továbbra is támogatni fogom Önt. (★ 4) (22) A kiadás elején tegyük meg! Arra gondoltam, hogy valójában minden nap csináltam, és a fájdalom az esemény körül fájdalmas, hogy nem lehet sok pontot szerezni, hacsak nem ugyanazt a dalt járod körü unalom nap kapok egy pontbónuszt egy újabb dalért, de a történtekről beszé játsszam a kedvenc dalodat. Miért ez a dal az újonnan hozzáadott dal? Van egy híres dal, amelyben ugyanaz az eredeti dal van ugyanabban a körben, és ismerővábbá szeretném, ha további népszerű dalokat adnál hozzá egy másik körbő meghallottam, hogy megjelenik Kazami Yuka, azt hittem, hogy Taiyo no Hana jön ki, de én egy lázas szentélylány vagyok!
A Csongrád-Csanád megyei 4-es választókörzet központja a 44 ezer lakosú Hódmezővásárhely, amihez 18 település tartozik, köztük a 23 ezres Makó is. A választókörzetben összesen 109 szavazókört alakítottak ki, ebből 51-et Hódmezővásárhelyen. Összeszámoltuk a megyei jogú városban leadott érvényes szavazatokat, és az derült ki, hogy nagyon szoros csatában Lázár János (Fidesz-KDNP) saját városában is legyűrte Márki-Zay Péter polgármestert: előbbi 12 091, utóbbi 12 007 voksot gyűjtött be jelen állás szerint. Lázár az egész választókörzetben 28 158 szavazatot kapott, ami azt jelenti, hogy Hódmezővásárhelyen kívül 16 067-et. Ezzel szemben Márki-Zay Péter összesen 21 285 voksig jutott, vagyis a megyei jogú városon kívül csupán 9278 szavazó húzta be az ikszet a neve mellé. Ebből következően Lázár a magabiztos győzelmét, az összesen 13 százalékos különbséget (52, 37 százalék vs. 39, 58 százalék) Hódmezővásárhelyen kívül építette fel. Farkas Norbert / Szombathelyet sem hozta Czeglédy Csaba Vas megye 1-es számú körzetébe Szombathely, valamint 11 környékbeli falu tartozik.
A Rajk Lászlóval kötött házasságuk után ugyanis a felvett név volt az, ami beárnyékolta Rajk Júlia személyét, de egyben védelmet is biztosított számára, illetve a cselekedeteit is behatárolta. Férje kivégzését követően továbbra sem vált meg annak családnevétől, azonban az özvegy szerepén túl, és abból kilépve a saját név megszerzésére törekedett, amely a női autonómia és az önálló identitás alapjául szolgált. Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András újratemetése 1956. október 6-án a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben (Kerepesi temetőben). Szemben Rajk Lászlóné és ifj. Rajk László, háttal Pálffy Györgyné. (Kép forrása: Fortepan / Berkó Pál) Az életrajzban a szerző azokat a Rakj László nevéhez köthető, politikai intézkedéseket, illetve bűnöket is megemlíti, amelyek jelentősen hozzájárultak a diktatúra kiépítéséhez. Minderről Rajk Júliának tudomása volt, azt azonban nem tudhatjuk meg, hogy a feleség miként viszonyult ezekhez. Rajk Júlia a férjéről mindig pozitívan nyilatkozott, az viszont vitathatatlan, hogy Rajk László egy olyan elnyomó hatalmat támogatott, amely ellen később a felesége és a fia fellépett.
Pető Andreának ez a második, Rajk Júlia életéről szóló írása, ugyanis 2001-ben már napvilágot látott egy munkája, amely a megjelenése után nagy hazai és nemzetközi tudományos sikernek örvendett. Az értelmezési keretek változása miatt, illetve az új források tükrében lehetősége nyílt a Rajk Júliával kapcsolatos témakör kibővítésére, így az újabb kötet – amely 2020-ban jelent meg – már magában hordozza a név meg- és a visszaszerzéséért folyó küzdelmet, mindemellett az írónő a férfiak árnyékába kényszerülő Rajk Júlia személyére és szerepére is rávilágít. A szerző ennek értelmében a következőképpen határozta meg az életrajz célját: " […] megkísérli bemutatni, hogyan valósítható meg a mindennapok apró harcain keresztül az utópia: az autonóm, a férfiak világától szabad nő. " Rajk Júlia esetében a név központi szereppel bírt. Olvashatunk róla Földi Júliaként, Rajk Lászlónéként, Györk Istvánnéként, Györk Lászlónéként és végül Rajk Júliaként. A nő szerepét és helyét a társadalomban, illetve a politika világában mégis a Rajk vezetéknév jelölte ki, Pető Andrea azt a bizonyos árnyékot szintén ehhez viszonyítva határozta meg.
A Rajk-pernek ugyanis nem nagyon volt olyan olvasata – 1974-ben sem – amiből a kommunista párt "jól tudott volna kijönni". Kádár pedig nem akarta kiélezni a helyzetet, persze név szerint nem is akarta magához kötni az emlékkötet megjelentetésének elutasítását. Ezt bizalmasára, Aczél Györgyre bízta – nagyjából Aczélnál, a kultúrpolitika legfőbb irányítójánál dőlt el, hogy nem fog megjelenni a Rajk-emlékkönyv. Tényleg nem indult még egy Rajk-per Mindezek után már csak egy kérdés maradt hátra: tényleg nem lehetett második Rajk-per Magyarországon? Ifjabb Rajk László később a demokratikus ellenzék egyik vezető személyiségévé nőtte ki magát, és az ő ügyéből valóban nem csináltak kirakatpert. Ugyanakkor a demokratikus ellenzéket megfigyelték, és ha kellett, megfélemlítő akciókat is végrehajtottak tagjaival szemben. Ám a kádári mondat az ÁBTL munkatársa, Palasik Mária kutatásai szerint valóban elhangzott más ügyek kapcsán is, így például egy közlekedés baleset vizsgálata során az "Itt még egy Rajk-per nem lesz"-kijelentést megtalálták hatósági dokumentumokban is.
157 éve: Kivégzések Aradon 80 éve: A Batthyány-örökmécses felavatása 50 éve: Rajk László újratemetése 5 éve: Nemzeti Gyásznap lett Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft április 6. Mai évfordulók
Ungváry tehát úgy véli, a kommunista és a nyilas eszmék a harmincas években a társadalmi radikalizmus két különböző válfaját képviselték, de lényegében ugyanarról a tőről fakadtak. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a magyar történelem legnagyobb bányászsztrájkját 1940 őszén a nyilasok szervezték. Voltak olyan meggyőződéses nyilasok is, mint például a László öccsénél tíz évvel idősebb Endre, akiknek világszemléletében az antiszemitizmus nem foglalt el centrális helyet, legalábbis alárendelt jellegű maradt a társadalmi igazságtalanságok orvoslásának vágyához képest – ám ezek az emberek azt sem voltak képesek felmérni, hogy az utókor kizárólag a kilátástalan háború folytatásával, a halálmenetekkel, a zsidó munkaszolgálatosok legyilkolásával hozza összefüggésbe a Szálasi-kormány tevékenységét, és e büntettek miatt ítélkezik felette. Duncan Shiels a Rajk-fivérek című könyve vitathatatlanul Ungváry Krisztián árnyalt szemléletét támasztja alá a kommunista és a nyilas mozgalom rejtett összefüggéseiről.