Nemzetközi szinten az 1980-as évektől kezdődött meg a gipszmásolat-gyűjtemények rehabilitációja, az alkotások az oktatás és a tudomány számára is értékessé váltak. A másolatok többször olyan tárgyak hű képét őrizték meg, amelyek közben elpusztultak, más esetben az emlékeknek egy olyan állapotát mutatják, amely azóta már nem tanulmányozható. A Csillag erőd a komáromi erődrendszer egyik tagja, az erődrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni. A komáromi erődöket az örökkévalóságnak építették, azonban befejezésük idejére megjelentek a repülőgépek, ezzel az erődítmények elvesztették hadászati jelentőségüket. A Csillag erődöt a Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. Csodaszép: Befejeződött a komáromi Csillag erőd felújítása és bővítése (képek) - Körkép.sk. Miután Németország lerohanta Lengyelországot, a lengyel menekültek kaptak itt menedéket. A nyilas hatalomátvétel után az erőd internálótábor lett; zsidók és cigányok ezreit indították innen megsemmisítő táborokba. A második világháború után szükséglakásokat alakítottak ki a létesítményben, majd eladták a helyi ÁFÉSZ-nek és zöldségraktárként használták.
További képek Forrás: A Csillag erőd - melynek elődje a törökkori Szent Péter palánk - az Öregvár keleti bástyájával szemben fekszik. Pállfy Miklós főkapitánysága alatt, 1568-ban kezdték építeni. 1586 nyarára készültek el a 100-100 lovas befogadására képes hídfők. A hídfőerődök feladata az volt, hogy óvják a meglepetésszerű támadásoktól a központi erődöt, blokkolják a folyami hajóforgalmat, védjék a meglévő, vagy szükség esetén épülő hajóhidat és támaszpontul szolgáljanak a támadók elleni lovasportyáknak. A török harcok elmúltával az erődrendszer elvesztette fő funkcióját, ezért elhanyagolták. 1848 őszén újult erővel fogtak hozzá az erőd felújításához, Török Ignác vezetésével. Csillag erőd komárom nyitvatartás. A cél a város körkörös védelmének biztosítása volt. Az itt szolgáló veszprémi önkéntesek megakadályozták a császári hadsereg hídépítési próbálkozásait. Az 1949. áprilisi támadások során a Csillag erőd gyilkos ágyútüze verte vissza a császári hadsereg támadásait. 1849. október 2-án - két hónappal a világosi fegyverletételt követően - megtörtént az erődrendszer átadása az osztrákoknak.
A történelemkönyvekből elsőnek a galíciai Przemyśl-erőddel ismerkedtünk meg mint Európa harmadik legnagyobb katonai erősségével – Antwerpen és Verdun után –, amelyben az Osztrák–Magyar Monarchia 128 ezer katonája állomásozott az első világháború kitörésekor. A várrendszer orosz ostroma, végül elfoglalása bevonult a magyar történelembe. Elkészült a komáromi Csillagerőd felújítása. Mint ahogy a péterváradi erőd is, amit volt alkalmunk személyesen is megtekinteni, nem is egyszer. Az Újvidékkel szemközt a Duna szerémségi partján álló erősséget a történelem legzseniálisabb erődépítő hadmérnöke, a francia Vauban – becsületes nevén Sébastien Le Prestre, Seigneur de Vauban, azaz Vauban márkija – tervezte és építette 1692 és 1780 között. Az erőd az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején fontos szerepet játszott, a császári hadak nem is tudták elfoglalni, Hollán Ernő várparancsnok kedvező feltételeket tudott kicsikarni az ostromlóktól, és csak hetekkel az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után adta meg magát a várat védelmező 8000 magyar honvéd szeptember 7-én, megkapván az osztrákoktól a szabad elvonulás lehetőségét.
A tűzkeresztségen 1594-ben esett át az Öregvár, sikerrel, mert visszaverte Szinán basa százezres seregének ostromát. Hamarosan felépült az Újvár is, 1663 és 1673 között. A várost és a várat romba döntötte – nem a török, hanem az 1763-as iszonyatos erejű földrengés, amit még Drezdában, Lipcsében és Belgrádban is lehetett érezni. Az újjáépítéshez nem volt pénze a kincstárnak, és II. József, a nagy likvidátor 1782-ben meg is szüntette a vár katonai jellegét, és szélnek eresztette a katonaságát. Csakhogy az élet másképpen rendelkezett. Megkezdődtek a napóleoni háborúk, és 1807-ben osztrák hadmérnökök újjáépítették az Öreg- és az Újvárat. I. Ferenc császár Napóleon elől éppen Komáromba menekült a vesztes győri csata után, egyszersmind megparancsolta, hogy itt egy 200 000 katona befogadására alkalmas erődrendszert építsenek ki. Csillag erod komarom. Így érkezett el 1848. Klapka György várparancsnok 1849. május 28-án adott parancsot a Monostori erőd megépítésére. A Monostori sánctól a Csillagig sáncsorokat építettek.
Az új létesítmény 2020 tavaszán nyílik meg, oktatási, ismeretterjesztési feladatokat ellátva, korszerű, interaktív múzeumi körülmények között. Az intézmény megnyitását követően a látogatók megcsodálhatják Verrocchiónak Bartolomeo Colleonit és Donatellónak Gattamelatát ábrázoló, több méter magas lovas szobrainak másolatát, csakúgy mint középkori, valamint reneszánsz síremlékeket vagy a milói Vénusz, a Laokoón-szoborcsoport vagy Michelangelo több szobrának másolatát. Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: folytatódik az átadások éve, hiszen májusban Orbán Viktor átadta az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épületét. Ősszel Millennium Házaként nyílik meg a felújított egykori Olof Palme Ház, bejárata előtt a Városligetben újdonságnak számító Rózsakerttel. Csillag erd komarom teljes. Szintén még az ősszel birtokba vehetik a családok Budapest egyik legnagyobb és legkomplexebb játszóterét a Városligetben. Molnár Attila (Fidesz-KDNP), Komárom polgármestere elmondta, hogy a városba az elmúlt években csaknem 80 milliárd forint fejlesztés érkezett, ezzel a település az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlődő kisvárosa.
Erre ívet von ki zsebből, Szép a kalligráfia, S megmutatja, hogy hová kell A nevét beírnia, Ki Deákkal és Tiszával Óhajt lenni egy lapon; "Mi jótékony célra? " kérded; "Nemes a cél, mondhatom: Egy dicső ház végső sarja - (Tudja: Várna, meg Mohács... ) Nem lehet, ha birtok már nincs, Sem szijjgyártó, sem kovács. Volt, igaz, még egy tenyérnyi: De a rozsda és aszály... No, meg Homburg, s a zsidóság... Hanem a rang: az muszáj. " Végre látod, az egészből Hogy mi lóg ki: a "fizess! Arany János: Kertben : hungarianliterature. " Fanyalogva mondod: "Itt van, Nem telik sok - pár tizes. " Te örűlsz, hogy így kiszurtad (Ami nem volt) a szemét: Ő örűl, hogy a népkonyhán Meglesz mára az ebéd.
Sokszor annak, akit utolért a halál, Kizöldült szájában a kövér búzaszál, Jött utána másik, a kalászt leszedte És az isten-adta, elhalt, mig megette. Hiszen hallottátok a futásnak hírét: Futott ám a gyáva, mert féltette bőrét: De kemény csatára keltek az erősek, Zsíros földeteken elhulltak az ősek. Nincs is más hegyetek, mint sok oly testhalom, Melyben egy egész had eltemetve vagyon, Mikor már kikezdé farkas, holló, kánya, Török és magyar test egy gödörbe hányva. Arany János: Az alföld népéhez : hungarianliterature. Akkor a széttépett seregek foltjai, Kiket az ellenség hagyott hírmondani, Kerülék a pusztát, a perjés parlagot, Délibábján kívűl kit minden elhagyott. Mentek fölkeresni ama sziklatetőt, Hol a sas kinyúló csupasz kövekre költ, Elzavarák a sast, tojásit megették, S fészke helyén váruk alapját vetették. Ily sziklavárakban maradt fenn a csira, Mely most az alföldön buján hajt annyira, Mikor rozsda vert ki sarlót, ekét, kaszát S éhen-szomjan védte a magyar a hazát...
/Előhangja egy el nem készült költői beszélynek/ Ti, kikért teremnek a búzakeresztek S rózsává pirított fehér cipót esztek, Ti a gazdag alföld édes gyermekei! A felföldre is jó néha tekinteni. Tudom, böcsmérlitek a görbe tartományt, Nem adnátok érte egy jó pipa dohányt, A patkót sem állja vad lovatok lába, A kereketek sem tanult kalodába. Tudom, szeretitek látni a kék eget, A napot, hogy' űl el tekenője megett; S a csillagokat, bár meg nem olvastátok, Egy híján szemlélni mintegy átallnátok. Szerettek a síkra heveredni hanyatt, Kalap levén vánkos a fejetek alatt, Nézni a fiastyúk s göncölszekér felé, Olykor-olykor el is andalodni belé. S ha néztek fölfelé, néztek balra jobbra S nincs egy földi fűszál, mely rátok hajolna S mindenütt, mindenütt csupán eget láttok: Ti is égben vagytok akkor, azt tudjátok. Szeretitek látni a szép hajnal tövét, Hol a kerek földhöz tűzi bársony övét, Legszebb, legpirosabb ott az ég almája, Púpos hegy körösleg be nem harapdálja. Hát mikor félszemmel egyenest néz a nap A sík puszta színén: mint örűltök annak!
Ezelőtt a háborúban Nem követtek semmi elvet, Az erősebb a gyengétől Amit elvehetett, elvett. Most nem úgy van. A világot Értekezlet igazgatja: S az erősebb ha mi csinyt tesz, Összeűl és - helybehagyja.