P. Kiss Arisztid: Szerafikus (Szent Bonaventura Könyvnyomda, 1913) - Oktató imakönyv a Szentferencrendi laikus testvérek számára Kiadó: Szent Bonaventura Könyvnyomda Kiadás helye: Kolozsvár Kiadás éve: 1913 Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés Oldalszám: 388 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 17 cm x 12 cm ISBN: Megjegyzés: A rendi előljáróság megbízásából szerkesztette: P. Jézussal a szenvedésben - Betegek imafüzete. Kiss Arisztid szentferencrendi áldozópap. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Reggeli imák Fölébredéskor 5 Reggeli ima 7 Ima a megholtakért 11 Hit, remény és szeretet indulata 11 Napi szándék 13 Heti jó szándék 14 A nap megszentelése 16 Fontos tanulságok 18 Ima az elmélkedés előtt 25 Ima az elmélkedés után 27 Esti imák Lelkiismeret megvizsgálása 28 Ima a fegyelmezéskor 33 Hálaadás 38 Ima Jézus Szivéhez 38 Dicsének 39 Imák a bold. Szűz Máriához 40 Ima a boldog halál pártfogóihoz 42 A megholtakért 44 Lelki végrendelet 44 A munka megszentelése Ima munka előtt 47 Ima munka után 48 Röpimák, a melyekre búcsúk nyerhetők 50 A legf.
szűz Mária tisztelete Lorettói litánia 202 Boldogságos Szűz Mária időszerinti karénekei 205 A boldogságos Szűz Mária hét örömének rózsafűzére 209 Szent Domokos-féle rózsafűzér 212 Ima a rózsafűzér elmondása előtt 218 Az örvendetes rózsafűzér 219 A fájdalmas rózsafűzér 219 Dicsőséges rózsafűzér 220 Hálaima a rózsafűzér elmondása után 221 Egyházi ima a szent Rózsafűzér ünnepén 222 Különféle imák a bold. Szűz Mária tiszteletére 222 a)Szent Bernát imádsága az Isten Anyjához 22 b) Memorare 223 c) Lig. sz. Alfonz imája a szenvedésben 224 d) Aquinoi sz. Tamás imája 224 e) A bold. Szűz Máriának dicsőitése 225 f) Ima, mellyel a bold. Dobos János: Keresztyén imák (Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, 1906) - antikvarium.hu. Szűzet pártfogónak választjuk 226 g) Ima a segítő Szűz Máriához 226 h) Angyali ének 228 i) Hórák után 228 A szeplőtelenül fogantatott szent Szűz tisztelete Kis zsolozsma 229 A szeplőtelen szent Szűz üdvözlése 234 Ima a szeplőtelen Szűzhöz 236 A bold. Szűz Mária szeplőtelen szent Szívének tisztelete Litánia a szeplőtelen szent Szívről 237 Egy vagy több bűnös ajánlása a bold.
A fohászok a következő "imaszándék-területeket" ölelik fel: "az egyház és annak rendjei, a világi vezetők, a szegények, a betegek, a szenvedők, az egész világra nehezedő gondok" (187. Szokás és megengedett – akár közösségi, akár egyéni zsolozsmázáskor –, hogy a "hivatalos sorozatot" követően az imádkozók egyéni, személyes intenciókat is csatoljanak a kérésekhez.
Szűz szeplőtelen Szivébe 240 Antifona a bold.
Halálra készülők imái. Haldoklók, holtak, sírok feletti fohászok. Megdicsőülés.
Az egyes népek civilizáció előtti korszakának műveltsége egybefonódik a népek etnogenezisével, nyelvük kialakulásával, mely még az ősközösségi társadalmi forma korában zajlott le. Ennek a hosszú korszaknak csak végső szakaszáról vannak ismereteink (régészeti leletek, élő néphagyomány, írott források). Az ősközösség felbomlása több módon történt. A mediterrán civilizációk (a katonai demokrácián át) a rabszolgatartó társadalomba, a pásztortársadalmak viszont a feudalizmus primitívebb nomád változatába fejlődtek át. A lovas nomád pásztornépek az i. e. I. Ősi magyar nevek – Magyar történetek, legendák, mondák. évezredtől a XIII. századig (a szkítáktól a mongolokig) a civilizált országok félelmetes ellenfelei voltak, a Csendes-óceántól a Dunáig eljutottak. Kultúrájukat fölényes harcmodor, fejlett természeti ismeretek, nagy technikai tudás, művészeti tevékenység és költészet jellemzi. A jegyzet tartalma: ● A magyarság eredete ● Az ősi magyar kultúra ● A nagyobb epikus kompozíció lehetősége ● Az epika legősibb típusa ● Mondák ● A hősi énekek formai jellemzői A magyarság eredete A magyarság elődei e lovas nomád pásztornépek és kultúrák képviselőiként jelentek meg a történelem színpadán.
A népek harcát személyek közti küzdelemként tünteti fel. A látszólag gyengébb magyar hős diadalát ábrázolják. Botond kis termetű, a görög óriást győzi le párviadalba; Lehel kürtfújás cselével szolgájává teszi a császárt a másvilágon. Csodafiúszarvas éneke A kereszténység felvétele után az udvari szolgálatban álló joculatorok a régi énekek átformálásával tettek eleget feladatuknak. Pl. a csodaszarvas-mondát keresztényiesítették és Szent István személyéhez kapcsolták (csodafiúszarvas éneke). A szarvas égi küldött, aki Szent Istvánt az új hitre vezeti. László kerlési harcáról szóló ének László herceg és a lányrabló kun viadala a történet magja. A Képes Krónikában maradt fenn. Ősi magyar monday night. A lány először elrablója szerelmét fogadta el, majd megszabadítójáét. Csanád vezér története A nagyobb Gellért-legedában van. Csanád vezér megölte Ajtony vezért. Nyelvét kivágta és eltette, hogy leleplezhesse a csalót, aki a vezér fejét Szent Istvánhoz vitte és a jutalmat követelte. Korona és kard története (vagy várkonyi jelenet) Endre király és öccse, Béla közt zajlott a jelenet, mely a Képes Krónikában maradt fenn.
Megkönnyezni való, szépséges, igazságos és igaz magyar mese! Hála érte Móra Ferencnek! Drága Szülők! Igaz magyar mese, az igaz drága magyar gyermekeknek! ♥ Egyszer, ahogy Mátyás király a Bakony erdeiben vadászgatott udvari népével, valami sebes lábú őzike elcsalogatta egész a palotai határba. Hanem ott aztán úgy nyoma veszett, mintha a föld nyelte volna el, pedig hat hajdú tizenkétfelé szaladt utána. Ősi magyar mondák. - Sose hajszoljátok szegény párát - hívta őket vissza a király -, inkább keressetek valami szép gyepes helyet, hol a dél ebédet elkölthetjük. No, a palotai erdőkben nem nagyon kellett keresni a gyepes helyet. - Itt telepedjék meg, uram király - jelentette az egyik vadász -, mert itt zöld bársony az abrosz. - Jobb helyet tudok én ennél - mondta a másik -, mert ott zöld selyemsátor is van a zöld bársonyabrosz felett: öreg bükkfák hűvös sátra. - Térdig érő fűben, topolyafák alatt, nefelejcsringató csörgő patak szalad - hívogatta a királyt a harmadik. - Mindnyájánál különb hely az, amit én találtam!
kifejezésekben). Definíciója [ szerkesztés] Jelentése 'beszéd, elmondás, mese'. Hősei lehetnek istenek, héroszok (félistenek). Nem tudományos→képszerű vallásos elem:istenképzet. A mítoszok alapjául általában valamilyen cselekmény, történet szolgált, azaz epikus jellegűek. Ősi magyar monday sale. Témái lehetnek: istenek születése (TEOGÓNIA) istenek harca (TEOMACHIA) egy-egy isten élettörténete, tevékenysége okmagyarázó történetek-világ születése (KOZMOGÓNIA) világ felépítése (KOZMOLÓGIA) A mítoszok összessége a mitológia. Mítoszfeldolgozások [ szerkesztés] Könyvek [ szerkesztés] Az Aranygyapjú ( Robert Graves): Az Argonauták története Átváltozások ( Publius Ovidius Naso): görög-latin átváltozásmítoszok feldolgozása Görög mítoszok ( Robert Graves): ld.