Mehet a tetejére egy kis joghurt vagy sovány sajt, így együtt píríthatjuk. Melegen, frissen a legfinomabb.
A gombával töltött zsemle kitűnő előételnek, reggelinek és vendégvárónak. Gyors, egyszerű és kiadós étel. Gombás finomság, ami garantáltan minden vendégnek ízleni fog. Hozzávalók: (4 főre) 25 dkg szeletekre vágott gomba 4 db tojás 1 pohár tejföl 4 db zsemle 2 kanál étolaj 1 közepes fej vöröshagyma só őrölt bors pirospaprika 1 csokor petrezselyem Elkészítési idő: 30 perc Nehézségi szint: közepes Elkészítés menete: A zsemléket megfelezzük, a közepüket kivájjuk. Az étolajon a hagymát üvegesre pároljuk, a felszeletelt gombát hozzáadjuk, és néhány percig együtt pároljuk Az így elkészített párolt gombát a kivájt zsemlebéllel, tejföllel, sóval, borssal és felaprított petrezselyemmel összedolgozzuk. Egyszerű zsemle töltelék húsba. A tölteléket a kivájt zsemlékbe töltjük, majd a zsemléket kiolajozott tűzálló tábla tesszük. Kis sóval felverjük a 4 tojást, amit a zsemlékre öntünk. Közepes lángon 180 °C, kb. 10 percig sütjük, amíg a tojás megdermed és a gombás töltelék jól átforrósodik Sütés után kevés őrölt pirospaprikával szórjuk meg.
Elkészítés 3 tojást megfőzök, majd egy tálba apró kockákra vágom, zöldségzöldjét, majoránnát (jó a szárított is) vágok bele, ízesítem sóval, fehérborssal, ételítesítővel, pirosparikával (csak 1-2 csapott teáskanál), csemegeuborkát is lehet bele kockázni, 1-2 kisebb darabot, de jól le kell csöpögtetni. 2 zsömle (korpás is jó, sőt... ) tetejét levágom, és óvatosan kiveszem a közepét, egy kis tálba rakom a zsemlekalapokkal együtt. 1 dl sovány tejet fél deci vízzel felmelegítek, egy pillanatra belemártom az egész zsemlét (vigyázva ne ázzon el nagyon), majd kimargarinozott (csak vékonyan) tőzálló tálba (pl. Töltött csirkecomb, egyszerű zsemle töltelék, gödöllői töltött csirke, - YouTube. teflon tepsibe) rakom, a zsemle belsejét leöntöm a maradék vizestejjel, hogy megpuhuljon (nem kell az összes folyadék rá), hozzáadom a fűszerezett tojásokhoz, és egy tojással összegyúrom. Óvatosan kanállal beletöltöm a zsemlékbe elosztva, a tetejére rakok egy-egy pötty margarint (csak nagyon kicsit), lealufóliázom, és közepes hőfokon párolom 15-20 percet, majd a fóliát levéve teljes hőfokon pirítom pár percet.
Ady Endre magyarság versei A 20. századi magyar költészet megújítója. Költészetére hatással voltak a francia szimbolisták. Szimbólumokkal fejezi ki egyéni mondanivalóját, érzéseit, hangulatát. Élete: 1877. -ben született Érmindszenten. Apja: Ady Lőrinc, anyja: Pásztor Mária. Iskoláit Érmindszenten kezdte, itt járt elemi iskolába, majd a Nagykárolyi Gimnáziumban tanult, utána Zilahon járt Gimnáziumba. 1896. -ban jelent meg első verse, Március 20. címmel, Kossuth halálára íródott. -ban érettségizett majd a Debreceni jogakadémia hallgatója lett. Tanulmányait nem fejezte be, 1899. -től a Debrecen című lap munkatársa lett. 1899. -ben jelent meg az első verskötete, Versek címmel. 1900. -tól Nagyváradon a Szabadság, majd 1901. -től a Nagyváradi Napló munkatársa lett. 1903. -ban ismerkedett meg Diósy Ödönné Brüll Adéllal. A Léda versek ihletője. Ady Endre: Héja-nász az avaron | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. -ban jelent meg 2. verskötete: Még egyszer címmel. 1904. -ben Párizsban "a szép ámulások szent városába" utazott és innen 1905. -ben tért haza. -1911.
A Vers címe: A megváltó, aki új világot hoz. Magyarország esetében még a messiások sem képesek az új megteremtésére. Mégis vannak, akik makacs elszántsággal újra és újra megpróbálnak újat teremteni, de mindannyiszor belebuknak. A vers szerkezete: 2versszak mely teljes kiábrándultságot tükröz. Az 1. versszak kijelentése és a 2. versszak indokló része követi egymást. 1908. -ban az Illés szekerén című kötetben jelent meg a Nekünk Mohács kell című verse. A vers hangneme keserű és vádló, Benedek Marcell irodalomtörténész a verset "fordított himnusznak" nevezte. Kölcsey művével ellentétben Ady nem áldást és szánalmat, hanem verést és könyörtelenséget kért a magyaroknak. A vers szerkezete: 3 versszak, minden versszakban azonos a sorkezdet, az ilyen verseket anaforás verseknek nevezzük. Az 1. versszakban E/1. -ben a megvetés hangján szól Ady a népről. Szolgafajtának nevezi, mely éretlen, akaratgyenge, széthulló, önmagát megszervezni képtelen. A 2. Magyar versek. Poèmes en Français. Linda&Tebinfea: Léda Ady Endre múzsája. ÚJ VERSEK - 1906. versszakban E/1-személyben a költő magyarság vállalása hangzik fel mégis.
Nagy tervekkel vágott neki az útnak: szeretett volna előadásokat hallgatni és interjúkat készíteni, de ezekből semmi nem vált valóra. Végül csak újságokból és éjszakai bolyongásokból ismerte meg Párizst, és hiába rajongott a francia fővárosért, valami mégis hazahúzta. A daloló Párizs az Új versek harmadik ciklusa, és értelmezhető A magyar Ugaron ciklus ellenpontozásaként is. Azok a versek, amelyeket Ady ebbe a ciklusba sorolt be, többnyire a lírai én és az idegen hagyomány, az idegen környezet viszonyáról szólnak. Címeikben mindig szerepel valamilyen francia tulajdonnév (pl. Ady Endre - Léda versek (I) -. A Gare de l'Esten, Paul Verlaine álma, A Szajna partján). A Párizs-veresek jellemzően egy fájdalmas kettősségről árulkodnak: Ady némiképp meghasonlott önmagával, mivel vágyott a nyugat után, a kultúra iránti éhség vonzotta Párizshoz, ugyanakkor érezte, hogy nem tartozik oda, Franciaország nem a hazája. Nem azért lett nyugat-imádó, mert nem szerette Magyarországot, hanem azért, mert szerette. Ezt jelzi az is, hogy a Párizs-versekben folyamatosan hazafelé nézeget, folyamatosan az itthoni körülményekhez hasonlítgat mindent.
Igazság szerint Ady idegennek érezte magát Franciaországban, és az összehasonlítással az volt a célja, hogy ami Párizst széppé és nagyszerűvé teszi, azt Magyarországon is meghonosítsa. Amikor Párizshoz annyi pozitív jelzőt kapcsol, Magyarországhoz pedig annyi negatívat, akkor lényegében a társadalmilag-kulturálisan elmaradott magyar valósággal fordul szembe, amit meg akar változtatni. Fájdalmasan érintette ugyanis, hogy művészként otthon érezné magát Párizsban, de emberként nem, mert nem tartozik oda, nem az a hazája. Viszont ahová tartozik, ott művészként nem érzi otthon magát. Ezt az ellentétet akarta mindenáron feloldani, ami csak úgy volt lehetséges, ha hazáját arra a kulturális színvonalra emeli, amit Párizsban látott. Az ismertetőnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Először is a címzettjük asszony (azaz férjezett nő), ami azt sugallja, hogy a versek alkotója házasságtörő viszonyt folytat vagy kíván létesíteni valakivel. És való igaz: Ady nyíltan vállalta, hogy egy férjes asszony a szeretője, ráadásul Léda idősebb is volt nála. És vajon mire utalhat a "zsoltár" megnevezés? A zsoltárok vallásos témájú énekek, amelyek Istenhez szólnak. A zsoltár szó hallatán vallásos jellegű, szakrális tartalmat várunk, erre érzékiséget, erotikát, testi szerelmet kapunk. Ady nemcsak az addigi költészeti konvenciókkal helyezkedett szembe, de azzal is provokálta a közízlést, hogy Isten helyett egy nőhöz írt "zsoltárokat", és a testiségre utalt szakrális kifejezésekkel. Ez akkoriban szentségtörésnek számított. Mindez azért fontos, mert az Ady elleni támadások részben szerelmi költészete miatt érték a költőt: az egyik vád ellene éppen az erkölcstelenség volt. Ady színre lépéséig ugyanis a magyar szerelmi költészet jóval visszafogottabb volt, hiányzott belőle az érzékiség, az erotika.