Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Az Interkozmosz-programnak köszönhető, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljuthatott a világűrbe, akik hazánkon kívül Csehszlovákiából, Bulgáriából, Lengyelországból, az NDK-ból, Kubából és Vietnámból kerültek ki. Magyarországon 1977-től kezdték meg az erre alkalmas jelöltek felkutatását. Farkas Bertalan önként jelentkezett a programba, és minden orvosi, alkalmassági, terheléses, intelligencia-, és pszichológiai teszt elvégzése után bekerült a négy legjobb jelölt közé, akik megkezdhették a nagyon komoly, alapos kiképzést. 1978-ban válogatták be az esélyesek közé, végül ketten maradtak: Farkas Bertalan és Magyari Béla felkészülése már a Szovjetunióban, a Moszkva melletti Csillagvárosban található Gagarin Űrhajóskiképző Központban folytatódott, és két évig tartott. A Szaljut űrállomás szimulátorában készültek a nagy útra. Egészen az utolsó pillanatig nem dőlt el, hogy a kiképzést mindketten kiváló eredménnyel elvégző két magyar közül melyikük repülhet, végül Farkas Bertalant és szovjet űrhajóstársát választották, Magyari Bélát pedig Vlagyimir Dzsanyibekovval az esetleges helyettesítésre.
Hazánk első űrhajósa, Farkas Bertalan, aki az országból egyedüliként járt a világűrben, minden magyar büszkesége, sokáig csak Farkas Berciként emlegették az emberek. Amikor a mai napig egyetlen magyar asztronauta 1980. május 26-án megkezdte utazását az űrben, az egész ország a róla érkező híreket figyelte. Bizonyára kevesen tudják, hogy Magyarország a hetedik olyan ország volt, amely embert küldött a világűrbe! Farkas Bertalan Gyulaházán született 1949-ben, gyerekkorában focistának készült, de aztán a nyíregyházi sportrepülőtéren beleszeretett a repülésbe. Szolnokon tanult a Repülőműszaki Főiskolán, majd a Szovjetunióban is. Vadászpilótaként szolgált a hadseregben, amely a pilótaszakma csúcsát jelenti, az űrrepülés után pedig űrkutató lett. A hetvenes években a szovjet űrprogram fejlődése lehetővé tett több expedíciót, ezért elindították az Interkozmosz űrkutatási együttműködést, melynek keretében a baráti szocialista országok is küldhettek egy űrhajóst az űrbe, mindig egy szovjet kollégával párban.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2013. ápr 13. 9:24 Nem titkolta mindig a fiát Farkas Berci Budapest — Harminchárom évvel ezelőtt még Anikóval való házasságából született fiaként emlegette Farkas Bertalan (63) űrhajós a legidősebb fiát, Gábort, aztán pedig már említésre sem méltatta őt. A Blikk azonban szombaton lerántotta a leplet: Gábor nem Anikótól van. A most negyvenes férfi Záhonyban él feleségével és két gyermekével, apjáról pedig mit sem tud. Farkas Berci még az unokáival sem találkozott, nem keresi őket. Farkas Bertalan (63) legidősebb fia, Gábor De vajon mi vezetett odáig, hogy az apa letagadja fiát? Farkas Berci 1980-ban a Népszabadságnak még azt mondta, feleségével Anikóval két gyermekük van: Gábor 9 éves, kislányuk, Aida pedig három. Később megszületett Bertalan és Andor. Ezután mintha Gábor nem is létezett volna. 2011-ben egy interjúban már le is tagadta őt, azt mondta, három gyermeke van. Ahogyan első két unokáját is eltitkolta, és csak Aida lánya gyermekének érkezéséről mesélt a lapoknak.
Tudomány - Farkas Bertalan és családja Magyarország, Budapest, Budapest Budapest, 1980. március 1. Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós feleségével - Stubán Anikóval - és Aida kislányával. MTI Fotó: Petrovits László Farkas Bertalan és parancsnoka, Valerij Kubászov 1980. május 26-án indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. A Szaljut–6 űrállomáson Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. A nyolc napos úton Farkas a magyar kutatóintézetek által tervezett orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtotta végre. 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz–35 űrhajó fedélzetén. Készítette: Petrovits László Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-883692 Fájlnév: ICC: Nem található Személyek: Farkas Bertalan, Stubán Anikó, Farkas Aida Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Fényes, Teccophoto PHG260, Prémium Extra fényes, Teccophoto PL285, Prémium Választható méretek:
Ha a magyar és az orosz fél aláírja az együttműködési szerződést, akkor már indulhat is jelentkezés, de a kiválasztási folyamat nem lesz egyszerű. Azt gondolom, hogy aki felrepül, annak legalább egy negyedévet kint kell töltenie. Az nem opció, hogy félúton meggondolja magát, visszafordul és majd küldünk helyette mást. Ez nyilvánvalóan mindenkinek egy óriási megpróbáltatás. Büszkén viseli az egyenruhát (Fotó: Archív) Gyakran gondol vissza arra a bizonyos egy hétre? Sokszor bevillannak emlékek, pillanatok, és az űrutazás olykor az álmomban is megjelenik. Csodálatos érzés ott újra átélni! Milyen emlékeket őrzött meg? Mindent! A kesztyűmet, a szkafanderem és persze fényképeket, felvételeket, dokumentumokat. Néhány kollégám gyermekének az ellenőrzőjét is felvittem, hogy a kicsik az iskolában elmondhassák: "ezt az űrben is aláírták". Bizonyára ők is őrzik ezt a kedves emléket. De a lányomnál ott van az a piros-fehér-zöld ruhácskába öltöztetett baba is, amit titokban vittem magammal, illetve megvan a tévémaci is, amelyik szintén velem volt.