A Netflix állítólag úgy döntött, hogy visszavesznek a meztelenkedős jelenetek számából, amelyek miatt számos nézői panaszt kaptak. A helyenként követhetetlen, hektikus történetvezetés mellett a szexjelenetek miatt érte a legtöbb kritika a Netflixet a Vaják kal kapcsolatban. Egy időben a Trónok harcá nál is hasonló volt a helyzet, majd egy meg nem nevezett színésznő – valószínűleg a Daneryst alakító Emilia Clarke – kiakadt amiatt, hogy gyakran kell mutogatnia a testét a kamerák előtt. Az ötödik-hatodik évadtól kezdve az HBO és a készítők ebből jelentősen visszavettek. Az Amazon Prime-on látható Az idő kereke ebből a szempontból már haladó nézőpontot képvisel. A mai napig is vannak azonban olyan fantasysorozatok, amelyeket meztelenkedéssel próbáltak eladni, ezek közé tartozott a Cara Delevingne és Orlando Bloom neve által fémjelzett tündéres Carnival Row és persze a Vaják is. Jön a családbarát szörnyvadászat? A Vaják második évadában már a stábot erősítette az a Lizzy Talbot, aki intimitáskoordinátorként dolgozott A Bridgerton család on, a The Nevers című HBO-sorozaton és a Dexter: New Blood on is.
Első körben az váltott ki nagy félelmet a fanok részéről, hogy pont Hollywood aktuális szépfiúját, Henry Cavillt castingolták Geralt szerepére, ám pont ő az, aki jócskán felülmúlja a várakozásokat. A színész tökéletesen hozza a játékokból megismert ezüst hajú, mély hangú, morgós, szótlan mutáns karakterét, minden mozdulatából és mimikájából árad, hogy mennyire szereti a játékot – merthogy kiderült, hogy hatalmas gamer a csávó, aki többször is végigjátszotta a Witcher 3-at. A második évadban is lubickolt szerepében, bár karakterét az írók jócskán elpuhították, de hát ha az ember apává válik, akkor az a személyiségére is hatással lesz. Ugyanis Geraltot ott hagytuk magára az első évad végén, hogy végre egymásra találtak Cirivel, a meglepetésgyerekével. Két évet kellett várni a folytatásra, de amint a Netflix végre elérhetővé tette a Vaják második évadát, bele is vetettük magunkat a sztoriba. Az első rész jól indult, ahogy azt korábban meg is írtuk, és ezt a lendületet körülbelül a harmadik epizódig tudta tartani a sorozat, mert valahogy menet közben valami megváltozott.
Sokszor kiégett, kiábrándult, rezignált figura, akinek minden alanyi jogon jár, tenni viszont csak akkor hajlandó, amikor lemond saját álmairól egy nagyobb ügy érdekében. Bár motivációja változott, sok újat nem tudott mutatni. Az új szereplők nem kaptak erős reflektorfényt, de emlékezetes pillanatokat igen. Az első évadból megismert mellékkaraktereket pedig elkezdték árnyalni, ami bőven jót tett a szereplők közötti kémiának. A második évad szörnyei kifejezetten látványosra sikerültek, és ami talán a legfontosabb, hogy itt is elkezdtek az írók az adaptált művekhez alkalmazkodni, hiszen a Vaják egyik fontos eleme, hogy az úgynevezett szörnyek története sosem csak fekete, néhol meglepően fehér. Szerencsére sok kérdőjel felkiáltójellé egyenesedik, sok fél mondat végére pont kerül. Kirajzolódnak a motivációk, és egyből irányt is mutatnak a következő évadok felé. A Vaják egyértelműen hosszú távra próbál berendezkedni a Netflix felületén, ehhez képest viszont az alkotók mintha nem szeretnék kiélvezni a jelent.
Az első évadban lerakták az alapokat, a második a falak állításáról szólt, de mintha már a befejezésen járna az írók esze. Pedig nem véletlenül rajong a fél világ a Witcher világáért, bőven ráért volna ez az évad is arra, hogy kicsit többet időzzön az egyes bemutatott helyeken. Összességében nem lett tökéletes a folytatás, a második évad hiányérzettel és hibákkal zárul. Mégis elmondható, hogy ezekkel együtt is jó érzés megmártózni a történetben és évadonként nyolc részig Ríviai Geralttal fejtegetni rejtélyeket, Cirivel fejlődni és Yennefer oldalán belegondolni lelkünk önző és sötét oldalába.
A Vaják (The Witcher) első évadát 2019 decemberében mutatta be a Netflix. A kardozós-meztelenkedős fantasy egy lengyel író, Andrzej Sapkowski regénysorozatán alapul, a középpontban pedig egy Ríviai Geralt (Henry Cavill) nevű mutáns szörnyvadász áll, aki amikor nem éppen bestiákat gyilkol, dögös boszorkányokkal fetreng az ágyban. A széria nem volt túl visszafogott, már ami a 18+-os jeleneteket illeti. A Yennefert alakító Anya Chalotra nekivetkőzött a tatai várban, de láthattunk emellett lázas orgiát és az ugyancsak hazánkban található, forgatási helyszínként szolgáló Vajdahunyad várában Stregobor (Lars Mikkelsen) is félmeztelen nők társaságában múlatta az idejét legszívesebben. A Netflix sorozatával foglalkozó és megbízhatónak számító oldal, a Redanian Intelligence is beszámolt róla, hogy a Vaják folytatása sokkal visszafogottabb lesz az eddigieknél. A hírek szerint a második évad első részében vetkőzik majd neki egy fontosabb új karakter, illetve a következő epizódban láthatunk még néhány alulöltözött statisztát, de ezenfelül nem nagyon dobálják majd a textilt magukról a színészek.
A(z) Schrödinger macskája lap további 77 nyelven érhető el. A lap eredeti címe: " lis:MobileLanguages/Schrödinger_macskája "
Schrödinger macskája - egy híres gondolatkísérlet. Úgy hozta a híres Nobel-díjas fizikus - osztrák tudós Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger. A lényege a kísérlet a következő volt. Egy zárt kamrában (doboz) helyeztünk macska. A doboz el van látva egy olyan mechanizmus, amely tartalmaz egy radioaktív mag és mérgező gáz. Schrödinger macskája - érthetően - Pólómóló. A paramétereket úgy választjuk, hogy egy óra alatt a lehetséges nukleáris pusztulás pontosan ötven százalék. Ha az atommag szétesik, a mechanizmus lép életbe, és megnyílik egy tartály, amely a mérgező gáz. Következésképpen Schrödinger macskája meghal. Törvényei szerint a kvantummechanika, ha nem tartja be a sejtmagba, az állapota szerint írjuk le a szuperpozíció elve a két alapvető állam - a nucleus szétesett és elhalt. És itt van egy paradoxon: Schrödinger macskája, aki ül egy dobozban, lehet élő és halott egyidejűleg. De ha kinyitja a dobozt, a kísérletvezető látja, csak egy adott állapotban. Vagy "core összeomlott, és a macska halott" vagy "mag különvált, a Schrödinger macskája él. "
A Yale Egyetem kutatói furcsa kísérletbe fogtak. Összekombináltak két kvantummechanikai furcsaságot, józan ésszel felfoghatatlan jelenséget, Schrödinger macskáját és a kísérteties távolhatást. A kutatást a Lives Science tudományos magazinban publikálták. John Gribbin: Schrödinger macskája (Akkord Kiadó, 2001) - antikvarium.hu. Schrödinger macskája, a dobozban doromboló kvantumcicus Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák elméleti fizikus, a kvantumfizika egyik atyja még 1935-ben tett egy gondolatkísérletet, aminek lényege, hogy acéldobozba teszünk egy macskát egy Geiger- Müller számlálóval és üvegcsébe zárt méreggel együtt, egy kalapács valamint radioaktívan sugárzó anyag társaságában. Erwin Schrödinger, osztrák Nobel-díjas atomfizikus Forrás: New Scientist A Geiger-Müller számláló a radioaktív anyag bomlását érzékelve beindítja a kalapácsot, ami összetöri az üveget, és a kiszabaduló méreg pedig elpusztítja a macskát. A radioaktív bomlás véletlenszerű folyamat, nem lehet előre jelezni, mikor fog megtörténni. A fizikusok azt mondják, az atom szuperpozíció állapotban van, egyszerre elbomlott és nem elbomlott állapotú.
Hilde March iránt nemcsak szenvedélyes érzelmeket táplált, de közös gyermekük is született. Annynek nem volt ellenére a kapcsolat, állítólag ugyanis őt szintén szerelmi szálak fűzték a nőhöz, akivel egy fedél alatt is laktak. Így együtt, édes hármasban nevelték Hilde és Erwin Schrödinger lányát, Ruth Marchot. A cikk az ajánló után folytatódik És hogy mit szólt az egészhez Hilde férje, a fizikus Arthur March? Egyáltalán nem volt kifogása a többszerelmű kapcsolat ellen, sőt egyenesen áldását adta rá, és úgy tudni, ő maga a feleség, Annemarie Bertel szeretője volt. Amikor Schrödinger 1938-ban Írországba emigrált, mindkét asszonynak vízumot szerzett, majd 1939-ben egy dublini otthonba költöztek be hármasban. A fizikus nem titkolta és rejtegette magánéletét a nyilvánosság elől, ez azonban előfordult, hogy problémát okozott számára. Schrödinger macskája - Gondolatok (Fazekas László blogja)Gondolatok (Fazekas László blogja). Állítólag poliamor viszonya miatt nem töltötte ki szerződéses idejét Oxfordban, de a Princetoni Egyetemen ajánlott állandó pozíciót is hasonló okok miatt utasította vissza.
A kvantummechanika, ahogy a modern, Einstein utáni fizika általában, elég bonyolult dolog, nehéz józan paraszti ésszel megérteni. Ebben segít a Nobel-díjas osztrák fizikus, Erwin Schrödinger híres gondolatkísérlete a dobozba zárt macskával, amit éppen ma 80 éve adott elő először. A kvantummechanika egyik alapelve, hogy a fény és az anyag egyszerre mutat hullám- és részecsketulajdonságokat is. Szuperpozíciónak nevezzük, amikor egy rendszer olyan állapotban van, hogy bizonyos tulajdonságait nem ismerjük. Amikor mérést végzünk, a hullámfüggvény összeomlik, és a rendszer felveszi a lehetséges állapotai egyikét - mi magunk a megfigyeléssel kényszerítettük ki ezt. Nem teljesen tiszta, ugye? Nos, képzeljünk el egy kartondobozba zárt macskát, mondja Schrödinger. A dobozban van egy darabka radioaktív izotóp, egy Geiger-Müller számláló, egy hozzá kötött kalapács, és egy mérges gázzal teli üvegcse. Ha az izotópban elbomlik egy atom, a műszer ezt regisztrálja, meglöki a kalapácsot, az összetöri az üvegcsét, a méreg kiszabadul, a macska elpusztul.
Az egyik ilyen világban a hidrogén-cianidos üveg összetört, és a macska meghalt, míg egy másikban ez nem történt meg, és a macska életben maradt. A kvantum-szuperpozíció határai [ szerkesztés] Ahogy Schrödinger gondolatkísérlete is mutatja, a hétköznapok során nem találkozunk egymással keveredő állapotokkal (bármelyik laboratóriumi macskáról egyértelműen megállapítható, hogy él-e, vagy sem), ezért feltételezhető, hogy a szuperpozíció csak az elemi részecskékre jellemző, és bizonyos határokon túl nem fordulhat elő. A fizikusok régóta töprengenek azon, vajon hol húzódik az a határ, ahol a kvantum-szuperpozíció mindenképpen összeroppan, vagyis az egymással keveredő állapotok dekoherenssé válnak. Ez az állapotváltozás egyúttal meghatározza a mikro- (a kvantumfizika törvényei által irányított) és a makro- (klasszikus fizika törvényei érvényesülnek) világ közötti határvonalat. E területen egymástól függetlenül két magyar csoport is végzett kutatásokat. A hetvenes és nyolcvanas években Károlyházy Frigyes, [3] a nyolcvanas évektől Diósi Lajos vezetésével.
Csak egy italra ugrik át a szomszéd utcába, de örökre megváltozik az élete. Hazafelé menet egy maszkos figura elrabolja. Kiviszi egy elhagyatott gyártelepre, meztelenre vetkőzteti, majd felöltözteti és végül bedrogozza. A trip annyira ütősre sikerül, hogy amikor Jason felébred, egy másik világban, egy másik életben találja magát. A Sötét anyag ot már azzal tökéletesen el lehet spoilerezni, ha felsoroljuk a hasonló tematikájú könyveket és filmeket. Elég legyen csak annyi, hogy a főhős – mielőtt jobb híján a tanári pályán kötött volna ki –, nem véletlenül foglalkozott éppen a kvantummechanikával. Ez nem az a tudományág, amit relatíve könnyű lenne érthetően elmagyarázni, még Schrödingerrel és macskájával sem (vagy pont velük nem), de Crouch megoldja a problémát – csak annyira merül bele a témába, amennyire dramaturgiailag feltétlenül szükséges. A választott megközelítésben semmi új nincs, aki szereti és ismeri a sci-finek ezt a vonulatát, az olvasás közben úgy érezheti magát, mint a 80-as évek Hollywoodjának rajongói a Stranger Things ledarálása alatt.