KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓ!!! A füzérradványi Károlyi-kastély a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megújítás alatt áll, ezért felhívjuk a figyelmet, hogy 2018. 05. 21-től a kastély felújítási munkálatok miatt NEM LÁTOGATHATÓ. A parkoló jelenleg felújítás alatt áll, így kérjük kedves látogatóinkat, hogy a kastélyparkon kívül található parkolót használják. VEZETETT PARKTÚRA A FÜZÉRRADVÁNYI KÁROLYI KASTÉLY CSODÁLATOS ANGOLKERTJÉBEN. A kastélypark több száz éves platánriásával, terebélyes hársfáival, többtörzsű tulipánfájával és piramistölgyeivel hazánk egyik legkülönlegesebb klimájú és hangulatú, sétautakkal metszett, hatalmas történeti kertje. A kastély a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében felújítás alatt áll, ezért jelenleg nem látogatható. A kastélykertben azonban lehetőség nyílik csoportos, vezetett parktúrákon való résztvételre, melyre szeretettel várjuk kedves látogatóinkat. Átadták a megújult füzérradványi kastélyt. Vezetett parktúrák: hétfőtől péntekig 10. 00 és 13. 00 órai indulással. Előzetes egyeztetés alapján a túrák a fentiektől eltérő időpontban is lehetségesek.
A program keretében egyszerre valósul meg az épített örökségi értékek megőrzése és a műemlékek hiteles bemutatása. A Nemzeti Kastély- és Nemzeti Várprogram első ütemében 30 műemlék – 18 kastély és 12 vár – újul meg nemcsak régi szépségüket nyerve vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodva, hogy adottságaikhoz méltó módon megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek. A füzérradványi Károlyi-kastély felújítása A füzérradványi Károlyi-kastély felújítása a Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai fejlesztési térségében az egyik legnagyobb turisztikai attrakció. Központi tematikája az egykori, 1930-as évekbeli kastélyszálló életének megidézése archív fotók, régi filmek, festmények, épület- és levéltári kutatások, valamint visszaemlékezések alapján. Füzérradvány károlyi kastély. Dr. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa (Miniszterelnökség) Forrás: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram/NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. A fejlesztés során cél, hogy a fogadó és vendéglátó terek berendezése, a parki attrakciók, illetve a kiállítási tematika is felidézzék az egykori kastélyszálló világát, mindennapjait.
2021. október 3-án rendezték meg a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében A füzérradványi Károlyi-kastély turisztikai célú funkcióbővítő fejlesztése nevű projekt ünnepélyes megnyitóját. A megnyitón többek között részt vett Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője; Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa; Kiss Nándor, Füzérradvány polgármestere, valamint házigazdaként Glázer Tamás, a NÖF Nonprofit Kft. Füzérradvány – Wikipédia. ügyvezető igazgatója. (b-j) Kiss Nándor polgármester, Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos, Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő, Glázer Tamás ügyvezető igazgató az átadási ünnepségen Forrás: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram/NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinációjában összesen 60 milliárd forintból nyerik vissza régi szépségüket Magyarország jelentős műemléki helyszínei.
Füzérradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi járásban. Fekvése [ szerkesztés] Miskolctól közúton 89 kilométerre északkeletre, Sátoraljaújhelytől mintegy 20 kilométerre található. A településhez legközelebb eső város a mindössze 2 kilométerre fekvő Pálháza; a környező települések közül Filkeháza 4, Bózsva 5 kilométerre található. Füzérradvány közúton csak Pálházán át közelíthető meg. Története [ szerkesztés] Füzérradvány (Radvány) nevét 1262 -ben említették először az oklevelekben Rodowan néven. Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi uradalom központja volt. A radványi uradalom a Sárospatak feletti Makkoshotyka (Makramál) felett kezdődött a Radvány hegy és Radvány pataknál és Gönctől a mai Füzérradvány faluig terjedt, mint ez a füzéri uradalom 1270 évi határjárásából is látható. 1280 előtti oklevél szerint IV. László király Baksa nemzetségbeli Simon fia Tamás -nak adta a pataki ispánsághoz tartozó erdőóvók Radvány nevű földjét, és valószínűleg 1321 -ben kerülhetett vissza Károly Róbert királyhoz, amikor Tamás fiai a pataki uradalommal együtt megkapták Borostyán várát és uradalmát.
A kastély nyolc termét nyitották meg a látogatók előtt, melyeket vezetéssel lehet látogatni. A földszinti termekben a főúri világ hangulatát élhetjük át, megcsodálhatjuk az egykori könyvtárszobát, a grófi szalont, a hálószobát, az ebédlőt és a márványmedencés fürdőszobát. Történelmi érdekesség az a hatalmas íróasztal, melyen Károlyi Sándor kuruc tábornok aláírta a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békét 1711-ben. A kastélypark A Károlyi kastély különleges klímájú angolparkja igazán mesés, és nem mellesleg 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja. A 140 hektáros park több száz éves faóriásairól híres, látunk itt 250-300 éves tölgyeket, gyertyánokat, de a legnépszerűbb fa az 1721-ben ültetett, gigantikus Rákóczi platán a kastélyparkban csordogáló patak mellett. Közvetlenül mellette egy másik impozáns platánt is láthatunk. Ezek a különleges fák, az ország legnagyobb példányai közé tartoznak. A XIX-XX. században változatos összetételű fenyőcsoportokkal ültették be a kastélykert külső részeit, és a teraszos franciakert is ekkor épült, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a parkra.
létszám: 30 fő Részvételi díj: 14. 500 Ft/fő A részvételi díj tartalmazza az útiköltséget, a csoportvezető és az idegenvezetés díjait. Nem tartalmazza a belépőjegyek (kb. 4000/2500 Ft/fő) és az étkezés díját (2500 Ft/fő). Utazásunkat mozgásában korlátozott személyeknek nem ajánljuk. A részletes tájékoztatást a szerződéses feltételekről (benne a felmondás feltételeiről) a KOCZKA TOURS UTAZÁSI Kft. Utazási Szerződése tartalmazza. Fontos! Kérjük, legyen Önöknél a belépésre jogosító kedvezményes igazolvány!
2020. február 07. péntek, 13:50 - február 08., 00:00 Ismeretterjesztő előadások, Távcső - Mozipótló Filmklub 2020. február 7. (péntek) 18. 00 Balaton Színház, Simándy terem ÉNEK A CSODASZARVASRÓL magyar animációs film 88 perc, 2002
Televíziós megjelenések [ szerkesztés] PAX TV, M1, Duna TV, Duna II. Autonómia Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b Ének a csodaszarvasról., 2012. [2015. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 4. ) "Bemutató dátuma: 2002. " Források [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Földes András: Kampány a csodaszarvasról (magyar nyelven). Kultúr – Mozi., 2002. február 1. – az Index cikke a megjelenés alkalmából Bóna László: A múlt galaxisa – Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról (magyar nyelven). Kritika pp. 56-57. Filmvilág, 2002. március 1. – a Filmvilág kritikája Hubbes László Attila: Új magyar mitológia kirajzolódóban / a tekintély-érvényesítés és a tekintélyrombolás retorikai eszközei két magyar animációs filmben. In Bakó Rozália Klára – Biró-Kaszás Éva: ArguMentor Műhely – Érvelés és retorika konferencia kiadvány. Horváth Gizella. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó; Nagyvárad: Partium Kiadó. 2014. 91–113. o. ISBN 978-963-318-438-7 arch Hozzáférés: 2015. júl.
3. ének: Etelköz. Az Álmos-monda és a Fehér ló mondája keretében a magyarok "türk korszakát" és a honfoglalást meséli el. 4. ének: Pannónia. A kalandozások lezárulásával kezdődik, és a magyarok Európába való békés beilleszkedéséről szól. Főhőse Géza fejedelem, aki azzal, hogy - fiát megelőzve - népét a keresztény akolba terelte, székhelyét pedig a bizánci befolyásnak kitett Tiszántúlról, Dél-Alföldről nyugatra, Esztergomba helyezte át, az országot ténylegesen is "bevitte" Európába. A mese szintjén az epizód ezt szintén egy csodaszarvas-mondába ágyazva mondja el. Utóhang: Képben és hangban a csodaszarvas-monda ma is élő, ma is aktuális változata látható, hallható: a Regösének. Értelmezhető úgy is e történet, hogy a "csodaszarvas" ott látható az égen (ma is) az őt üldöző vadászokkal egyetemben, s él még a róla itt-ott a népi emlékezetben, hogy ő a magyarok "vezércsillaga" (ma is). Pannónia Filmstúdió-rajzfilmek Film Év Átlag János vitéz 1973 4, 1 (278) Hugó, a víziló Hugo the Hippo 1975 3, 6 (125) Lúdas Matyi 1977 4, 4 (759) Habfürdő 1980 4, 2 (65) Fehérlófia 1981 (236) Vuk 4, 5 (1287) Les maîtres du temps Az idő urai 1982 (255) Háry János 1983 4, 3 (58) Vízipók-csodapók 4, 0 (43) Daliás idők 1984 (31) Hófehér (361) Misi mókus kalandjai (85) Mátyás, az igazságos 1985 (39) Szaffi (639) Éljen Szervác!
3. ének: Etelköz. Az Álmos-monda és a Fehér ló mondája keretében a magyarok "türk korszakát" és a honfoglalást meséli el. 4. ének: Pannónia. A kalandozások lezárulásával kezdődik, és a magyarok Európába való békés beilleszkedéséről szól. Főhőse Géza fejedelem, aki azzal, hogy - fiát megelőzve - népét a keresztény akolba terelte, székhelyét pedig a bizánci befolyásnak kitett Tiszántúlról, Dél-Alföldről nyugatra, Esztergomba helyezte át, az országot ténylegesen is "bevitte" Európába. A mese szintjén az epizód ezt szintén egy csodaszarvas-mondába ágyazva mondja el. Utóhang: Képben és hangban a csodaszarvas-monda ma is élő, ma is aktuális változata látható, hallható: a Regösének. Értelmezhető úgy is e történet, hogy a "csodaszarvas" ott látható az égen (ma is) az őt üldöző vadászokkal egyetemben, s él még a róla itt-ott a népi emlékezetben, hogy ő a magyarok "vezércsillaga" rendező: Jankovics Marcell animáció: Javorniczky Nóra Lugosi Károly Martsa Piroska Szalay Edit Varga Erika