Képek az Erdélyi Szigethegységből HEGYEK > SZIGETHEGYSÉG > BIHAR-VIGYÁZÓ HGYS. > BOGA > La Mama Panzió Boga egy üdülőfalu a Nyugati havasokban és Bihar megyében.
Mentális térkép, mint modell A FA-modellben a modell a fejünkben lévő képek, gondolatok rendszere, egy gondolati (mentális) térkép a világról, aminek a segítségével eligazodunk a valóságban. A megértett összefüggéseket, rendszert le is írhatjuk, megrajzolhatjuk, ez lesz a leírt modell – mint amilyen a FA-modell -, ami persze csak egy részét képes megfogni a fejünkben lévő mentális térképnek. Ami ennél is fontosabb, hogy a leírt, megrajzolt modellek egyfajta kövületei annak a gondolkozási folyamatnak, ami a fejünkben zajlik például akkor, amikor a közösség alkotásról gondolkozunk. A FA-modell tehát egyrészt képes arra, hogy bemutassa a közösség – mint az emberi együttműködés legmagagasabb szintjének – lényeges összefüggéseit. Vagyis ebben az értelemben több, mintha csak a pillanatnyi érzékelésünkre hagyatkoznánk a közösségben zajló emberi dinamikák megértésében. Azonban ezzel együtt azt is tudnunk kell, hogy a modell nem a valóság. Boga Völgye szállás | Kulcsosház | szállás Erdély - Románia (0188). A térkép nem azonos a tájjal A modell kapcsán talán a legfontosabb szemléleti alap, hogy a modell nem azonos a valósággal, tehát a FA-modell, azaz a TreeMap kapcsán mondhatjuk úgyis, hogy a térkép nem azonos a tájjal, mint ahogy Radnóti Miklós, a Nem tudhatom c. híres versében megfogalmazta: Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály, annak mit rejt e térkép?
A Kiemelten védett terület a turisták számára nem, kizárólag tudományos kutatási céllal látogatható. Ilyenből csupán 3 van, ezek a Rossz-völgy-Boga-völgy amfiteátruma, a Rozsda-szakadék belső része, és az Izbucelor völgyi tőzegláp. A második kategória az Általános természetvédelmi terület – ilyen Pádis, Galbena, Csodavár, Bohogyő, Kisszegyesd völgye – amelyek a jelzett túrautakon bejárhatóak a turisták számára és itt találhatóak a természeti látványosságok. Ésszerű keretek között lehet legeltetni, de első sorban a természet eredeti állapotában való megőrzése a cél. Bihar-hegység, Pádis tavasszal. Nem szabad például növényeket, virágokat gyűjteni. A harmadik kategória a Gazdálkodásra alkalmas terület – ez a legnagyobb és gyakorlatilag a Park nagy részére érvényes – itt a helyiek gazdálkodhatnak, kaszálónak használhatják. Illetve van még a Fejleszthető területek kategóriája, amely első sorban lakott településekre vonatkozik. Ilyen például a Vértop, Boga, vagy Pádison az üdülőtelep környéke, ahol a panziók találhatóak. Itt megengedett az építkezés is.
Voucher/card de vacanță fizetés is lehetséges a megjelölt szállásoknál. A lemondáskor visszajáró összeget Travelminit Utalvány formájában térítjük vissza, amelyet felhasználhatsz egy másik romániai foglaláshoz, a Travelminit oldalon (a megjelölt szállásoknál).
rákbetegség is folyamatos aggódáshoz vezethet, mi lesz a jövőben, a kezeléssel, a családdal, a kiadásokkal stb. ; stressz: bármely – egyéntől függően – kisebb-nagyobb stressz is kiválthat generalizált szorongást; személyiségtípustól is függ, hogy ki hajlamosabb a szorongásra; egyes személyiségzavarok, mint pl. a borderline (határeseti) személyiségzavar, pl. gyakran kapcsolódhat generalizált szorongással; jellemző lehet a családi halmozódás; alkohol-, vagy kábítószer használat következménye is lehet, vagy fokozódhat a meglévő szorongás, de a koffein, nikotin is ronthat a kórképen. A generalizált szorongás egyes fizikai állapotok, betegségek romlását okozhatja, lássunk erre is néhány példát: depresszió, szerhasználat, drogfüggés, alvászavarok, emésztési zavarok, bélproblémák, fejfájás, fogcsikorgatás. A diagnózis legfontosabb része a beszélgetés, az előzmények feltárása, valamint (kórelőzmény, előző betegségek, családi körülmények stb. ) a jelen állapottal, tünetekkel kapcsolatos állapotfelmérés, pszichológiai/pszichometriai kérdőívek kitöltése.
Néha nehéz elviselni a generalizált szorongásos betegséget. Szerencsére azonban a kezelése megoldott. Gyógyszerek és szakemberek segítségével el lehet érni a szorongás enyhülését. Milyen tünetek utalnak a szorongásos betegségre? A generalizált szorongásos betegség tünetei súlyosságukat és együttes megjelenésüket tekintve változhatnak. Nyugtalanság Felfokozottság érzése Gombócérzés a torokban Koncentrálási nehézség Fáradtság Ingerlékenység Türelmetlenség A figyelem könnyen elterelődhet Izommerevség Elalvási vagy átalvási nehézség (inszomnia) Fokozott izzadékonyság Légszomj Gyomorfájdalom Hasmenés Fejfájás A generalizált szorongásos betegséget a fennállásának időtartama és a mindennapi életre gyakorol hatása különíti el az egészséges aggódástól. Ha az elmúlt hat hónapban Ön több alkalommal tapasztalt intenzív szorongást, és gyakorlatilag folyamatosan aggódik konkrétan azonosítható okok nélkül, akkor felmerülhet az, hogy Önnek generalizált szorongásos betegsége van. Mikor forduljon orvoshoz?
Generalizált szorongás tünetei A Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) hat általános tünetet jelöl meg a generalizált szorongás szindróma diagnosztizálásához: alvászavar, nem kielégítő alvás feszültség, ingerlékenység fokozott nyugtalanság, idegeskedés fáradékonyság izomfeszültség koncentrálási problémák A diagnózis felállításához a szorongáson túl, legalább három egyéb tünet, minimum hat hónapon keresztül jellemzi a pácienst. Fontos, hogy más betegségekhez hasonlóan, a generalizált szorongás szindrómát kizárólag szakorvos diagnosztizálhatja. Amennyiben az alább felsorolt tüneteket tapasztalod, fordulj szakemberhez a pontos diagnózis felállításához. A BNO tünetein túl, a generalizált szorongást megélő személyek egyéb pszichológiai és fiziológiai tünetekről számolnak be. A generalizált szorongás tünetei: dekoncentráltság deperszonalizáció emésztési panaszok enerváltság erős fejfájás fullasztó gombócérzés a torokban hasi fájdalom hasmenés hidegrázás indokolatlan rossz előérzet inszomnia (alvászavar) intenzív légszomj irritáltság izzadékonyság kimerültség konstans nyugtalanság légzési problémák (apró légzés vagy nehézlégzés) magas pulzusszám merev izmok, izomgyengeség szorító érzés a mellkasban sápadtság türelem hiány zavaró felfokozottság Mi váltja ki a szorongásos zavart?
Az alábbi esetekben beszélhetünk tehát szorongásos zavarokról: a szorongás nagyon intenzív és/vagy hosszan tartó; a szorongás mértéke a valós veszélyhez képest aránytalanul nagy; az érintett kerüli azokat a helyzeteket, amelyek szorongást váltanak ki nála; a szorongás nagyon felkavaró és/vagy nehezen kezelhető; a szorongás rendszeresen fizikai tüneteket, például magas pulzust, nehézlégzést, izzadást vagy pánikrohamokat okoz; a szorongás akadályozza a mindennapi életvitelt és/vagy az örömet okozó tevékenységek végzését. A generalizált szorongásos zavarban szenvedők esetében a leghétköznapibb dolgok is kiválthatják a szorongást. Míg a legtöbbünknek például a szemünk sem rebben, ha azt látjuk, hogy van néhány boríték a postaládánkban, a generalizált szorongással élők lehet, hogy egészen máshogy reagálnak. Fisk kifejti: "Van, aki ilyenkor rögtön a legrosszabbra gondol. Mi van, ha valamelyik levél rossz híreket közöl? Ezzel nem tudok megbirkózni. Ez a gondolat aztán pánikhoz és fizikai tünetekhez vezet… Bármennyire is irracionálisnak tűnik tehát ezeknek az emberek a magatartása a többiek számára, a kognícióikat, az érzéseiket és a fizikai tüneteiket figyelembe véve valójában teljesen racionálisan viselkednek.
Ez a fajta szorongásérzés akkor is elhatalmasodhat, ha éppen nincsen konkrét oka. Pl. aggódás szeretteinkért, vagy félelem attól, hogy valami szörnyűség fog bekövetkezni. Gyermek- és serdülőkori tünetek, aggódás az iskolai teljesítmény miatt, félelem a késéstől, természeti katasztrófától való félelmek. Gyermekeken jellemző lehet még a folyamatos (szülői) megerősítésre való törekvés, megfelelési kényszer, bizalomhiány, perfekcionizmus (mindennek tökéletesnek kell lenni), elismerési vágy, stb. Mint a legtöbb mentális betegség esetén, itt sem teljesen tisztázott a zavar eredete. Szerepelnek benne az agyi ingerületátvivő anyagok (szerotonin, dopamin, noradrenalin). Befolyásolhatja a genetika, stressz, környezeti hatások. Néhány betegség is összefüggésben áll a generalizált szorongással, pl. Gastro-oesophagealis reflux (GERD), szívbetegségek, pajzsmirigy alul- vagy túlműködés, menopauza. Legfontosabb kockázatok: az ők körében kétszer gyakoribb ez a betegség; a gyermekkorban elszenvedett bántalmazás, trauma, (vagy akár csak szörnyű események szemtanúja volt az illető) mind nagyobb kockázatot jelent; krónikus vagy súlyos betegség, pl.
"A negatív és irracionális gondolatok beazonosításával és megváltoztatásával az érzéseiden és a viselkedéseden is változtathatsz" – mondja Fisk. Expozíció: Ismételt szembesítéssel történő fokozatos hozzászoktatás az egyre nagyobb szorongást keltő szituációkhoz és kezelésükhöz. Fisk elmondja, hogy ezt a technikát gyakran használják irracionális félelmek és fóbiák kezelésére. "Ha például félsz a pókoktól, kezdésként nézz meg néhány pókokat ábrázoló képet! Miután ezt megszoktad, megpróbálhatsz megérinteni egy műanyag pókot. Ezután az is lehet, hogy már képes leszel leülni egy terráriumban tartott pókkal egy szobában. Elegendő fokozatos expozícióval még a legsúlyosabb arachnofóbiában szenvedő egyénnél is el lehet érni, hogy biztonságban érezze magát, miközben pókok másznak rajta! " Relaxációs technikák: A szorongás fizikai tüneteinek kezelésére. Hogyan próbálhatom ki a kognitív terápiát? Ha szeretnéd te is kipróbálni a kognitív viselkedésterápia technikáit, első lépésként olvasd el a két kognitív terapeuta, Dennis Greenberger és Christine A. Padesky által írt, Tudat az érzések felett című könyvet, vagy próbáld ki az iOS-en és Androidon is elérhető What's Up?