2011-ig két fordulós volt.
Kossuth Lajos 1848 március 3-ai beszédében elmondja az Ellenzéki Kör követeléseit. Történelem kvíz: Mennyire emlékszel az 1848-49-es Magyar forradalom és szabadságharcra? Ha érdekelnek további kvízek itt megtalálod őket, illetve csatlakozhatsz F acebook csoportunkhoz is. 4 osztály magyar történelmi személyek - Tananyagok. Mielőtt belépsz ne felejtsd el megosztani barátaiddal az eredményedet. Van saját kvíz ötleted? Akkor küldd el n ekünk! Kép forrása: Pixabay
2021. július 5. | A történelmünk tele van sorsfordító csatákkal, amik hol dicsőséges győzelemmel, hol sajnálatos vereséggel zárultak. Ma, a ménfői csata 977. évfordulóján – amiben Orseolo Péter III. Henrik német-római császár segítségével legyőzte Aba Sámuelt, az első választott magyar királyt, és visszafoglalta a trónt – két kvízt is hoztunk nektek, hogy tesztelhessétek, mennyire vagytok otthon a magyar csaták témakörében. Az elsőben azt kell eltalálnotok, hogy melyik magyar király uralkodása alatt zajlottak a harcok, a másodikban pedig azt, hogy az adott csata kinek a győzelmével ért véget. Készen álltok? Dián Dóri kvízei. – Kiemelt kép: Székely Bertalan: Egri nők (1867) Ne maradj le a jó életről! Iratkozz fel a WMN hírlevelére! Neked ajánljuk Mennyire ismered Pom Pom meséit? – WMN-kvíz WMN Play – 2022. április 2. DD "Hogy kicsoda Pom Pom? Hogy nem ismertek? Ó, igazán senki sem ismer, mert hol ilyen vagyok, hol olyan. " Tudod melyik magyar városban vannak ezek a nevezetességek? – WMN-kvíz 2022. A nagy történelmi kvíz. február 7.
A Perczel Mór B Dembinski Henrik C Damjanich János D Nagysándor József 4 Melyik magyar királyt illették először a "lovagkirály" jelzővel? A Luxemburgi Zsigmond B I. (Nagy) Lajos C I. Ulászló D I. (Szent) László 7 Antall József halála után ki került a miniszterelnöki posztra? A Boross Péter B Grósz Károly C Németh Miklós D Horn Gyula Eredmény számítása folyamatban... A te eredményed A magyar történelem doktora is lehetnél, szép munka! Tetszett a kvíz? Értékeld, kommentáld vagy oszd meg az ismerőseiddel! Hozzászólok Sok mindenre emlékszel a tankönyvekből, de pár emlék már homályos. Sajnos sok kérdésre nem tudtad a választ. Hogy tetszett ez a kvíz? Jó volt, tetszett! Ezeket is látnod kell! Kommentek Mi a véleményed? Oszd meg velünk!
A valóság az, hogy Vitéz Boleszló lengyel fejedelem egy betörést követően sietve távozott a magyar területekről, így nehezen lehetne ezt a rövid affér Szent István katonai kudarcának tekinteni. Vagyis István, csaknem egyedülállóan a magyar történelem uralkodói és hadvezérei közül, 100 százalékos hadi pályafutást tekinthet magáénak, háborúit mind győztesen zárta. Vélhetően azért nem tartjuk számon őt a sikeres hadvezérek között, mert a forrásokból az tűnik ki, hogy nem saját maga vezényelte a csapatait, ezt mindig hozzáértőkre bízta, akik rendre meghozták számára a háborús sikereket. Szent István elfogja az erdélyi Gyulát. (Kép forrása: Wikipédia) 2. Több fiúgyermeke született A tragikus sorsú Szent Imre hercegről alighanem mindannyian hallottunk. Szent Istvánnak személyes tragédiája, hogy államszervezői munkásságát nem a saját leszármazottjai vitték tovább, mivel Imre herceg 1031-ben vadászat közben elhunyt. A forrásokból tudjuk, hogy nemcsak ez az egy gyermeke lehetett Szent Istvánnak és feleségének, Gizellának.
Augusztus 20. az év 232. (szökőévben 233. ) napja a Gergely-naptár szerint. Államalapító Szent István király ünnepe. Az 1938-as székesfehérvári országgyűlés határozata értelmében Magyarország nemzeti és állami ünnepe – I. István király szentté avatásának évfordulója. augusztus 20-án I. László király VII. Gergely pápa engedélyével, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében I. István király ezüstládába zárt ereklyéit nyughelyén, a székesfehérvári bazilikában oltárra emelte, ami I. István király szentté avatását jelentette. Buda visszavívásának emlékére 1686-ban XI. Ince pápa katolikus ünneppé emelte Szent István napját, ekkor augusztus 16. lett Szent István emléknapja. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát és törölte Szent István napját. Mária Terézia magyar királynő azonban 1774-ben ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, ekkor azonban már nemzeti ünnepként határozta meg augusztus 20. napját. 1771-ben először Bécsbe, majd Budára vitette Szent István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet azt követően évről-évre egyházi körmenetben vittek végig a városon a szent király ünnepén.
Az ország külső és belső egységét és a keresztény hitet, minden ellenségekkel szemben, minden időben megvédte. Élete végére mind a két trónörököst, Ottót és Szent Imrét elvesztette, így nőági rokonát, Orseolo Pétert tette meg utódjának. Unokatestvére Vazul, azonban a trónt magáénak követelte, s gyilkosságot kísérelt meg István ellen. István elfogta a lázadót, de saját vérét nem akarta ontani, ezért csak uralkodásképtelenné tette: megvakítatta és megsüketítette. Célként nyilván az vezette, hogy az országot mindenképpen el akarta téríteni a pogányság útjáról. Szent István király tisztában volt felelősségével és annak jelentőségével, hogy hatalmát Istentől kapta. Ennek jele volt, hogy egyszer egy évben a templomban István mindig letette az uralkodói hatalmát, mintegy visszaadva azt Istennek. Uralkodói eszményképét, többek között, így fogalmazta meg királytükrében, melyet Szent Imrének írt:,, Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen hazugság és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legfőbb ékszerei a jótettek, ezért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék.