Felhívjuk a birtokvédelmi eljárásban érintettek figyelmét, hogy a bizonyítékok bemutatására a felek kötelesek. A felek által elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles. Bizonyítékot kizárólag a bizonyítási eljárás befejezéséig szolgáltathatnak a jegyző részére. A kérelem elektronikus úton a () felületen is benyújtható. Az elsőfokú határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát három napon belül végre kell hajtani. Birtokvédelem - Budapest13. A határozatot sérelmesnek tartó fél, az ellenérdekű féllel szemben a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül keresetet indíthat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (1055 Budapest, Markó u. 25., ), amelyben kérheti a határozat megváltoztatását, végrehajtásának felfüggesztését. A jogi képviselővel eljáró fél a jogi képviselő illetve, a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a képviselő teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtást támogató szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a jegyzőnél.
- személyesen: DMJV Polgármesteri Hivatala (Új Városháza) Humán Főosztály Igazgatási Osztály Ügyfélszolgálatának földszint 14-es ablakánál továbbá az Igazgatási Osztály szakirodáiban, ügyfélfogadási időben Az elektronikus ügyintézésre köteles ügyfél, az ügyfél jogi képviselője a bejelentést kizárólag elektronikus úton nyújthatja be. Ügyintézés határideje és díja 15 nap, amely határidő az illeték lerovásával együtt benyújtott kérelem jegyzőhöz érkezését, vagy azt követően megfizetett illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik. Az eljárás illetékmentes. Az alkalmazott jogszabályok - a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (5:5. -5:8. §-ok) - a 17/2015. (II. 16. Jegyző előtti birtokvédelmi eljárás. ) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról - a 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (kizárólag a birtokvédelmi eljárás során történő adatkezelésre, és a birtokvédelmi határozatban foglalt kötelezettség végrehajtására irányuló eljárásban) Egyéb fontos tudnivalók Amennyiben a zavaró állapot kialakulásának kezdete óta egy év még nem telt el, kérelmével a jegyzőhöz fordulhat, melynek során kérheti, hogy a jegyző a birtokháborítót a zavaró magatartástól tiltsa el és kötelezze az eredeti állapot helyreállítására.
A birtokvédelmi eljárás során pusztán ténykérdések vizsgálatára kerül sor, azaz annak van döntő szerepe, hogy az eredeti birtokhelyzetben történt-e olyan változás, amelyet a birtokháborító személy tilos önhatalommal, jogellenesen valósított meg. Az eljárás elsődleges célja tehát az eredeti állapot helyreállítása, illetőleg annak fenntartása. Amennyiben a birtokháborítás egy éven túl történt, vagy ha a birtokháborítás jogalapja is vitás, a birtoklásában sérelmet szenvedett fél bíróság előtt kérheti a birtokháborítás megállapítását. A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melyet annál a jegyzőnél lehet kezdeményezni, amelynek illetékességi területén a birtoksértés történt. A kérelmet írásban, vagy szóban; személyesen vagy meghatalmazott útján lehet benyújtani. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni. A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16. ) Kormányrendelet 2. §-a szerint a kérelemnek következő adatokat kell tartalmaznia a kérelmező pontos nevét és címét; (a kérelmet a birtoklásban megzavart, vagy birtokától megfosztott személy nyújthatja be, aki nem minden esetben az ingó vagy ingatlan tulajdonosa. )
A szentjobbi apátságban őrzött ereklyéhez évszázadokon át zarándokoltak a hívek. A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, mikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez. Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében. Hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így 1771 április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését. Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos őrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható.
1971-től a bazilika egyik kápolnájában, zárt tabernákulumban, nem látható módon őrizték. Később az őrzési helyet felújították, és Szent Jobb-kápolnának nevezték el. A kegytárgyat 1985-ben hozták ki először és tették közszemlére, majd 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján újra országos körútra vitték. 1989 óta ismét évente rendeznek körmenetet tiszteletére.
Már elég! szűnjön panaszod, magyar nép! Íme óhajtott örömed világa A magyar vértől nemesűlt hazádban Szent királyodnak keze messze földről Nagy Terézsának kegyelem-szavára Visszatér hozzád, Buda vára féltő Szent Jobb (A Magyar szentek I. c. diafilm részlete) Szent László király szorgalmatoson keresvén a Szent István király gyűrűjét, a püspökök keze által, kezdé kimeríttetni a testből lött megnevezett olajt ezüst edényekbe, de mivelhogy amennyit kimerítnek vala, magától annyi sokasodik vala a koporsóban, igen csudálkozván visszatölték, és mindazáltal az olaj sem több, sem kevesebb nem lőn. Erősen béfedvén a koporsót, egy gyönyörűséges gazdag kápolnába helyhezteték, egy Mercurius nevű szent életű pap egész éjszaka megmaradván a templomban, egy angyal megjelenék néki szép ifjú képében, és tiszta gyolcsban bétakart ajándékot ada, mondván: Mercuri, vedd kezedbe, amit oly igen kívántál, és némely napokig magadnál tartván, azután vidd László királyhoz. Nagy örömmel bételvén Mercurius, mindjárt kitűré a tiszta gyolcsot, és abban találá a jobbkezét és a gyűrűjét Szent István királynak, és mikor kedve tartá, e drága ajándékkal kedveskedék Szent László királynak, melyet nagy örömmel vévén, drága edénybe helyhezteté és nagy tisztelettel külön más kápolnába tévé.
Az első Szent Jobb-körmenetet 1860-ban tartották, 1944-ig az eseményre a budai Várban került sor. 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján szentévet rendeztek. Az ereklyét egy erre a célra kialakított "Aranyvonattal" hordozták körbe az országban. Az ünnepségsorozat május 30-án, a Budapesten rendezett Eucharisztikus világkongresszus lezárulta után kezdődött meg. A Szent Jobb Budapesten, az országjárás első állomására, Esztergomba induló vonaton (1938. május 30. ) (MTI Foto: Bojár Sándor) Pajtási Ernő, a Koronaőrség utolsó parancsnoka 1944-ben a Szent Jobbot – a koronázási ékszerekkel együtt – a közeledő szovjet front elől Veszprémbe, Kőszegre, majd a Salzburg közelében fekvő Mattsee községbe vitte, és egy barlangban rejtette el. Amikor 1945 nyarán hadifogságba esett, elárulta a kincsek hollétét. Az amerikai hadsereg katonái a salzburgi érseknek adták át a kincseket. A Szent Jobbot az Amerikai Katonai Misszió hozta vissza Magyarországra; a küldöttség egyik tagja a magyar származású George von Kovach ezredes volt.
Feltevésem szerint a történet első lejegyzőinek valamelyike – talán királyi parancsra –, hogy mondandójának nagyobb nyomatékot adjon, kissé módosított a tényeken. Vagy a tolvaj prépost nevét, vagy az ereklye megtalálásának időpontját igazította át. E szimbólumokra érzékeny korban a fennmaradt leírás mégsem tűnt gyanúsnak, épp ellenkezőleg, a csodás egybeesések a súlyát, hitelét gyarapították. Államalapító és törvényalkotó szent királyunk kézereklyéje a magyar államiság jelképe lett, országos tisztelete ezen alapult. S hogy miért épp a jobbja? A jobbkezesek számbeli fölénye, e többség baljának sutasága szülte azt a képzetet, hogy a jobb kéztől származik minden jó, s a baltól minden rossz. Ez a nyelvben is tükröződik. Az angol right nemcsak "jobbot", hanem "igazat" és "jogot" is jelent, a régi magyar nyelvben a Szent Jobb és a Szent Jog szinonim kifejezés volt. De mikoron a szent királnak jogját es ujjában való királyi gyérüjét akkoron semmiképpen meg nem lelték volna sem az koporsóban, sem kiül, kit Úristen az ő szerelmes szolgájának továbbá való dicséretire elenyésztött vala: annak utána csodaképpen szent angyala miatt kijelenté elészer egy Mercurius nevő jámbor fráternek, ki secularis pap voltában fejérvári szentegyházban custosságot viselt vala, es őáltala mind egész magyarországbeli hivőknek nyilván adá lenni; es anyaszentegyház azon napot szent inneppel illi es tisztöli nagy sok csodatételnek okáért.