A két ablakszárny között egy tokosztó helyezkedik el. Bukó-nyíló fa ablak A hagyományosan nyíló ablakokkal szinte teljesen megegyező, ám bukó funkcióval ellátott változata. A buktatható nyílóknak köszönhetően szellőztetéskor nem szükséges teljesen kinyitnunk az ablakot. Kétszárnyú ablak esetében mindkét szárny ellátható bukó funkcióval, egymástól függetlenül. Váltószárnyas bukó nyíló fa ablak A váltószárnyas bukó nyíló ablakok több szempontból is praktikusak. A két ablakszárny között nem található osztás, ezért nyitott állapotban nem zavarja a kilátást. Ennél a típusnál elsődleges és másodlagos nyílót különböztetünk meg. Régi fa ablak felújítása. Az elsődleges szárny kilinccsel nyitható és bukó funkcióval is el van látva. Ennek nyitása után férünk hozzá a másodlagos szárny használatához szükséges rejtett kilincshez. Tokosztós bukó nyíló fa ablak Kétszárnyú fa ablak, melyek szárnyait egymástól függetlenül nyithatjuk és zárhatjuk, köztük pedig egy osztás található. A két szárny külön-külön ellátható bukó funkcióval is, ezáltal sokoldalúan használatot tesz lehetővé.
Ezek a két ablakkeret rögzítése csavarokkal történik, majd pedig felszerelésre kerülnek az ablak nyílói is. A két fa ablaktok találkozása közti néhány centiméteres hézag Pur habbal kerül feltöltésre, majd a száradást követően az ablakkal megegyező színű és anyagú takaró elemekkel lesz beborítva. Az ablak beépítésének utolsó lépéseként egy beállítás következik, ami a nyílászáró könnyű és probléma mentes használatához szükséges.
3. nap Egész napos túra során meghódítjuk a Keleti Kárpátok és a Radnai legmagasabb csúcsát, a fenséges Horthy-csúcsot avagy Nagy-Kövest. Borsa mellől indulunk, utunk enyhe emelkedésű szekérút jellegű szerpentinen emelkedik egyre feljebb, egészen az alpesi legelőkig. Kb 3 órás túra után érkezünk a Mosolygó-tó katlanjába. A gyönyörű magashegyi tengerszem mellett letáborozunk és innen hódítjuk meg a csúcsot (1, 5 óra jól kitaposott, szerpentinező gyalogösvényen). Megtekintjük a salgótarjáni leventék emlékművét. A csúcshoz vezető ösvény mellett végig sok száz rododendron-bokor virít rózsaszínben. Köllő-bio-túra: A Kárpátok legmagasabb pontja. Kb délben érkezünk a csúcsra, ahonnan a Keleti-Kárpátok legszebb körpanorámája tárul elénk, látszanak a Radnai csúcsai, a Cibles, a Máramarosi-medence, a Kelemen-havasok. ereszkedés ugyanazon az útvonalon. Egész napos túra, 8-10 óra gyaloglás. (Szint 1300 m, táv 12 km, könnyű terepen). 4. nap a bőséges reggeli után indulunk Szatmárnémeti fele. Megállunk Barcánfalván, ahol megnézzük az egyedülálló ortodox kolostorkomplexumot, megállunk a híres szaploncai vidám temetőnél.
Útvonaltervező: Szállás 5 éjszaka panzióban Borsafüreden. Biztosítás Ehhez a túránkhoz az EUB Nívó utasbiztosítását ajánljuk. Biztosítást szeretnék kötni Túravezető Barthalis Szabolcs További információk A túra a kiírásban feltüntetett minimális létszám meglétét követően a csoporttal egyeztetett időpontban indul. A csoportlétszám megléte esetén a " Kapcsolat " menüpont alatt tudtok egyedi időpontot kérni, amit célszerű indulás előtt legalább 3 héttel megtenni, különben nem biztos, hogy az általatok kért időpontra főszezonban garantálni tudunk szabad túravezetőt, illetve előfordulhat, hogy a programban ajánlott menedékházban vagy panzióban helyhiány miatt már nem lehet szállást foglalni. A csoport szervezőjének kínált egyedi kedvezményünkről bővebben itt olvashatsz. Figyelem! Romániában +1 óra az időeltolódás. Az utakon csak lassan lehet haladni, sok a település, az utazást szekerek, úton átvonuló állatok, útfelújítások, stb. nehezítik, így átlag kb. Hóvár | Hazajáró Honismereti és Turista Egylet. 50-60 km/h-s sebességre kell számítani.
A vulkáni vonulat további tagjai a Szinyák (1007 méter), a Borló -hegység, a Nagyszőlősi-hegység, az alacsony Salánki-hegy (372 méter) és a Nagyszőlős határában emelkedő Fekete-hegy (565 méter). Magányos kúp a Nagyág Tiszába nyíló torkolatánál a huszti Vár-hegy. A vulkáni vonulat második szakasza az Avas-hegységtől a Ciblesig húzódik összefüggő láncként. Ez a vízválasztó a Máramarosi- és az Erdélyi-medence között. Fő csúcsa a Viski-kő (917 méter). A Kőhát-hegységet az 587 méter magas Huta-hágó választja el az Avastól, nevét 1000–1200 méter magas, nagy kiterjedésű andezitláva-fennsíkjáról kapta. A Gutin-hegységet is vulkáni kitörések hozták létre a bádeni kortól a pannon korig terjedő időszakban. A hegységben két nagy kitörési központ maradványai ismerhetők fel a Gutin-hágó (987 méter) két oldalán. (Rozsály, 1307 méter és a négy Gutin-csúcs, a legmagasabb 1445 méter). A hegyvonulat tetejét a Kakastaréj nevű monumentális sziklaképződmény koronázza. A hidrotermális folyamatok során keletkezett színes- és nemesfémérceket évszázadok óta bányásszák Kapnikbánya, Felsőbánya, Herzsabánya tárnáiban.
Az Erdélyi Kárpátokról Románia 238. 391 négyzetkilométeres területéből Erdélyre (románul Transilvania, Ardeal, németül Siebenbürgen) az ország nyugati határvidékével és a Bánsági tájjal együtt 99. 800 négyzetkilométer esik (Románia területének 42, 02%-a). Az országnak ez a része a 20°15' és 26°30' keleti hosszúság, valamint a 44°30' és 48°8' északi szélesség között fekszik, nyugat-keleti irányban 480 km, észak-déli irányban pedig 400 km átmérőjű. Legalacsonyabb pontja a Bánátban az Aranka-patak határmetszésénél van, 83 m magasan a tengerszint fölött, legmagasabb pedig a Fogarasi-havasokban a Moldoveanu csúcsa, 2544 m. Erdély domborzatilag a következő nagy tájegységekre tagolódik: a nyugati országhatár mentén húzódik végig a Tiszai-Alföld keleti szegélye, ezt követi az Erdélyi-szigethegység, amely a Tiszai-Alföldet elválasztja az Erdélyi medencétől. Az Erdélyi medencét keleten a Keleti-Kárpátok, délen pedig a Déli-Kárpátok hegyvonulata szegélyezi, az utóbbinak nyugati folytatása a Bánsági-hegyvidék.