Azokat a sérült vagy csonka (részlegesen megégett, elvágott vagy szétfoszlott) bankjegyeket, amelyek megfelelnek bizonyos feltételeknek, az euroövezet nemzeti központi bankjai kicserélik. A szándékosan megcsonkított vagy megrongált eurobankjegyek nem válthatók be. A csere elvileg díjtalan. Bizonyos térítés fizetendő az olyan eurobankjegyek esetében, amelyek véletlenül rongálódtak meg, lopásgátló eszközök használata során. Részletesen lásd: Az EKB 2013. április 19-i határozata az eurobankjegyek címleteiről, technikai jellemzőiről, utánzatai készítéséről, cseréjéről és bevonásáról (EKB/2013/10), HL L 118., 2013. 4. 30., 37. o, Az EKB 2013. április 19-i iránymutatása a szabálytalan eurobankjegy-utánzatok készítése elleni intézkedések végrehajtásáról, valamint az eurobankjegyek cseréjéről és bevonásáról szóló EKB/2003/5 iránymutatás módosításáról (EKB/2013/11), HL L 118., 2013. 30., 43. o, Az egyes nemzeti központi bankok postacímei a bankok weboldalain találhatók. Ebben a szekcióban található oldalak
Érdekes hírt kürtölt világgá a német sajtó a minap: a Német Szövetségi Jegybank megtagadta egy bankjegy kicserélését, amelyet állítólag egy macska tépett szét. A Pénzcentrum megnézte, milyen a helyzet Magyarországon, mit tehetsz, ha megrongálódott, csonka pénz került hozzád. Nagy nemzetközi visszhangot kapott az a hír, mely szerint a Német Szövetségi Jegybank megtagadta egy bankjegy kicserélését, amelyet állítólag egy macska tépett szét. A frankfurti közigazgatási bíróság a banknak adott igazat. Jogi szakértők szerint a bíróság azon a véleményen van, hogy ebben az esetben is az alaptörvény van érvényben: az illetőnek be kell tudni mutatnia a bankónak legalább a felét, vagy pedig bizonyítania kell, hogy a hiányzó részek valóban megsemmisültek. A bíróság ezzel a döntéssel egy férfi panaszát utasította el, aki egy ötszáz eurós (135 ezer forint értékű) bankjegy darabjaival állított be a jegybank egyik fiókjába és azt állította, hogy a maradékot a macskája falta fel. A jegybank azonban gyanakodni kezdett, amikor kiderült, hogy a bemutatott darabkák különböző bankókból származnak.
Az első betonpaneles lakótelepünkön az 1433 lakás mellett szerviz, ABC és presszó is épült. Fél évszázaddal ezelőtt már költöztek a lakók a Fényes udvarba, mely a Boka Károly és a Karácsony György utcákkal alkotja a megyeszékhely első betonpaneles lakótelepét. Területük a Dobozi-lakótelep 1960-as években felépített régi övezetéhez kapcsolódik, annak része. (Debrecen első betonpaneles lakóháza azonban nem itt, hanem a Darabos és a Hunyadi utca sarkán áll. ) A Dobozinak és környékének nevezetessége (volt): Meteor Mozi, "Demke", Bocskai-iskola, "Landler", "Ybl", kiserdő, víztorony, "Don-kanyar". A Fényesben 1971 végén került tető alá Debrecen akkori legnagyobb lakóháza; a 200 méter hosszú, 10 emeletes házban 330 lakás és 40 garázs található. Az egész létesítmény átadását 1972 első felére tervezték. A Napló akkori tudósítása szerint kiváló teljesítményekkel köszöntötte a karácsonyt a HÁÉV-es Mile Lajos fő-építésvezetősége, mivel a kollektívájuk december elején már elérte a 226 millió forintos termelési tervét: 1220 helyett 1300 lakást szereltek, hegesztettek és betonoztak.
A Fényes udvart egyébként tágabb értelemben három utca alkotja, mégpedig a Karácsony György és a Boka Károly utcák, valamint maga a Fényes udvar, amely három épületben 18 lépcsőházat foglal magában. Karácsony György (? –1570) parasztvezér, szilágysági jobbágy volt, aki a seregével szent háborút hirdetett a törökök ellen. A mai Törökszentmiklósnál indítottak sikertelen támadást a hódítók ellen, s végül a debreceni hatóságok végeztették ki. Boka Károly (1808–1860), a híres cigányprímás pedig Kossuth Lajos kedvenc hegedűse lehetett, akinek aztán a szabadságharc debreceni ütközete, 1849. augusztus 3-án ahhoz is volt bátorsága, hogy a megszálló cári Paskijevics tábornok mulatságán a "Megvirrad még valaha... " kezdetű dalt játssza. A nagy lakótelep névadója, a Dobozi utca a XV–XVIII. századi családra utal, amelytől tanácsnokot és főbírót is kapott a város. S mire a legbüszkébbek a Fényes udvariak? Például a fáikra. Ezek leghíresebb és legfontosabb csoportja a sínek mentén elterülő kiserdő, amit jó 35 éve ők mentettek meg a – szinte csemetekori – kivágástól.
Fényes udvar - Debrecen - YouTube
Azért is szerették, mert nyaranta kerti vetítései is voltak, hétvégeken pedig matinék is. A Dobozi utcai bérházból készített képen jól látszik, hogy a filmszínház épülete sokkal díszesebb volt, mint a szocializmusban, és felirat is szerepelt a homlokzatán. Fotó: Déri Múzeum Fotótára A Meteor Mozi épülete majdnem az enyészeté lett. Mígnem azonban 2015-ben csoda történt, és megvásárolta egy vallási gyülekezet, amely átalakíttatta a maga céljaira. A,, Demke" gyönyörű palotáját 46 éve robbantották le, a helyére iskolát építettek. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg olvasóinkkal tér arról is nevezetes, hogy a mai Benedek-iskola helyén pompázott a DMKE palotája, ami aztán szülőotthonként is funkcionált, s ezáltal nagyon sok debreceni ott jött világra... – de ez már egy újabb történet. Végül íme egy másik emblematikus épület a lakótelep környékéről: a város első laktanyája, amit akkoriban Bocskainak neveztek. A lakótelep melletti laktanya. A képeslapmásolatot Vértesi Ferenc osztotta meg olvasóinkkal A háttérben az Alkotmány utca és a Faraktár utca melletti négyemeletesek sorakoznak.