Az első szakasz most zárult le, a munkába a rektori konferencia mellett külső szakmai szervezeteket, munkaadókat is bevontak - mondta a miniszteri biztos. Kiemelte: a következő lépés a miniszteri rendelet megalkotása lesz, amelyet várhatóan tavasszal adnak ki. Ezután a felsőoktatási intézményeknek kell átdolgozniuk a vonatkozó dokumentációkat, aminek idén nyártól jövő év tavaszig, nyárig kell megtörténnie, és jövő szeptembertől már a megújult szerkezetben indulhatnak a képzések - tette hozzá. A szónokverseny mellett megrendezésre került koreai kulturális kvízt szintén Hancsák Anita nyerte meg. Elte koreai szak film. A kettős sikerhez ezúton gratulálunk! A kolozsvári Babes-Bolyai Tudomány... egyetem rendezvényén romániai, bulgáriai és magyar hallgatók vettek részt, az ELTE Koreai Tanszékét Hancsák Anita mellett Buzogány Krisztina és Pataki Petra mesterszakos hallgatók képviselték. A képen balról jobbra: Pataki Petra MA hallgató, Kovács Ramóna doktorandusz, Hancsák Anita MA hallgató, Buzogány Krisztina MA hallgató See More Balog Zoltán beszédéből sajnos nem derült ki, hogy a családtudományi képzést milyen munkaerőpiaci igényre reagálva hozták létre.
9. KOREAI FILMFESZTIVÁL – KEVEREDJ BELE! Eljött a november és vele a koreai filmek ideje is. Immár 9. alkalommal hozza el a Koreai Kulturális Központ a koreai filmek legjavát a magyar mozikba. Barátság és árulás, szerelem és szenvedély, könnyek a nevetéstől és a szívbe markoló fájdalomtól. A 2016. november 8. és 12. között megrendezésre kerülő filmfesztivál olyan érzelmek kavalkádját vonultatja fel, amelybe érdemes lesz belekeveredni! Idén Budapesten november 8. Elte koreai szak es. között a Sugár Mozi, november 11. és 12-én Debrecenben és Pécsett az Apolló Mozi, Szegeden pedig a Belvárosi Mozi ad helyet az eseménynek. A budapesti Sugár Mozi november 8-i nyitó vetítésén 18:00 órától A királyi szabó című filmet nézheti meg a közönség. A 127 perces alkotás több mint 1000, kézzel készült hanbokot (koreai tradicionális női öltözéket) vonultat fel, címéhez méltóan királyi pompában. A film Gongdzsin, egy fiatal, öntörvényű, korát megelőző ötletekkel rendelkező szabó munkásságát, és féltékenységből fakadó intrikákkal teli életét mutatja be.
A NLK az egyetemek és kulturális intézmények számára 1500–3000 kötetből álló gyűjteményeket adományoz, illetve gondoskodik a könyvtárak berendezéséről és műszaki eszközeiről is, míg az üzemeltetés költségeit a fogadó intézmény biztosítja. Az új könyvtár nélkülözhetetlen segítséget nyújt a Bölcsészettudományi Karon folyó kutatásokhoz és tudományos munkához. A Koreai Tanszék a BTK egyik legdinamikusabban fejlődő szakja, hallgatóinak számát tekintve az angol és japán nyelvszakok után harmadik helyen áll – mondta el Mecsi Beatrix tanszékvezető. Az ELTE jelenleg a gyűjtemény katalogizálásán dolgozik annak érdekében, hogy a kiadványok a hallgatók és kutatók minél szélesebb köréhez eljuthassanak. Alapszakok, specializációk. A ceremónián jelen voltak még a Koreai Tanszék munkatársai ( Horváth Alíz adjunktus, Han Heejung, a Dankook Egyetem vendégtanára, Jin Kyoung-Ae anyanyelvi lektor, Nguyen Krisztina tanársegéd, Takáts Mária nyugalmazott anyanyelvi lektor és Major Kornélia, a Távol-Keleti Intézet könyvtárosa is. Lee Dangkweon, a Koreai Kulturális Központ igazgatója (b) és Hamar Imre nemzetközi rektorhelyettes, az ELTE Távol-keleti Intézetének igazgatója (j) Az ELTE BTK-n Birtalan Ágnes egyetemi docens kezdeményezésére 1997-ben indult el egy 4 féléves nyelvi- és országismereti program a Korea Foundation és a Koreai Köztársaság Magyarországi Nagykövetségének támogatásával.
Sorry, these contents are not available in English Az 1500 kötetből álló és folyamatosan bővülő gyűjtemény a Koreai Nemzeti Könyvtár "Window on Korea" projektje keretében érkezett az ELTE Bölcsészettudományi Karára. Az ELTE BTK Koreai Tanszéke sikeresen pályázott a Window on Korea projektben, így öt éven keresztül folyamatosan megkapja a legfrissebb szakirodalmi és egyéb kiadványokat a Koreai Nemzeti Könyvtártól. Tibeti BA szakirány. Az oktatók és hallgatók munkáját segítő, jelenleg 1500 kötetes gyűjteményt és az annak otthont adó könyvtártermet csütörtökön avatták fel a Koreai Tanszéken. Az eseményen Borhy László rektor aláírta az ELTE és a Koreai Nemzeti Könyvtár között született megállapodást, majd Hamar Imre nemzetközi rektorhelyettes, az ELTE Távol-keleti Intézetének igazgatója és Lee Dangkweon, a Koreai Kulturális Központ igazgatója leplezték le a könyvtár bejáratánál elhelyezett projekttáblát. A Koreai Nemzeti Könyvtár (NLK) a Window on Korea projektben a világ több kontinensén olyan könyvtárakat hoz létre, amelyek segítik a koreai történelem és kultúra iránt érdeklődő kutatók és hallgatók munkáját.
Zongorán Weil András fiatal zongorista játszik. A lemezen és a koncerteken Mákó Kató dobol régizenei és népzenei ütős hangszereken, valamint énekel. "A Rengeteg zenéjével és szövegeivel elsősorban a természetben mélyül el, keresve a sokszor elfeledett tiszta, egyszerű kapcsolatot ember és természet között, valamint ember és a saját természete között olyan hozzáállással, amely szembe mer nézni a valósággal, mégis meggyőződéssel hisz az ideákban" Az album a Fonó gondozásában jelent meg. Kapható a Fonó webboltjában és a terjesztőknél, valamint a digitális terjesztőfelületeken. 1. Csak a szavak 2. 37 2. De szeretnék 4. 40 3. Iszom a bort 3. 26 4. Egyetlen cigaretta 3. 25 5. Úgy szerettem beléd 3. 27 6. Beszéljünk Zoli 3. 49 7. Szarvasbőgés 2. 44 8. Erdős Virág: Én vétkem - Veszprém Kukac. Rengeteg 5. 51 9. Követ a nap 2. 56 10. Meséld el fiam 2. 14 11. Elrontottak 4. 28 12. Hatalmas emberek 2.
Boldog karácsonyt mindenkinek!
És hogy mindez összességében mi is akar lenni? Talán a magyar virtus keserédesnél sokkal fájdalmasabb illusztrációja. Erdős virág iszom a bort les. Sub Bass Monster: Ragga a csodaszarvasról (2006) Az előbbi sokk után evezzünk is gyorsan kellemesebb vizekre: a Sub Bass Monster szerzeménye már címében is elegánsan szellemes rájátszás a Csodaszarvas regéjére, és be is váltja az ezzel kapcsolatos ígéreteket. Ötletes, de nem botránykeltő, általános iskolai történelemórákra bátran ajánlott kiegészítő audiovizuális elem. Belga: Nemzeti hiphop (2002) Az időben egy nagyobbat ugorva el is érkeztünk a reformkorhoz és 1848-hoz, pontosabban annak a közel százötven évvel későbbi imitációjához. Ez a mára már minden valamirevaló nemzettudatlistáról kihagyhatatlan klasszikus éppen attól működik, hogy a mai napig ott lebeg a szelíden okoskodó komolyan vehetőség és a finom irónia határán: a szélsőségesek éppen akkora előszeretettel hallgatják, mint pesti underground arcok. Sickratman itt még nem ordít hörögve Csighy-verset, csak krisztusi frizurával követeli a Magyar Nemzeti Hiphopot Jancsó Miklós filmjének részletében, DJ Titusznak A Tenkes kapitánya fő témájával megbolondított zenei alapjára.
Amikor a fotókat válogatom, a visszacsatolásokhoz, meg a köszönővideóhoz, évek óta elsírom magam. Mert ez így túl tömény. Túl sok a szegénység, amit a szomorú gyerektekintetek az elviselhetetlenségig fokoznak. És az örvendező gyerekek is csak fokozzák ezt az érzést. Sosem tudok megbirkózni vele. Próbálom persze magyarázni a fáradtsággal…de igazából azt hiszem, ez így van jól. Talán épp ez hiányzik a döntéshozókból. Talán ezért van, hogy ridegen, érzelem nélkül tudnak döntéseket hozni. Mert nem látják ezeket a gyereksorsokat. Ezt a kilátástalanságot. Amelyekről ők is tehetnek. Azokkal a döntésekkel, amelyeket meghoznak. Azzal, hogy engedik az oktatási szegregációt. Deagostini legendás autók. Hogy a szegénységben élőknek elérhetetlenné teszik a lakhatási szegénységből való kilábalást. Hogy a közmunkabért úgy tekintik, mint előrelépést. Hogy azt állítják, minden rendben van. Talán, ha belenéznének egy gyerek szemébe. Egy ilyen gyerekébe. Ha megnéznék, hol alszik. Mit eszik. Hol mosakszik. Ha látnának olyat a szegénységben élve, aki sérült…vagy beteg.
Ami pedig a Kaláka-féle verziót illeti: nem lehet mosoly nélkül hagyni, ahogy a koncertek alkalmával – és valamennyire a stúdiófelvételben hallhatóan is – Radványi Balázs Pató Pál úr szerepében rájátszik erre a tökéletes nemtörődömségre. Tolcsvay László: Nemzeti dal (1973/1981) Ha a listát könnyűzene-történeti sorrendben állítottuk volna össze, ez lenne rajta a legelső dal. A rendszerváltás után születettként csak sejteni tudom, hogy pontosan mennyit jelenthetett ez az eredetileg 1973-ban megzenésített, ám közönség előtt csak 1981-ben Koncz Zsuzsával, valamint az Illés és a Fonográf tagjaival közösen előadott verzió – amely azóta szinte kötelező alapon bekerült az ide vonatkozó iskolai ünnepi előadások programjába. Erdős virág iszom a bort. Az viszont biztos, hogy egy olyan dalról beszélünk, amely ezzel a durva kanonizálódással együtt is meg tudta őrizni a méltóságát. Waszlavik Gazember László: Kossuth Lajos azt üzente (1991) Van valami finom élcelődés abban a gesztusban, amikor a – forradalom után egyébként külföldre menekülő – Kossuth Lajosról szóló nótába a "Ha nekem egyszer sok pénzem lesz…" kezdetű korai kvázi-mulatós sorai vegyülnek Waszlavik Gazember László avantgárd agymenésében.