Most egy összehangolt kampányra van szükség, amelyben a Netflix, a producerek és a sajtósok is a filmért dolgoznak. A filmet finanszírozó filmalap eddig is a produkció mellett állt, az elkövetkező időszakban pedig tovább segíti, de közös munkáról van szó – jelentette ki Havas Ágnes. Morcsányi Géza úgy vélte, ha egy műalkotásban, mint ebben a filmben, benne van a potenciál, akkor nagy kampány nélkül is eléri a hatást. Mint mondta: ennek ő is tapasztalta a hatását, mikor Szarajevóban a villamoson felismerték. Alakításáért az Európai Filmdíjat elnyerő Borbély Alexandra elmondta, hogy a film sikerének köszönhetően már több filmes produkció is megkereste. Szalai Károly vágó Szabó Istvánt idézte, aki egyszer azt válaszolta a kérdésre, mitől jó egy film, hogy "segít élni". Enyedi ildiko oscar awards. A Testről és lélekről szerinte segít élni azoknak, akik megnézik, ezért szerinte különlegesen jó film. Herbai Máté operatőr elmondta: Enyedi Ildikó azzal kereste meg, hogy nem hatásvadász, hanem "operatőri filmet" akar forgatni, ami nagy felelősséget rótt rá.
Oscar-díjra jelölte a Testről és lélekről című magyar filmet a legjobb idegen nyelvű alkotások között az amerikai filmakadémia, amely kedden Los Angelesben jelentette be a legrangosabb hollywoodi elismerés végső esélyeseit. Enyedi Ildikó műve az Una mujer fantástica című chilei, A négyzet című svéd, a The Insult című libanoni és a Szeretet nélkül című orosz alkotással lesz versenyben a díjért. Magyar film eddig két alkalommal kapott Oscar-díjat ebben a kategóriában, 1982-ben Szabó István Mephisto című alkotása, 2016-ban pedig Nemes Jeles László holokausztdrámája, a Saul fia. Enyedi ildiko oscar 2019. "Zsinórban harmadik éve szurkolhatunk magyar filmnek az Oscaron. Gratulálok a Testről és lélekről alkotóinak az Oscar jelöléshez" – írta a bejelentés után a Twitter közösségi portálon Andy Vajna, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos, utalva ezzel arra, hogy tavaly a Mindenki című magyar rövidfilm is Oscar-díjat kapott. A Testről és lélekről többek között elnyerte a fődíjat a 2017-es Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén, főszereplője, Borbély Alexandra pedig megkapta a legjobb női alakításért járó Európai Filmdíjat.
– Azért az a csodálatos napfényes jelenet is tele van apró feszültséggel: a pirosló, édeni paradicsomok mellett ügyetlenül szétszóródik a morzsa. – Az a szép benne, hogy mindegyik szereplő megőrzi önmagát ebben a kapcsolatban. Úgy fogadják el egymást, hogy nem kell megváltozniuk. Ennél nagyobb csoda pedig nem nagyon képzelhető el. Egyébként is szeretnivaló a történet. És ehhez – a dramaturgián és a gyönyörű képi világon túl – nagymértékben hozzájárulnak a jól kiválasztott szereplők. Enyedi ildiko oscar 2017. Az epizódszereplők is jók, de a Testről és lélekről a két főszereplőre, a két ember kapcsolatára épül. – Borbély Alexandra időközben megkapta az Európai Filmdíjat az Enyedi-filmben nyújtott alakításáért. A könyves világból érkező, a filmes világban minden tekintetben civil Morcsányi Géza működése pedig már-már önmagában csodának nevezhető; nem? – Enyedi Ildikó nagy kockázatot vállalt Morcsányival. De ő mindig olyan férfi főszereplőt keres, akinek erős a kisugárzása. Aki kevés szóval, a jelenlétével képes hatni.
"Szép volt, jó volt, nagyon nagy öröm volt. Jövünk a következő filmmel" – mondta Los Angelesben az M1 riporterének. Enyedi Ildikó szerint nagy kaland és boldogság volt dolgozni a Testről és lélekről című filmen, és mindaz, ami történt, bizonyítja, hogy jól dolgoztak. Oscar-díj: Enyedi Ildikó filmjét nevezi Magyarország!. Az alkotó kiemelte, hogy már új filmje előkészületein, Füst Milán Feleségem története című regényének adaptációján dolgozik. A Testről és lélekről stábja mindenkinek megköszönte a drukkolást a film közösségi oldalain. Szívből gratulálunk a Testről és lélekről alkotóinak a filmhez, a jelöléshez és a sok-sok eddigi elismeréshez!
A múlt héten meghallgattam egy előadást az impresszionizmusról. Ez része egy ingyenesen látogatható előadássorozatnak, amit a Magyar Nemzeti Galéria szervezett a még két hétig tartó "MONET, GAUGUIN, SZINYEI MERSE, RIPPL-RÓNAI" kiállítás apropójából. Az előadó, dr. Bellák Gábor, arra a kérdésre szeretett volna válaszolni, hogy létezik-e magyar impresszionizmus. Az előadás az irányzat fő stílusjegyeinek az ismertetésével kezdődött, anélkül viszont, hogy túlzottan belement volna a részletekbe, ugyanis ez a következő rész témája. Természetesen Claude Monet neve már mindjárt az elején felmerült, és egészen végig velünk is maradt az impresszionizmus szülőatyjának a szelleme: az ő festményei adták az előadás vezérfonalát és az abszolút viszonyítási alapot. Még mielőtt magával az impresszionizumussal foglalkoztunk volna, megnéztük, kik voltak az előfutárok mind a külföldi festészetben, mind a magyarban. Impresszionista – Wikiszótár. Bellák Gábor egy nagyon lényeges dologra hívta fel a figyelmünket: impresszionisztikus elemek már az előző korszakokban is felfedezhetők a festészetben, akár a témákat, akár a technikát vesszük figyelembe.
Első kiállításuk 1874-ben volt, ahol bemutatták Monet Impresszió, a felkelő nap című képét. Az elsőnél is nagyobb vihart kavart az 1876-ban rendezett második kiállításuk, a közvélemény pedig csak a 80-as évek második felétől kezdett megbékélni az impresszionistákkal, amikor már újabb - náluk is vadabb - csoportok megjelenése borzolta a kedélyeket. A másik, ami az impresszionizmus diadalát gyorsította, a fotográfia fejlődése. Az impresszionisták saját elveik igazolását látták a technikában. Hasonló dolgok foglalkoztatták őket: a pillanatfelvétel lehetősége, a dekompozíció, a dolgok újszerű rögzítése, így munkájukat rokonnak érezték. Mi sem mutatja jobban ezt, hogy a párizsi Guerbois-kávéházban, ahol összejöveteleiket tartották, a festő Manet, Monet, Pissarro, Degas mellett rendszeres vendég volt Nadar, a híres fényképész is. Impresszionizmus a magyar festészetben A legismertebb impresszionistákhoz közeli művészünk Szinyei Merse Pál. Magyar impresszionista festo.com. Ecsetkezelése, témái erős impresszionista hatásról árulkodnak.
Itt egyszerre kellett lázadni Bécs és a "magyar ugar" megrögzött kulturális hagyományai ellen. Nagybánya az ország északkeleti területén feküdt, távol Budapesttől, még távolabb Bécstől, vagyis a politikai és akadémiai centrumoktól. Aki el akart vonulni a civilizációtól, az megtehette. Ferenczy Károly: Nyilazók Máramaros, a Keleti-Kárpátok belső vonulatában fekvő Gutin, a zöld mezők és havas hegyormok hálás témát, a pásztorok, parasztok és cigányok pedig olcsó modelleket jelentettek a festők számára. Állítólag Hollósy így kiáltott föl a művésztelepnek szánt szénapajtát látva: "Disznóól – lesz, ha majd birtokba vesszük. Impresszionizmus - Magyar impresszionista festők. " A nagybányaiak 1897-ben mutatkoztak be a Műcsarnokban. A klasszikus festészet hívei fanyalogtak, a modernek azonban lelkesedtek. Elég Bródy Sándort idézni: "Jövök a régi műcsarnok sötét termeiből és a szemem káprázik. A magyar festők nagy jövőjét láttam ott felragyogni. " Ferenczy festészete a nagybányai évek alatt jelentősen változott. Eleinte az úgynevezett "finom naturalizmus" mestere volt.
Az ilyenfajta festészet jellemző Paál Lászlóra, akit sokkal inkább érdekelt a sötétség – talán saját lelki állapot miatt is-, mint a világosság, és a fény nála csak annyiban játszik szerepet, amennyiben a festő látni és láttatni szeretné, miképpen hat egy-egy ilyen fénypont a sötétségre. Mészöly Géza: Szigetvár, 1871, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; fotó: MNG Paál László: Fontainbleau-i erdőrészlet, 1876, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; fotó: MNG Az előadás második felében nagyon sok párhuzamot láthattunk francia és hazai festők között. Szinyei és Monet szikláit néztük: Szinyeinél sokkal masszívabbak a sziklák, mint Monet képein; Fényes Adolf Néma utcáján ugyanolyan vibráló foltok vannak, mint Monet festményein, mégis ezeket nézve azonnal kitűnik, hogy "a magyar impresszionizmus sokkal vaskosabb, zamatosabb, mint a francia", de például Sisley-nél is találunk olyan festményt – Híd Villeneuve-la-Garenne-né l – mely sokkal plasztikusabb, mint egy Monet alkotás. Fényes Adolf: Néma utca, 1899, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; fotó: MNG Szinyei Majális c. festménye tematikáját és hangulatát tekintve impresszionista.