Válaszd a felső menüben "Ügyintézés", majd a választómenüben "Előlegfizetés" menüpontot. Válaszd ki a listából a BSI Sport Kft-t, add meg az utalandó összeget. A közleménybe kérjük, feltétlenül írd be a neved és futóazonosítód. Ha nincs, vagy nem tudod a futóazonosítód, kérjük a születési dátumodat add meg. K&H SZÉP Kártya Lépj be a kártyaszámod és a jelszavad megadásával a K&H SZÉP Kártya kártyabirtokosi felületén. Válaszd a felső menüben a sor végén levő "Előlegfizetés" menüpontot. Az "elfogadóhely azonosító" mezőben add meg a BSI Sport Kft. azonosítóját: 84024860 Kattints az "elfogadóhely azonosítása" gombra, ekkor megjelennek az elfogadóhely adatai (BSI Sport Kft., 1138 Budapest, Váci út 152-156. ) Válaszd ki az alszámlát, add meg az összeget és kattints a "fizetés" gombra. Részletesebb leírást ide kattintva olvashatsz MKB SZÉP Kártya Az előlegfizetés több lépésben történik: Először küldd el nekünk e-mailben a címre a következőket: – MKB SZÉP Kártya azonosítószáma (FIGYELJ, nem a kártya számát kell megadni, hanem az alatta található azonosítót) – Ügyfél (kártyabirtokos) neve – Email-cím, amire kéred majd a jóváhagyáshoz szükséges információkat Az elküldött adatok alapján mi lekérünk egy előrefizetési azonosítót, amit email-ben visszaküldünk.
Az összegek növekedésében a Szép-kártya széles körű felhasználhatósága mellett a kedvező jogszabályi környezetnek is fontos szerepe van, hiszen június 30-ig csak 15 százalékos szja terheli a kártyás juttatásokat. Ezzel egy időben a zsebekre kedvező adózás mellett utalható keretösszeg a korábbi időszak kétszeresére bővült. Az OTP Szép-kártyabirtokosok április végéig mintegy 60 milliárd forintot költöttek, 38 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az április 25-én érvénybe lépett kormányrendelet lehetőséget teremtett arra, hogy a csaknem 1, 7 millió OTP Szép-kártya ügyfél hasznosan költhesse el a mintegy 160 milliárd forintnyi felhalmozott juttatást – írták. A kényelmes és problémamentes elfogadás érdekében az OTP Csoport a teljes elfogadóhelyi hálózatán, a rendelet kihirdetését követő 10 napon belül lehetővé tette a három zsebes fizetést. Az intézkedés hatása az alszámlák felhasználásán is megmutatkozott, hiszen rövid idő alatt jelentősen emelkedett a szálláshely és szabadidő alszámlákról költött összegek nagysága.
Az előrefizetési azonosító alapján tudod indítani az utalást. Az MKB SZÉP Kártya oldalán az előrefizetés jóváhagyása oldalon add meg az előrefizetési azonosítót és a többi adatot, majd kattints az "előrefizetés jóváhagyása" gombra 🔹 Ha további kérdésed van a SZÉP Kártyás vagy a BSI egyenlegből való fizetéssel kapcsolatban, keresd kollégáinkat a címen! Mozogj velünk SZÉP Kártyával is! 🚶♀️🚴♂️🏃♂️ BSI
A feltöltések szerkezete ugyanakkor nem változott jelentősen, a legnépszerűbb alszámla továbbra is a vendéglátás, ezt követi a szálláshely és a szabadidő. Az összegek növekedésében a Szép-kártya széles körű felhasználhatósága mellett a kedvező jogszabályi környezetnek is fontos szerepe van, hiszen június 30-ig csak 15 százalékos szja terheli a kártyás juttatásokat. Ezzel egy időben a zsebekre kedvező adózás mellett utalható keretösszeg a korábbi időszak kétszeresére bővült. Az OTP Szép-kártyabirtokosok április végéig mintegy 60 milliárd forintot költöttek, 38 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az április 25-én érvénybe lépett kormányrendelet lehetőséget teremtett arra, hogy a csaknem 1, 7 millió OTP Szép-kártya ügyfél hasznosan költhesse el a mintegy 160 milliárd forintnyi felhalmozott juttatást. A kényelmes és problémamentes elfogadás érdekében az OTP Csoport a teljes elfogadóhelyi hálózatán, a rendelet kihirdetését követő 10 napon belül lehetővé tette a három zsebes fizetést.
A munkáltatóknak decemberben sem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük a SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatások, valamint a reprezentáció és az üzleti ajándék után, írja a Világgazdaság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közlésére hivatkozva. A SZÉP-kártyás béren kívüli juttatások után fizetendő szocho alól a veszélyhelyzeti szabályok mentesítették a munkáltatót. Ezek a szabályok 2021. december 1-jén hatályukat vesztették, ám átmeneti szabályokkal meghosszabbították az érvényességüket. Az ideiglenes szabályozás értelmében a SZÉP-kártya alszámláira utalt támogatások bizonyos összeghatárig számítanak béren kívüli juttatásnak: szálláshelynél 400 ezer, vendéglátásnál 265 ezer, szabadidőnél 135 ezer forint az éves maximum. A rekreációs keretösszeg tekintetében költségvetési munkáltató szervnél 400 ezer forint, más munkáltató esetében 800 ezer forint a felső határ, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll.
Fontos információk érkeztek a Szép-kártyákról Jelentősen nőttek a Szép-kártya feltöltések a szolgáltatók adatai alapján, az OTP-nél az előző évi másfélszeresére ugrottak a befizetések májusig, a K&H Banknál pedig csaknem 30 százalékkal - közölték a kártyakibocsátók az MTI érdeklődésére. Jelentősen nőttek a Szép-kártya feltöltések Jelentősen nőttek a Szép-kártya feltöltések a szolgáltatók adatai alapján, az OTP-nél az előző évi másfélszeresére ugrottak a befizetések májusig, a K&H Banknál pedig csaknem 30 százalékkal - közölték a kártyakibocsátók az MTI érdeklődésére. Jelentősen nőttek a Szép-kártya feltöltések Jelentősen nőttek a Szép-kártya feltöltések a szolgáltatók adatai alapján, az OTP-nél az előző évi másfélszeresére ugrottak a befizetések májusig, a K&H Banknál pedig csaknem 30 százalékkal – közölték a kártyakibocsátók
A turizmusra költhető rekreációs keretösszeg 450 ezer forintról a koronavírus-válság időszakában (2021. június 30-ig) 800 ezer forintra nőtt, amelyből Szép-kártya szálláshely alszámlájára 400 ezer forint, a vendéglátásra 265 ezer forint, szabadidős felhasználásra 135 ezer forint utalható. A Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslata alapján ez az időszak is meghosszabbodna az év végéig, jegyezte meg az államtitkár. A vasárnap hatályba lépő változás nagy könnyebbséget jelent a felhasználóknak, hiszen a Széchenyi Pihenő Kártya egyes alszámláira utalt béren kívüli juttatás bármelyik másik alszámlánál meghatározott szolgáltatás kiegyenlítésére is felhasználható. A járványhelyzet alatt eddig nem használt szálláshely, vagy a szabadidő zsebből mától már lehet vendéglátásra is költeni. A fokozatos újranyitás következő állomásánál, amint négymillióan lesznek beoltva, a védettségi igazolvánnyal számos turisztikai szolgáltatás válik elérhetővé, így a vendéglátás alszámlán összegyűlt összegből akár fürdő-, uszodabérlet is vásárolható, vagy a szállásdíj is kiegyenlíthető lesz.
Egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett számítással történik, az legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak. A szerda esti Magyar Közlönyben pedig kormányrendeletként megjelent - és péntektől lép hatályba - a legújabb szorzótábla, amely szerint például az 1950-ben szerzett fizetésekre 411, 364-es (! ) szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 71, 294 a szorzó értéke, míg a 2000-esnél 4, 83. Majd például a 2010-es nettó bérek esetében ez az érték 2, 026. Az öt legutolsó évben pedig: 2015-re 1, 655-ös, 2016-ra 1, 536-os, a 2017-re 1, 36-os, 2018-ra 1, 222-es, 2019-re pedig 1, 097-es szorzó vonatkozik. A korábbi jogszabályban szereplő szorzók alacsonyabbak voltak - itt is jól látszik tehát a magas nettó kereseti dinamika. Nem csoda, hiszen 2019 volt az utolsó, a koronavírus-járvány és azt követő gazdasági válság előtti utolsó békeév.
A valorizációs szorzókra azért van szükség, mert ezekkel lehet hozzáigazítani a nyugdíjazás előtti évek, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Az érintettek munkával töltött évei alatt nemcsak a béreket meghatározó tényezők változnak, de összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi járandóságot. Például egy 1980-ban szerzett pár ezer forintos havi fizetés ma már nyilvánvalóan kevés lenne. Minden év elején, így a 2021. január és március közötti időszakban benyújtott nyugdíjigények esetén is, csak nyugdíjelőleget állapítanak meg, hiszen a nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámokat a harmadik hónapban teszik közzé - ez történt meg szerda este. A nyugdíj összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítás napjáig elért keresetekből kell meghatározni. Ez az időszak a 2021-es kezdőidőponttal megállapított nyugellátásoknál már harminchárom évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba.
Hogy ez mekkora eltéréseket tud okozni, arra következő példát mondta: ha valaki 2015-ben ment el hasonló "múlttal" nyugdíjba, mint egy mostani elvonuló, 80 százalékkal kisebb nyugdíjalapot képező keresetet állíthatott maga számára elő, mert annyival rosszabbak voltak a valorizációs szorzók, hiszen 2015 és 2021 között a nyugdíjak emelkedése csak az inflációt követte, míg a bérek ennek többszörösével nőttek. Ebből következik az, hogy a bér–nyugdíj-olló folyamatosan nyílik. És azt sem tartja valószínűnek a szakértő, hogy a megnövekedett inflációval most lépést tart a nyugdíj. "Egyrészt van egy olyan szabályozó rendszer, hogy ha magasabb lenne az infláció idén 5 százaléknál, akkor novemberben visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelésre kerül sor, de most van egy jóval erősebb védelmi rendszer, mely szerint érkezik a 13. havi nyugdíj, ami további 8 százalékos emeléssel egyenértékű" – erősítette meg Farkas András. Vagyis 13 százaléknyi "védettségi zónájuk" van a nyugdíjasoknak az inflációval szemben, ami elegendő lesz szerinte az infláció kivédésére idén.
A nyugdíjszámítás fő elemei: nettósítás, valorizálás, azaz szintre hozás, degresszió, szolgálati idő szerinti mérték. Az 1950-től minden egyes évre vonatkozó új valorizációs szorzók az itt elérhető kormányrendeletben találhatóak. A nyugdíjszámítás folyamatáról és a valorizációról pedig ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.
Mint kitért rá, a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése alulról fogja felhajtani a béreket, így a nemzetgazdasági átlagkereset emelkedése jóval jelentősebb mértékű lesz a szokásosnál, emiatt aztán aki 2023-ban megy nyugdíjba, az élvezni fogja a valorizációs szorzókban beálló pozitív változást, viszont újra lemaradhatnak a nyugdíjasok az olló nyílása miatt. "Az elszegényedési csúszda meredeksége most sokkal enyhébb lett a 13. havi nyugdíjnak is köszönhetően, de igazán mindaddig nem lehet zárni ezt az ollót, amíg a nyugdíjemelés módszere nem változik meg, és kizárólag az inflációt követi" – tette hozzá. Nyitókép: MTI Fotó: Balogh Zoltán
Az egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett művelet, a számítás legfontosabb paraméterei közé tartoznak az úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak. Ezeket frissítették most. Kicsit bonyolult, de mutatjuk a lényeget. Péntektől lép hatályba a legújabb szorzótábla, amely szerint például az 1950-ben szerzett fizetésekre 411, 364-es (! ) szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 71, 294 a szorzó értéke, míg a 2000-esnél 4, 83. Majd például a 2010-es nettó bérek esetében ez az érték 2, 026. A számok önmagukban nem sokat mondanak, de nézzük, miért olyan fontosak. A lényeg a szorzók mögött A valorizációs szorzókra azért van szükség, mert ezekkel lehet hozzáigazítani a nyugdíjazás előtti években, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Az érintettek munkával töltött évei alatt nemcsak a béreket meghatározó tényezők változnak, de összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi járandóságot.
Például egy 1980-ban szerzett pár ezer forintos havi fizetés ma már nyilvánvalóan kevés lenne- írja a A szabályok Minden év elején, így a 2021. január és március közötti időszakban benyújtott nyugdíjigények esetén is, csak nyugdíjelőleget állapítanak meg, hiszen a nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámokat a harmadik hónapban teszik közzé - ez történt meg szerda este. A nyugdíj összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítás napjáig elért keresetekből kell meghatározni. Ez az időszak a 2021-es kezdőidőponttal megállapított nyugellátásoknál már harminchárom évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba. Aki elég felkészültnek érzi magát, hogy elvégezze a számításokat, ITT letöltheti a szorzókat bemutató kormányrendeletet. A lényeg az 1999. oldalon kezdődik, de nyugalom, a megnyitás után csak alig néhányat kell görgetni a táblázathoz, mert a Magyar Közlöny folyamatos lapszámozással készül.