Eddig a tények. Lássuk, mit tettek e tényekből a honi ellenzék aktorai. Az első bizonytalanság után ráébredtek, hogy itt egy lehetőség nyílik a kormány szidalmazására, méghozzá két oldalról is. Egyfelől beleillik a hatalom keleti nyitásának a bűnös voltára való utalásra, másfelől a tervezett Diákváros fájó – és feltételezett – hiányára történő rámutatásra is. Nyuszi kínai buse imprimante mettre. A keleti nyitás bűnös volta régi toposz, tulajdonképpen a rémítő önkényuralmi felzárkózás egyik esete csak, Orbán oda húz, ahová a szíve: az önkényuralkodókhoz. Hogy azután mit kezd vele, az már rejtély, de Orbán lényének vannak ilyen furcsa vonásai, meg kéne szoknunk. A Diákváros pedig bónusz, még a honi ifjúságot is kifosztják, sőt, kisemmizik; nem is kell nyerőbb lapjárás. Értem én a dolgot, nem is kell különösebb magyarázat. Ha nem sikerülnek a választások, akkor füstbe megy az egész terv, nem lesz kínai egyetem és ráadásul a Diákváros sem épül meg – lesz rá ürügy elég. Majd megmagyarázzák. Amit nem értek, az az egész kínai ügy.
Ez leselkedik ránk, hacsak a demokratikus erők a sarkukra nem állnak. Zárójel. Például milyen frappánsan csinált méhlegelőt is, pedig azt nehéz: praktikusan csak a füvet nem kell levágni és már kész is. De most viccen kívül nem tűnik fel nekik, hogy a fűfélék szélbeporzásúak és nem igényelnek méheket? Továbbá hol találnának méheket egyébként is? Az egész egy tipikus muciológus megközelítés: vannak bogarak, repkednek össze-vissza, mi meg majd jól gondoskodunk róluk, aztán kimegyünk és imádjuk őket. Ahogyan azt Móricka elképzeli. Zárójel bezárva. Szerencsére itt vannak nekünk ezek a figyelmes, éber, éles eszű ellenzékiek, és ők majd szemmel tartják a dolgokat; nem kell félni, amíg KariGerit látjuk. Hol lehet év közben szaloncukrot venni? Online vagy valamelyik áruházban lehet.... Amint a méhlegelőt is létrehozták, úgy kell majd a Fudan egyetemet is: nem kell csinálni semmit, hagyni kell az ügyeket a maguk útján menni. Általában is azt kell csinálni, amit a méhlegelőknél: ha nincs munka, akkor semmi látnivaló sincs. Ha nem dolgozunk, akkor hibát sem véthetünk. Igaz, arra rámegy a Diákváros is, de annyi baj legyen, azzal se lesz gond – minek az a nagy rohanás.
All that time hunting him and just like that, I'm looking down at Pablo fucking Escobar. For years I'd been building this son of a bitch up in my head. What a monster he'd be. But here's the thing. When you lay eyes on him, the devil's a real letdown. Just a man. Beard grows if he doesn't shave. Fat and shoe-less. Bár értékelést általában a kritika végén szoktam írni, a Narcos esetében ez most előre kívánkozik. Bár nyilván még friss az élmény, és éppen ezért sokkal élénkebb az emlék, mint a régi, klasszikus kedvenceimről (például The Wire), ennek ellenére ki kell jelentenem, ez az egyik legjobb sorozat, amit valaha láttam. Ugyan hivatalosan két részre lett bontva Pablo Escobar tündöklésének és bukásának tálalása, és az évadok külön-külön is megállják a helyüket, érdemes összességében vizsgálni a még Netflixes mértékkel nézve is kiemelkedő szériát. Aki ismeri El Patrón történetét, azt nem éri meglepetés, ha a tovább mögé kattint, de azért ott folytatom spoileresen. Már az első, Pablo felemelkedését tárgyaló évad sem volt rossz, sőt, de a készítőknek sikerült az, amire én sem nagyon számítottam, és a második szezonra még emeltek egyet a színvonalon.
Arról, hogy Portik terjeszkedni akart az éjszakában, a volt Conti Car főnök, Radnai László is beszélt a vallomásában. A korábban 12 évre ítélt egykori keresztapa szerint Portiknak az volt az elmélete, hogy Drobilich Gábor és Ferencsik Attila az olajügyeket fogja intézni az országban, ő pedig a budapesti éjszakai életbe folyik bele, még a taxisokat is irányítani fogja. Radnai úgy tudta, Portik azt akarta elérni, hogy az éjszakai szórakozóhelyek mindegyikére rátegye a kezét. Tervei szerint ő fogta volna össze az éjszakai életet. Radnai szerint Portik számítását az húzta keresztül, hogy az Energol-ügy miatt szöknie kellett. Úgy tudjuk, a halnagykereskedő és az Energol-vezér közötti konfliktus egy elszámolási vita miatt élesedett ki, ugyanis Necz István Totkának és Portiknak is tízmillió forinttal tartozott és a korábbi ökölvívó azt követelte üzlettársától, hogy előbb neki és ne pedig Portiknak törlesszen. A másik oka összeütközésüknek az lehetett, hogy az olajos vállalkozó úgy gondolta, Totka túlságosan nagymértékben részesedik a bevételből, így félre akarta őt állítani.
Tata, mint Pablo felesége, a végletekig hűséges volt férjéhez, a sicariók, a rivális drogbandák vezetői, a kommunisták, a rendőrkapitányok egytől egyig üde színfoltjai voltak a sorozatnak, nagyon jól sikerült a casting minden téren. Akit esetleg a sorozat elején a narráció tartott távol a továbbiakból, az ne féljen – ugyan ez az elem végig megmarad, de egyáltalán nem zavaró, sőt, sokkal jobban segít megérteni a történéseket, rávilágít a szereplők gondolataira, és bemutatja nekünk a korabeli Kolumbia viszonyait. Összességében – bár nyilván lehet mindenben, így ebben is kivetnivalót találni – nálam a sorozat egésze 9, 5/10, a második évad viszont önmagában 10/10-et érdemel, és odakerült a polcra az újranézős sorozatok közé. (Ráadásnak álljon itt annak a cikknek a linkje, amit winnie korábban már linkelt, de "csak" a hírek között – itt talán jobban eljut a sorozat rajongóihoz. Az írásban a két DEA-ügynök, a val életbeli Pena és Murphy beszélnek a második évad kulcsmomentumairól, és arról, mennyi volt belőlük a valóság és mennyi a fikció.
Címlapfotó: