Tökéletesen elhittem, hogy ebben a kilátástalan helyzetben egy hús-vér ember így cselekedne, illetve hasonlóképpen reagálna a dolgokra. Gondolok itt az első, kulcsos próbálkozásra, amiben minden érzelem benne volt, aminek benne kellett lennie: remény, eltökéltség, rettegés, kétségbe esés és végül megkönnyebbülés. Aztán a film közepén történ ik valami. Egy veszekedés John és Lara között előhozza a férfiből a Michael Scofieldet; egyik pillanatról a másikra kibújik az unalmas tanár szerepéből, és hidegvérű akcióhőssé válik. Olyan drasztikus a változás, hogy teljesen kizökkent a filmből, és eszembe jut, hogy "ja tényleg, ez csak egy film". A zenével tudnának segíteni, hogy hamar visszasüppedjünk a mozifeeling-be, de a hangos nem egyenlő a hangulatossal. A következő három nap olyan, mint a film plakátja. Az egy ember köré épített alapgondolat ötletes, de az eredmény elég szürke. Azt azért nem mondanám, hogy úgy éreztem, annak a bizonyos 72 órának minden egyes percét végig kellett ülnöm, de minimum húsznak azért érződött.
A következő három nap-kritika. Börtönből medencébe - premierek Szűkmarkúak velünk a héten a filmforgalmazók: nézhetjük a felesége megszöktetésére készülő Russell Crowe-t vagy a csádi úszómestert. A tanár bácsi Russell Crowe átmegy akcióhősbe Kíváncsi vagy rá, Russell Crowe képes-e megszöktetni a börtönből a feleségét? Ha igen, játssz velünk, hogy jegyet nyerhess A következő három nap című thriller premier előtti vetítésére az [origo] filmklubba. Ki sem látszunk Hollywoodból Az év első harmadában a filmforgalmazók csak úgy döntik a nyakunkba a hollywoodi portékát: ki sem látszunk majd a szuperhősökből, a romantikus komédiákból és a látványos akcióból. Natalie Portman szexel a haverjával és összejön egy kalapácsos istenséggel, Matt Damon át akarja írni a sors könyvét, Johnny Deppből kaméleon lesz, visszatér a Sikoly-sorozat és Jason Stathamtől Dwayne Johnsonig szinte minden akciósztár bedobja magát.
Hiába. Egy nap rádöbben, hogy nem marad más hátra, jogi úton ez nem fog menni, és neki kell kiszabadítania az asszonyt a börtönből, amúgy akciófilmesen. Paul Haggis rendező ( Ütközések) egy 2008-as francia thrillert remake-elt, aminek a címe Pour Elle volt. Vincent Lindon és Diane Kruger voltak a főszereplői és ha megnézzük a trailert, kiderül, hogy Haggis valószínűleg szinte kockáról kockára újraforgatta a francia eredetit, és elnevezte A következő három nap -nak. Nem baj az, hogy remake, mert az ötlet jó, a klasszikus alaphelyzet már sokszor bizonyított; itt is működhet. Kisember hirtelen veszedelmes kihívás előtt áll. Sok a buktató: egyszerre kell lemerülnie az alvilág rémisztő poklába és kicseleznie a sarkában lihegő rendőröket, a börtönőröket, a jog és a rend világát. Semmi előképzettsége, tapasztalata nincs; magának kell kitaposnia az ösvényt és megszöktetni a szeretett nőt a hét lakat alól, miközben a film azt is felveti egy ponton, hogy hát, mi tagadás, lehet, hogy mégis az asszony követte el azt a gyilkosságot.
Lara Brennan (Elizabeth Banks) összekapott a főnökével. Ez elég hétköznapi eset, nem érdemes belőle filmet készíteni. Csakhogy. Brennan főnöke meghalt, a nőt látták sietve távozni a tetthelyről, a gyilkos fegyveren rajta van az ujjlenyomata, a ruháján pedig az áldozat vére. Az hiszem senki sem csodálkozik, ha ezek után Lara Brennant életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. És itt lép be a képbe a férj, John Brennan (Russel Crowe). – Mit tehet egy férfi, ha a feleségét, a gyermeke (Luke – Ty Simpkins) anyját gyilkosság vádjá val bűnösnek találják, és életfogytiglanra ítélik? A következő három nap főszereplője, John Brennan először kétségbe esik, majd miután a felesége, Lara sikertelen öngyilkosságot követ el, elhatározásra jut: muszáj az asszonyt kiszabadítania a börtönből. Az ügyvédjük (Daniel Stern) szerint erre törvény adta lehetőség már nincsen, ezért mást kell a férfinak kitalálnia. Internetes kutatás során talál rá Damon Pennington-ra (Liam Neeson), aki mondhatni "szaktekintélye" annak a témának, amit John újabban tanulmányoz – azaz börtönből való szökésnek.
Jens Stoltenberg főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek rendkívüli tanácskozása után közölte ezt. Mint hangsúlyozta, a NATO-nak felelőssége, hogy az ukrajnai háború ne terjedjen tovább, az ország határain túlra. Hozzátette: a NATO nem tűr semmilyen támadást szövetségesei ellen, több százezer katona áll készenlétben a szövetség határainak védelmére. Légvédelmi rendszereket kért az Egyesült Államoktól az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij az amerikai kongresszushoz intézett videobeszédében úgy fogalmazott: ezt alternatív megoldásként kéri Ukrajna, hogy maga zárhassa le légterét az orosz rakétacsapások elől. Eddig Ukrajna nyugati szövetségeseitől követelte az ukrán légtér lezárását. A SkyNews információi szerint Joe Biden amerikai elnök új katonai segélycsomagot ajánlott fel Ukrajnának, 1 milliárd dollárt fordít az ukrán haderőnek való közvetlen fegyvertranszferre. Átfogó, 15 pontból álló békeszerződéssel vetnének véget az orosz-ukrán háborúnak az érintett országok – értesült a Financial Times.
Persze így is szép, hogy egy férj feltétel nélkül hisz neje ártatlanságában, és Bruce Willis-é válik a kiszabadítása érdekében. balagesh 2021. július 15., 11:40 Végül is azért nézek ilyen filmeket, hogy kikapcsolódjak. Akkor ha ez sikerül, 10 csillag, nem igaz? Nem, mert ennél bonyolultabbá tudom tenni az életet. Ha csak a filmre koncentrálok, akkor nem véletlen vezettem be magamnak a többszöri nézés szempontját. De ez a film ennek is halványan ugyan, de megfelel. Kétévente azért meg lehet nézni. Igazságos-e hozzávennem a kiinduló állapotot? Mármint hogy elég rossz passzban került elém a film, így nehezebb (szinte lehetetlen) volt kikapcsolni engem. Hogy vajon ezért volt-e az elejétől átléphetetlenül zavaró, hogy egy gyerekkel nem lehet idegen környezetben rejtőzni. Nem lehet, hogy mindvégig új személyazonosságot használjon, és ne beszéljen a múltról. Ez végig zavart. Másrészt Crowe bumburnyák-érzelmes értelmiségi figurája akciófilmesen gyengén lett kimérve. Már ahhoz képest, hogy a feléig azt kellene mélyen megismernünk, milyen ember is ő. Oké, lehet, hogy reménytelen eset vagyok, aki még a rágógumi élvezetére sem méltó, én viszont szeretem úgy látni magam, hogy ugyan tudom, hogy rágózom, és az aktuális csócsálandó a rágók között egészen jónak számít, de csak egy listám van, amin el kell férni a bezacskósodott mekimaradéknak is, meg az aranysárga húslevesnek is.
Még sohasem láttam olyan disztópiát, amely a mozi falain kívül is zajlani kezdett. Egy magyar település fölött lelőnek egy utasszállító gépet. Ocsenás, a főszereplő (Polgár Tamás), a helyi hadikórházban segít – maga is sebesült –, ápoló, beteghordó, halottakat borotvál, mikor mire van szükség. Pálfi György mesterlövész – Szabadesés - Filmtekercs.hu. A kórház fő- és egyben egyetlen nővére (Érsek-Obádovics Mercédesz) emberfeletti munkát végez, kettejük különös kapcsolata próbál megkapaszkodni ebben az ép ésszel kibírhatatlan közegben. Ocsenás szabad idejében a lezuhant gép maradványai közt kutat használható, alkoholra cserélhető tárgyak után. A kocsmában haverkodik össze Béressel (Menszátor Héresz Attila), akit részegen hazaszállít egyik éjjel – a településen ugyanis egy őrült fegyveres lesből lövöldözi a civileket, gyerekeket, nőket, időseket… mindenkit. Ocsenás döbbenten látja, hogy Béresnek lakótársa van: Margitka (valódi nevét nem tudjuk), a repülőszerencsétlenséget túlélő, ám koponyasérülése miatt egy kisgyerek szintjén létező, beszéd- és járásképtelen légiutas-kísérő, akit Béres szexuálisan kihasznál.
Mivel a közel 450 film mellett 350 filmzenét is újrahasznosítottak, az eredeti hangsávot sok esetben nem tudták használni, így az egységes zörej- és atmoszféravilág megteremtésének érdekében a film hangjának kb. 60 százalékát újra kellett építenie Zányi Tamás és Balázs Gábor hangmérnököknek – vagyis a Final Cutban mégis vannak eredeti felvételek, csak nem a képek közt, hanem a hangsávon. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? Pálfi György – Wikipédia. Nem Pálfinak jutott először eszébe a montázsfilm ötlete – Godard dokumentumsorozata ( Histoire(s) du cinema, 1989–1999) hasonló módszerekkel készült, Bán Róbert kizárólag Jávor Pál-filmek részleteiből állított össze egy külön történetet (A Jávor, 1987), a Cinema Paradiso (1988) kulcsjelenetében pedig egy filmtörténeti csókválogatást látunk –, a Final Cut azonban új szintre emelte ezt a technikát. Pálfi alkotása a legtöbb kísérleti filmmel szemben nem csak a beavatott keveseknek szól, örökérvényű története, közérthetősége miatt a nagyközönség figyelmére is számít.
Forrás: Vertigo Média Ebben a létbizonytalanságban pedig teljesen természetes módon felértékelődnek az emberi kapcsolatok, és az emberek olyanokkal is kapcsolatba lépnek, akivel amúgy nem tennék. A katonai kórházban ápolónőként dolgozó Edit is minden bizonnyal ezért (a háborúban elveszítette a férjét) kezd ki Ocsenással, akit amúgy szemmel láthatóan nem sokra tart. És Béres, a helyi alkoholista is ezért veszi magához gyakorlatilag házi kedvencnek azt az "égből aláhulott" lányt, aki a film elején látott kilőtt utasszállító repülőgép utasa lehetett, és magáról nem tudva, gügyögő gyerekként vegetál a férfi ágyában. Majd amikor Béres Ocsenásnak is bemutatja (vagy inkább megmutatja) Margitkát, és bizarr szerelmi háromszög alakul ki köztük, a(z anti)hős mintha egyszerre lenne féltékeny a nőre és újdonsült barátjára – olyan erősen kezdett el azonnal kötődni mindkettejükhöz. Pálfi pedig megmutatja a másik oldalt is: paradox módon ugyanis a háborúban egyszerre értékelődnek fel az emberi viszonyok, az egymás iránti együttérzés (ezt manapság a saját környezetünkben is tapasztalhatjuk: rengetegen mozdultak meg, hogy segítsenek az Ukrajnából menekülőknek), és értéktelenedik el az élet.
Nem mondanám, hogy feltétlenül így kéne filmet csinálni. De ugyanakkor a szabadság megélése, az, hogy az anyag oda mozdul, ahová, sokat ad a filmhez. Nincsenek elvárások, épp ezért mindenki kibontakozhat, hiszen mindenki ugyanannyira része a csapatnak. Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége! Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk. Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára! Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető. A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!