1. § 23. pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősülő adózó – ide tartozik az egyéni vállalkozó is – az Eüsztv. -ben meghatározott módon, azaz elektronikus úton köteles kapcsolatot tartani az önkormányzati adóhatósággal. Az Eüsztv. 9. § (1) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet elektronikus ügyintézésre kötelezett az elektronikus ügyintézést biztosító szervek feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben, így iparűzésiadó ügyben is. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek. 2021. január 1-jétől az adóalanyok – főszabály szerint – nem az önkormányzati, hanem csak és kizárólag az állami adóhatósághoz kötelesek benyújtani helyi iparűzésiadó-bevallásukat. Kizárólag az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalany (vállalkozó) az iparűzési adóbevallási nyomtatványt papíralapon is benyújthatja, tekintve, hogy e minőségében nem kötelezhető elektronikus kapcsolattartásra. Amennyiben a magánszemély vállalkozó a papíralapú bevallás-benyújtást választja, akkor azt az önkormányzati adóhatósághoz teheti meg.
A helyi iparűzési adót szabályozó, helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény az elmúlt években több alkalommal változott, az adó kiszámítása több ponton is összetettebbé vált. Az Adó Online oldalán megjelent cikksorozatunk célja, hogy a helyi iparűzési adó szövevényes rendszerét átláthatóbbá és követhetőbbé tegyük. Az iparűzésiadó-fizetési és -bevallási kötelezettség gyakorlatilag minden olyan személyt, illetve szervezetet érint, amely Magyarország területén vállalkozási tevékenységet folytat. Az adó kiszámításának és dokumentálásának megértése fontos, mert az önkormányzati adóellenőrzés ugyanolyan eséllyel előfordulhat egy vállalkozásnál, mint az állami adóhatósági vizsgálat. A szabályok vizsgálata során kitérünk a kapcsolt vállalkozások közötti adóalap megosztás lényegére és számítására is, melyre - a közelgő adófeltöltés miatt - fontos felkészülni, és érintheti mindazon vállalkozásokat, akiket a transzferárazás is érint. Miről szólnak a cikksorozat egyes részei? 1. rész: Bemutattuk az adónem lényegét, és emellett szó volt arról, hogy mit jelent az állandó és ideiglenes iparűzési tevékenység, kik válnak az iparűzési adó alanyává, mikor keletkezik, és mikor szűnik meg az adókötelezettség.
Adófizetési kötelezettség keletkezése, megszűnése ill. bárminemű változása tekintetében az adóalanyt 15 napon belül bejelentési kötelezettség terheli. A bevallás benyújtás határideje: - Iparűzési tevékenység esetén az adóévet követő év május 31. - Naptári évtől eltérő üzleti év esetén az adóév utolsó napját követő 150. nap. - Egyéni vállalkozó záró adóbevallás benyújtásának esetén a megszűnést napját követő 30 napon belül. - Szünetelő egyéni vállalkozó záró adóbevallás benyújtásának esetén a szünetelés napját követő 30 napon belül. Újrakezdés esetén adóbejelentkezési lap benyújtása, adóelőleg megállapítása kötelező 15 napon belül. Az adó mértéke: Iparűzési tevékenység esetén az adó összege: az adóalap 2, 0%-a. Adókedvezmény: Azok a vállalkozások, amelyeknél a vállalkozási szintű adóalap nem haladja meg a 2, 5 millió forintot 30% adókedvezményt vehetnek figyelembe az adójuk összegének megállapításánál. Adómentesség: 2016 adóévtől azokat a háziorvos, védőnő vállalkozókat, akiknek a vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg, adómentesség illeti meg.
A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozók kizárólag bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek és helyi iparűzési adóelőleg -bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettség, valamint adóbevallás -benyújtási kötelezettség nem terheli. Amennyiben a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2, 5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része. A kisadózó vállalkozás adókötelezettségének időtartama az adóévben: a) 12 hónap, akkor az iparűzési adóját évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig, b) 12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig fizeti meg.
Utalás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Számlaszám: 11784009-20200776 Közlemény: Ukrán válsághelyzet Köszönjük a segítséget!
Tervezési beállítások < 5% 5%-8% 8%-12% 12%-15% > 15% A tervezett út kerékpárral nem járható útvonalat tartalmaz A tervezett út földutat tartalmaz Nyomtatási nézet Észrevétel jellege Leírása E-mail Opcionális, ha megadja visszajelzünk a hiba megoldásáról, illetve ha van, kérdéseket tudunk feltenni Új térkép létrehozása
Kökénynek 2 malma volt, ez a "Felső", a forrás eredéséhez közelebbi. - 1865-ös térképen jól látszik a malom épülete, illetve, hogy a malom déli oldalán volt a malomkerék, mely elbontásra került. - 1959-es légifotón is kiemeltük a malomépületet, mely napjainkban is megvan, jelenleg a BIOKOM kezelésében. 2. ) Alsó-, Szederkényi-malom (Szederkényi Jenő volt az utolsó tulajdonos). A Kökényhez tartozó 2. malom, mely az "Alsó" nevet viselte, majd a tulajdonosról kapta végleges nevét. Ez a malom már nem áll, lebontották, helyét már nehéz megtalálni, a híd előtti szakaszon volt, 2 pad tetővel van a helyén. MÁLOMI-tavon lévő malmok: 3. ) Horváth-, Trényi-malom. A Málomi-tó déli "csücskében" volt ez a malom, romjai nem látszanak mivel a tó duzzasztásával a felszín alá került. Malomvölgyi tókör. A tulajdonosaikról lettek elnevezve. Az 1865-ös és 1959-es térképen is jól látszik az épület, és a malomkerék helye. 4. ) Sabak-, Bubanek-malom (Tulajdonosokról elnevezve). A malom, és a melléképület romjai nem láthatók -hasonlóan a Horváth-malomhoz-, a tó vízszintje alá kerültek.