Bajkai István (Fidesz) elismerését fejezte ki a jelöltnek eddigi munkája és a bizottság előtt felvázolt tervei miatt, és a frakciója nevében támogatásáról biztosította a jelöltet. Az igazságügyi bizottság a kormánypárti képviselők 8 igen szavazatával, a Jobbik és a DK képviselőjének ellenszavazatával támogatta Handó Tünde alkotmánybíróvá történő kinevezését.
Az ellenzék mindenesetre úgy látja, éppen az OBH-elnök eddigi gyakorlata az, ami miatt másfél évvel mandátuma lejárta előtt eltávolítják a bírósági igazgatás éléről, többen úgy fogalmaztak: ez a menekülőút Handó Tünde számára. A jobbikos Varga-Damm Andrea azt mondta például, hogy éppen azért Handó a Fidesz jelöltje, mert ide vezetett az OBT-vel való háborúzása. A nem igazságügyi bizottsági tag, hanem az alkotmánybíró-jelölő eseti bizottságban dolgozó LMP-s Keresztes László Lóránt az ülést követően azt kifogásolta, hogy 2019 májusában jött létre a Stumpf István nyáron megüresedett helyére jelölő eseti testület, ehhez képest hónapokon át semmi sem történt, egyeztetés nem volt, csak pénteken tudták meg, hogy lesz a hétfői ülés, amelyen kész helyzet elé állították a jobbikos és LMP-s tagokat (az MSZP és a DK tiltakozásul távol maradt ettől az eseti bizottságtól). Keresztes az Alkotmánybíróság megcsúfolásának tartja, hogy az ellenzéknek papíron sem volt jelölési lehetősége. Borítókép: Handó Tünde és Vejkey Imre az igazságügyi bizottság ülésén, miután n yolc igen, két nem szavazattal támogatták az OHB elnökének alkotmánybírói jelölését.
Keresztes László Lóránt felvetésére, egyetért-e Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével abban, hogy a fékek és egyensúlyok rendszere "hülyeség", Handó Tünde kifejtette: az alaptörvény egyértelművé teszi, hogy a magyar állam működése a hatalommegosztáson alapul. Jelezte: reméli, alkotmánybíróként kerülnek eléjük olyan ügyek, amelyekben dönthetnek a fékek és egyensúlyok kérdésében is. Varga-Damm Andrea (Jobbik) bizottsági tag szerint kizárólag azért ül a bizottság előtt Handó Tünde, mert ezzel az OBH elnökének az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) "hosszú évek óta fennálló háborúja" véget érhet. Azt mondta, a jelölt által elmondottak "szimpatikusak lennének", ha nem ismernék elmúlt hét évi munkáját OBH-elnökként, a bírák, az OBH és az OBT között kialakult háborút. A jobbikos képviselő úgy vélte, alázat alakult ki Handó Tündében az alkotmánybírói tisztség iránt, de amit az elmúlt években az OBH élén tett, az nem az alázatról szólt. A politikus kérdőre vonta Handó Tündét, hogy miért ment szembe az Alkotmánybíróság határozatával, amikor az alkotmányellenesnek mondta ki az ügyáthelyezési gyakorlatot.
Handó Tünde alkotmánybírói kinevezésére azért nyílt alkalom, mert Stumpf Istvánnak júliusban lejárt a mandátuma a taláros testületben, így az ő megüresedett székét foglalja el az eddig az Országos Bírói Hivatalt elnöklő Handó. Stumpf István munkáját egyébként a hétfői plenáris ülésen hivatalos keretek között is megköszönte az országgyűlés, a fideszes padsorokban megtapsolták a leköszönő bíró munkásságát. Handó Tünde 2012 óta vezeti a bíróságok irányítását ellátó Országos Bírói Hivatalt (OBH), amelynek élén súlyos konfliktusba bonyolódott a bírák önigazgatási szerveként működő Országos Bírói Tanáccsal (OBT), amelynek elviekben épp Handó munkáját kéne ellenőriznie, de erre utóbbi vezetési stílusa nem sok lehetőséget ad. Az OBT nem csak azt rója fel Handónak, hogy ellehetetleníti felügyeleti jogának gyakorlását, de kritizálta önkényes bírói kinevezési és előléptetési gyakorlatát is. A bírák 2018-ban többször is tiltakoztak Handó szerintük törvénysértő ügyködésével szemben, válaszul az OBH elnöke bojkottálja az OBT ülését (pedig ezt még az igazságügyi tárca sem teszi), sőt a költségvetését is megpróbálta elkaszálni.
Szavai szerint a jelölt elutasítására ad okot az is, hogy Handó Tünde szerint azok a bírók, akik igénybe veszik az uniós jog által biztosított fórumokat, nem elég hazafiak. Hozzátette: nem tudja támogatni a jelölte azért sem, mert bár Handó Tünde azt mondta, az a célja, hogy csapatát az első helyre vigye, kétséges, ezalatt a jogállamiságot, a jogszolgáltatást értette-e vagy a Fideszt. Bajkai István (Fidesz) elismerését fejezte ki a jelöltnek eddigi munkája és a bizottság előtt felvázolt tervei miatt és a frakciója nevében támogatásáról biztosította a jelöltet. Az igazságügyi bizottság a kormánypárti képviselők 8 igen szavazatával, a Jobbik és a DK képviselőjének ellenszavazatával támogatta Handó Tünde alkotmánybíróvá történő kinevezését. Az igazságügyi bizottság kedden meghallgatta Szalayné Sándor Erzsébetet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyettes-jelöltet is, és - nyolc igen, egy nem szavazattal, egy tartózkodással - támogatta ismételt megválasztását. Nyitókép: Mohai Balázs
Az ombudsmanhelyettes 153 igen szavazatot kapott, 4 ellenvoks és 3 tartózkodás mellett. A titkos szavazásban 164-en vettek részt, négyen érvénytelenül voksoltak. Újraválasztották Polt Péter legfőbb főügyészt Az Országgyűlés Áder János köztársasági elnök javaslatára újabb kilenc évre megválasztotta Polt Péter legfőbb ügyészt. Polt Péter 134 igen szavazatot kapott, 27-en ellene szavaztak. A titkos szavazásban 164 képviselő vett részt, hárman érvénytelen voksot adtak le. Polt Péter kilencéves mandátuma idén decemberben jár le. Az Országgyűlés 2010. december 6-án választotta legfőbb ügyésszé, de korábban - 2000 és 2006 között - egyszer már betöltötte ezt a tisztséget. Polt Péter 1955-ben született. 1990-1995-ben az Igazságügyi Minisztériumban volt tanácsadó, 1995 és 2000 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese volt, 2000 és 2006 között pedig legfőbb ügyész. 2006-tól a Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági ügyek főosztályának vezetőjeként dolgozott. Az 1994-es országgyűlési választásokon fideszes képviselőjelölt volt, mandátumot azonban nem szerzett.
Ők maguk dönthették el ennek mértékét, amit csak közölniük kellett annak a bíróságnak az elnökével, ahol dolgoztak. Handó új utasítása szerint viszont a bírósági vezető határozhatta meg a munkaidő-kedvezményt. Fatalin Judit, a Fővárosi Ítélőtábla büntetőbírája fordult több más OBT-tag nevében is az Alkotmánybírósághoz. Szerinte nincs biztosíték arra, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója új jogkörével élve ne veszélyeztesse az OBT-tag feladatainak megfelelő ellátását, vagyis függőségi helyzet jön létre a központi igazgatás és az annak a tevékenységét felügyelő OBT tagjai között. Ez alaptörvénysértő. Az Ab Szalay Péter vezette öt tagú tanácsa azonban nem így látta. A határozat szerint az Alaptörvényben szereplő bírói függetlenség eleve az ítélkező tevékenységre vonatkozik, nem az OBT-ben végzett munkára, továbbá a bírósági vezetők más igazgatási jellegű hatásköröket is gyakorolnak a bírák felett. Tehát ha ők állapítják meg, hogy az OBT-tag bíráknak a fő munkahelyükön hány ügyet kell tárgyalniuk, az semmilyen alkotmányos jogot nem sért.
Az Élet és Irodalomban megjelent cikkében Kenesei István nyelvész, akadémikus azt állítja: Gulyás Lászlót nem a Szegedi Tudományegyetem terjesztette fel a márciusban megkapott kitüntetésére. A botrányos kijelentéseiről elhíresült, etikai vizsgálat alá vont, majd ennek következményeként az egyetemről eltávolított Gulyás László történész ügyében erre a kérdésre ezidáig nem kaptunk választ: Ki terjesztette fel a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetésre Gulyás Lászlót, amit idén március 15-én kapott meg a szegedi egyetem oktatója? Kenesei István az Élet és Irodalomban (ÉS) megjelent Noszty Feri emeli a tétet című írásában azt állítja, hogy Gulyást másik munkahelye, a Kásler Miklós-féle Magyarságkutató Intézet terjesztette fel a kitüntetésre. Kenesei István nyelvész hosszú időn keresztül tanított a szegedi egyetem bölcsészkarának angol tanszékén, az SZTE nyugalmazott professzora, aki 1997–2000 között a JATE tudományos és pályázati rektorhelyetteseként is dolgozott, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Az oktató nem cáfolta, hogy elhangzottak a fenti mondatok, és ahelyett, hogy érdemben reagált volna, kizárólag arra hivatkozott, hogy k ét doktori (PhD) fokozattal és habilitált doktori címmel rendelkező professzorként a tudományos teljesítményt objektív módon jellemző Magyar Tudományos Művek Tára adatbázisban több mint négyszáz közleményem szerepel (köztük tizenöt önálló könyvem), az azokra való független hivatkozások száma pedig meghaladja az ezerötszázat. A Szegedi Tudományegyetem oktatást segítő online felületén, a CooSpace-en a történtekre reagálva Gulyás László az alábbi bejegyzéssel fordult a Migráció és menekültügy a XX. században című kurzust felvett hallgatókhoz: Kósza információk jutottak el hozzám, miszerint néhány hallgatónak nem tetszik az a világnézeti alap, amelyről a migrációs órát tartom. Sőt, állítólag feljelentést írtak ellenem!!! Ez a sunyi magatartás mélységesen felháborított. Az oktató feljelentése világnézeti alapon a legrosszabb kommunista időkre emlékeztet. Ilyet Sztálin és Rákosi alatt csináltak az ifjú kommunisták.
Gulyás László: Szeged 1993. március (Délmagyarország Könyv- és Lapkiadó Kft., 1993) - A város folyóirata - 3. szám Kiadó: Délmagyarország Könyv- és Lapkiadó Kft. Kiadás helye: Szeged Kiadás éve: 1993 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 48 oldal Sorozatcím: Szeged Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 28 cm x 20 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal. Megjelenik havonta.
Az SZTE-vel kapcsolatban sokkal inkább az a kérdés vetődött fel, hogy miként taníthatott éveken keresztül háborítatlanul egy olyan oktató, aki olyan stílust és szóhasználatot engedett meg a maga számára, mint Gulyás László. Ha nagyon pontosak szeretnék lenni, akkor Gulyás László kitüntetése kapcsán nem úgy merült fel a kérdés, ki terjesztette fel kitüntetésre, hanem: ki javasolta a kitüntetésre. A kettő nem ugyanaz. B. P.
A hallgatók körében előadásaim nagy népszerűségnek örvendnek. Két doktori (PhD) fokozattal és habilitált doktori címmel rendelkező professzorként a tudományos teljesítményt objektív módon jellemző Magyar Tudományos Művek Tára adatbázisban több mint négyszáz közleményem szerepel (köztük tizenöt önálló könyvem), az azokra való független hivatkozások száma pedig meghaladja az ezerötszázat. " Látható, hogy a válasznak semmi köze nincs a kérdéshez, abból a szempontból azonban sokat elárul, hogy cáfolat sincs benne. Ugyanakkor a tanár egy másik, iskolai fórumon is reagált a hallgatók irányába, és itt már nem volt ennyire semmitmondóan diplomatikus: "Tisztelt Hallgató Hölgyek és Urak! Kósza információk jutottak el hozzám, miszerint néhány hallgatónak nem tetszik az a világnézeti alap, amelyről a migrációs órát tartom. Sőt állítólag feljelentést írtak ellenem!!! Ez a sunyi magatartás mélységesen felháborított. Az oktató feljelentése világnézeti alapon a legrosszabb kommunista időkre emlékeztet.
A hallgatók szerint bár ez volt az első előadás, be sem mutatkozott, valamint a kurzus felépítését sem magyarázta el. Ennél fontosabbnak vélte azt, hogy az egyik hallgató Győzike képét használta profilképként, ezért arra utasította őt, hogy távolítsa el a képét, mert "utálja a cigányokat, főleg Győzikét". A kép eltávolítása után az egyik hallgató rákérdezett a kurzus menetére, felépítésére, Gulyás azonban csak annyit válaszolt, hogy annyi a követelmény, hogy hallgassák őt végig, aztán vizsgázzanak. Az óra folytatódott, majd kis idő elteltével Gulyás rákérdezett a hallgatóktól, hogy mi a véleményük a prezentációjáról, mire az egyik hallgató azt válaszolta, hogy tökéletes. Ehhez Gulyás azt a megjegyzést fűzte, hogy "az lenne tökéletes, ha Claudia Schiffer a hálószobámban tartózkodna, de tudom, hogy a hallgatónak minden jó". A civilizációtörténeti témánál folytatódtak a rasszista megjegyzések. Gulyás több erős megjegyzést tett az afroamerikai származásúakra, például, hogy a kultúrájuk csupán a rap zenére épül, illetve, hogy az angol katonák "aprítják" őket.